/

400 éves oklevelet talált a gyűjtő egy szegedi garázsvásáron + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

oklevel04_gs

Az 1607-es oklevél kiállítója alig egy évig uralkodott, ő volt a később nagy karriert befutó Rákóczi-dinasztia első fejedelme. A SZEGEDma segítségével találkozhatott a levél szerencsés megtalálója és a levéltár szakértője.

“Biztos vagyok benne, hogy nem hamisítvány, ez eredeti” – mondta Géczi Lajos nyugalmazott főlevéltáros, oklevélszakértő Zagyvai Áron gyűjtőnek egy megsárgult pergamen fölé hajolva a megyei levéltár épületében. A dokumentum egy több mint négyszáz éves oklevél volt, amelyet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem állított ki Bartha Tamás, Bartha Benedek és kisgörgényi Sükösd Mihály részére, beemelve őket a lófők közé. A lófők a székely előkelők közé tartoztak, ebben az időszakban mentesültek már a hadiadó elöl, a cím öröklődött, habár kiváltságok csak 1848-ig jártak vele.

Zagyvai Áron egy garázsvásáron találta a ritka dokumentumot, a SZEGEDma segítségével vette fel a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárával, ahol örömmel fogadták szerda reggel. Géczi Lajos hosszú karrierje során még soha nem találkozott ehhez fogható történettel, habár máskor is mutattak be neki hasonló oklevelet, így egyszer Zsigmond király (1387-1437) által kiállított iratok eredetiségének igazolására kérték fel. “Sokan nem tudják, hogy van levéltár, inkább a Móra Ferenc Múzeumba, vagy a Somogyi-könyvtárba viszik be megmutatni, ha ilyesmit találnak” – tette hozzá.

Rákóczi Zsigmond – akinek aláírása is olvasható a dokumentumon – alig több mint egy évet uralkodott Bocskai Istvánt követően 1607 februárjától 1608 márciusi lemondásáig, s még abban az esztendőben elhunyt. Az első fejedelemmé vált Rákóczi fia, György az Erdélyi Fejedelemség élén részt vett a harmincéves háború utolsó szakaszában, unokája pedig a Porta bosszúját kiváltó Lengyelország elleni háborújával romba döntötte az elődei által felépített államot.

Géczi Lajos felhívta a figyelmet, majdnem napra pontosan 409 évvel ezelőtt állították ki az oklevelet, 1607. október 17-én. A szöveget pergamenre írták, ami állatbőrből, általában báránybőrből készült, de nem a külső, hanem egy belső rétegére írtak. Maga a dokumentum az eltelt évszázadok alatt nedvességét kapott, a hajtásoknál apróbb szakadások figyelhetőek meg rajta. Azonban még így jelentős értéket képvisel, a nemzeti vagyon részét képezi, azaz a Magyar Nemzeti Levéltárnak fel kell ajánlani felvásárlásra, s csak ezt követően értékesíthető. A főlevéltáros szomorúan jegyezte meg, hogy nagyon sok hasonló irat Nyugat-Európába, vagy az Egyesült Államokba kerül, mert a hivatalos intézmények nem rendelkeznek elégséges kerettel megvételükre.

no images were found

Előző sztori

Röplabda: a mentalitást látja erősségnek a női válogatott szegedi játékosa

Következő sztori

Őszi nagyüzem a környezetgazdáknál – virágültetés és komposztálás

Legutóbbi hasonló cikkek