Írjon nekünk

Közélet

A menekülteket befogadnák a magyarok, a gazdasági bevándorlókat nem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Illegális bevándorlás - Éhségsztrájkot folytató migránso

A Migrációkutató Intézet munkatársával beszélgettünk a menekültekkel, bevándorlókkal kapcsolatos attitűdökről. A csütörtökön Szegedre érkező Janik Szabolcs szerint a magyarok meglepően összetett módon látják a migráció kérdéskörét.

Miként látják a magyarok a migrációt? Mit gondolnak azokról az emberekről, akik a zöldhatáron keresztül jöttek be az országba, az Európai Unióba? Támogatják-e a menekültek befogadását? Megkülönböztetik-e a háború, s az üldöztetés miatt hazájukat elhagyókat a jobb életre vágyóktól? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Janik Szabolccsal, a Migrációkutató Intézet munkatársával.

„A mostani hullámban érkező emberekről azt gondolják a magyarok, hogy alapvetően gazdasági migránsok. Őket praktikus okokból – mint például a gazdasági teherviselő-képesség, a munkalehetőségek, illetve a kulturális háttér különbözősége – nem fogadnák be tömegesen. Problémának látják, hogy – a korábbi migrációs hullámokkal ellentétben – főleg képzetlenek, vagy alacsony iskolázottsági szintűek érkeznek, akik megterhelik az európai szociális ellátórendszereket, a munkaerőpiacra nehezebb őket bevezetni, illetve a rájuk fordított kiadások megtérülése kétséges. A kulturális eltérések és a kooperáció hiánya miatt párhuzamos társadalmak kialakulását sem zárják ki. A magyarok az európai biztonsági kockázatok, illetve a terrorveszély növekedése miatt is aggódnak, ami szintén a mostani migrációs hullám újdonsága” – nyilatkozta a SZEGEDma hírportálnak Janik Szabolcs a migráció társadalmi megítéléséről készített felméréssorozat alapján.

jsz-center-top-320x480Furcsának tűnhet az előbbiek után, hogy a megkérdezettek picivel több mint fele fél attól, hogy a migránsok elveszik a munkáját. Ezt a kutató azzal magyarázta, hogy elsősorban azok vélekedtek így, akik a bevándorlókhoz hasonlóan szintén nem rendelkeznek magas iskolai végzettséggel, azaz potenciális versenytársat látnak az esetleges olcsóbb munkaerőben. Janik hozzátette, kutatásaik szerint a háborús menekülteket, a vallási, politikai okokból üldözötteket a lakosság kétharmada befogadná, azaz „működnek a humanitárius, keresztény alapokon nyugvó elvek”.

A budapesti rendőrök elleni támadások után, amelyet követően az ország egyik fele nyugalomra intett, a másik része – beleértve egyes ellenzéki pártokat – viszont vadabbnál-vadabb összeesküvés-elméleteket gyártott. Érdekes kérdés, hogy az emberek mennyire félnek egy magyarországi terrormerénylet miatt. A Migrációkutató Intézet közvélemény-kutatásai alapján a magyarok szerint a tömeges, kontrollálatlan migrációval együtt jár az európai terrorveszély növekedése. Janik hozzátette: a kapott eredmények alapján a magyarok megosztottak egy hazai terrorcselekmény valószínűségét illetően, de a többség összességében nem aggódott emiatt (a felmérés a Teréz körúti robbantást megelőzően készült). Viszont 10-ből 9 ember vár Nyugat-Európában – az integrációs kudarcok helyén – merényletet; ez a félelem akár a turizmusra is hatással lehet. A magyarok szerint a tömeges migráció magában hordozza a szélsőséges eszmék európai terjedését: akár a muszlimok, akár az európai polgárok a radikális megoldások híveivé válhatnak. A szalafista hitszónokok ma is aktívak, miközben pár sarokkal arrébb akár egy muszlimellenes szélsőjobboldali párt vezetője tarthat éppen beszédet.

Janik Szabolcs úgy foglalta össze a kutatások eredményét, hogy a magyarok összetett módon, racionálisan látják a migráció hátterét, folyamatát, hatásait – minden más híreszteléssel ellentétben.

Janik Szabolcs és kollégája, Sántha Hanga szeptember 29-én 18 órakor a Délvidék Házban tart előadást a migrációról, a népszavazás országos és szegedi tétjéről a Tisza Lajos Közéleti Egyesület szervezésében. A Századvég Klub: Kérdések és válaszok a migrációval kapcsolatban (Hogy látja hazánk lakossága a migránshelyzetet, milyen eredményei lehetnek a népszavazásnak?) című beszélgetést Bartha László, a TLKE alapítója-elnöke vezeti.

Illegális bevándorlás

Kormánypártok: nem megnyitni, hanem megvédeni kell Európa határait

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Minden migrációs útvonalon újra emelkedik az Európába igyekvők száma.

Tovább olvasom

Hírzóna

Sikeres a joghallgatók gyakorlati képzése a Szegedi Ítélőtáblán

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ebben a félévben hét egyetemista kezdte meg a három hónapos gyakornoki programot.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szőlészeti tárlat is lesz a Bortéren

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És folytatódnak az ajándék tárlatvezetések is.

Tovább olvasom

Aktuál