Írjon nekünk

Közélet

Szájer József Ópusztaszeren: Magyarország biztos sziget Európa és a világ háborgó tengerén + FOTÓK (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

ópusztaszer 2016.08.20.043

„Magyarország a világ és Európa viharos tengerén egy biztos és stabil sziget, olyan hely, ahol az állam folyamatosan képes teljesíteni az emberek iránti kötelességét: hogy minden erejével megvédje polgárait” – jelentette ki Szájer József EP-képviselő az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szent István-napi ünnepségén, amelyen a hagyományokhoz híven átadták a Csongrád Megyei Önkormányzat elismeréseit is.

Az alaptörvény nem pusztán méltó szövegű, a magyar emberek közös hitvallásaként megfogalmazott dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a magyar nemzet mindennapi működésének alapjául is szolgáló biztos szabályrendszer, ami méltó folytatása a Szent István-i egységes állameszmének és az ezer éves történelmi magyar alkotmányunknak – jelentette ki Szájer József európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt jogalkotásért felelős alelnöke Ópusztaszeren augusztus 20-án. Úgy értékelt, hogy az alaptörvény elfogadása annak az országépítő munkának volt az első lépése, amelynek eredményei egyre többek számára láthatóak, közvetlenül érezhetőek. Mint mondta, szemünk láttára telt meg tartalommal az alkotmány új eszméje, amely szerint az államnak mindig a polgárokat kell szolgálnia.

„Magyarország a világ és Európa viharos tengerén egy biztos és stabil sziget, olyan hely, ahol az állam folyamatosan képes teljesíteni az emberek iránti kötelességét: hogy minden erejével megvédje polgárait. Akkor is, amikor az adósrabszolgaságból kell kiszabadítani őket, és akkor is, amikor mindennapjaik biztonságát kell garantálni értékeinkre, életmódunkra, európai, keresztény kultúránkra támadókkal szemben” – közölte a szónok.

Kitért arra is, hogy sok külföldi politikus kritizálta alaptörvényünket, olyanok is, akiknek országa feltett, ha éppen nem kitárt kézzel figyeli az őket elözönlő emberáradatot, és államuk nem képes és az ember úgy érzi, talán nem is igazán akarja megvédeni a polgárai életét. Olyan országok politikusai támadtak minket, amelyek területén törvényen és alkotmányon kívüli zárványok, vagyis úgynevezett „no-go” zónák vannak. Szájer rámutatott, pont ezek a külföldi politikusok akarják azt megmondani, hogy mi kivel éljünk együtt, kiket vagyunk kötelesek beengedni országunkba. „Működő alaptörvényünknek és az erős magyar államnak hála – szemben a minket folyton kritizálókéval – a magyar állam működőképes, és ha nem is hibák és tévedések nélkül, de ellátja minden ráruházott funkcióját, legfőképpen a hazában élők biztonságának és tisztességes gyarapodásának jogi és gyakorlati garantálását” – közölte az EP-képviselő. Az október 2-ai népszavazás tétjével kapcsolatban elmondta, most ahhoz az európai léptékű közdelemhez kér segítséget a kormány, ami azért folyik, hogy megvédelmezhessük a nemzetek alapvető jogát arra, hogy továbbra is maguk dönthessék el, kiket kívánnak beengedni a saját területükre. EP-képviselőként Szájer József azt tapasztalja, hogy a vezető európai politikusok jó része nem akar hallhatni az emberekre, szerinte ezért is van szükség hangosan, világosan és határozottan szólni, nehogy félreértsék, félremagyarázzák.

ópusztaszer 2016.08.20.037

A közösség erejét is hangsúlyozta beszédében, mely eszmét ma számtalan támadás fenyeget. Az egyén jogait helyezi előtérbe mai világunk, ami bár fontos vívmány, Szájer József szerint az uralkodó ideológia szemellenzős, túlzásba kergeti az egyén eszméjét, vagyis csak az egyes embert látja, azt már nem, hogy az egyes ember a közösség és a többi ember nélkül nem képes az életre, még a legelemibb vegetáló túlélésre sem. „A közösség nem korlátozza, hanem kiteljesíti a szabadság ügyét, az emberi jogokat. Erre éppen Magyarország példája az igazi” – fogalmazott. Hozzátette, az egyént előtérbe toló ideológiával sokak alig titkolt célja a közösség aláásása, az állam, a nemzeti összetartozás felmorzsolása. „Így jutnak el egyesek a józan ember számára már első ránézésre is elfogadhatatlan nézetekhez, hogy egy bevándorló, vagyis egy távoli országból jött idegen és egy ország állampolgára között szigorúan tilos bármifajta jogi különbséget tenni. Azt mondják, mindenkit be kell engedni, és az ott élőkkel azonos jogokat kell számukra biztosítani.” Azoknak, aki ezeket a kijelentéseit túlzónak érzik, azt javasolta Szájer József, hogy olvassák el az Európai Parlament jegyzőkönyveiben néhány szocialista, liberális vagy zöld politikus felszólalását.

„Nemzeti tragédiáink mindig olyan következtek be, amikor szétesett a nemzeti közösség összetartása, s amikor hagytuk gyengíteni a nemzetet védeni képes államot, amikor elengedtük mi magyarok egymás kezét. Az elmúlt ezer év legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a bajból csak összekapaszkodva, csak a közösség erejét növelve lehet kijutni” – jelentette ki Szájer, hozzátéve, hogy sosem szabad hagyni, hogy a magyar államot idegen hatalom, önfeladó eszme vagy a belső széthúzás legyengítse. Szájer József, EP-képviselő szerint a mai kor kihívásaként ezt kell szem előtt tartani.

Megmaradni kereszténynek és magyarnak

Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő beszédében felelevenítette, hogy történelmünk során számtalanszor nemcsak hazánkat, hanem Európát is védelmeztük. elmondta, a törökök 150 év alatt elpusztítottak mindent, sivataggá tették országunkat. „Most, ötszáz év múlva Petőfi Sándor szavaival szólva ’megint jönnek, kopogtatnak’. Csak most nem nyíltan, nem fegyverrel és nem szemben. Nem támadóként, hanem menekültként. Jönnek az asszonnyal, a gyerekkel, a szomszéddal, a faluval és várossal, elárasztva az egész világot. 150 évig sikerrel védtük Európát, most dőlhetünk be ennek a cselnek úgy, mint 1541-ben” – szögezte le Farkas Sándor. Elmondta, arra is volt nem egy példa, hogy jöttek segíteni a magyarságnak, hogy felszabadítanak bennünket, majd itt maradtak. „Őseink idején, amikor támadt az ellen, egy véres kardot hordtak körbe, hadba hívták a vitézeket, hogy óvják meg a hazát. Tekintsünk ilyen véres kardnak az október 2-ai népszavazást a kötelező betelepítési kvóta ellen” – szögezte le a politikus. Elmondta, nem arról kell szavaznunk, hogy milyen színű legyen az aktuális magyar kormány, hanem arról kell szavaznunk, hogy Ópusztaszeren és szerte a hazában ünnepelhetjük-e augusztus 20-át. Vagyis arról szavazunk, hogy legközelebb is szabadon szavazhassunk, hogy lesz-e esélyünk további 1000 évig itt élni, Szent Istvánt ünnepelni, megmaradni kereszténynek, magyarnak.

ópusztaszer 2016.08.20.0061

Juhász Tünde kormánymegbízott Szent István munkásságát méltatta, aki szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a keresztény Európa részévé tette. „A fundamentumot, a magyar államiságot ünnepeljük, amelynek köszönhetően népünk önazonossága, európaisága kiteljesedett” – fogalmazott. Biztos szellemi és kulturális alapnak nevezte Szent István művét, amihez mindig is tartozni fogunk lélekben. „A 2011 áprilisában elfogadott alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történelmében. Az alkotmányozók lerakták egy olyan Magyarország alapjait, amely az államiság hagyományát és a magyar magatartást újra szoros egységbe fűzi, és ezáltal gazdasági, kulturális, valamint morális értelemben megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk” – jelentette ki Juhász Tünde. Szólt arról is, hogy az ópusztaszeri emlékparkban megrendezett ünnepség egyik célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet gazdagságunkra, mindarra, amivel Csongrád megye büszkélkedhet. Augusztus 20-án ugyanis a megye értékeinek eddig soha nem látott seregszemléjére is invitálták az érdeklődőket, a települések értékeit, finomságait, termékeit, látnivalóit csodálhatták meg az emlékpark látogatói.

Szent István hazát teremtett és ezeréves megyerendszerünk alapítója

„Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit” – idézte az alaptörvényt Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Beszédében elmondta, ez a mondat kifejezetten aktuális a mostani helyzetben, amikor egy újkori népvándorlás zajlik körülöttünk, és ebben Magyarország jelenleg valóban végvári feladatokat lát el. „Nemcsak saját határainkat, saját állampolgárainkat védjük meg, hanem Európát is. Tisztelet és köszönet a déli határainkon most is szolgálatot teljesítő közel 10 ezer embernek, rendőröknek, határőröknek, polgárőröknek, mezőőröknek, és segítőiknek” – fogalmazott, amit megtapsoltak az ünnepség résztvevői. Mint elmondta, az idézet másik aktualitását az adja, hogy a megyei elismerések átadásával a tehetséget, a szorgalmat, az értékteremtést ismerik el, melyek gyarapítják Csongrád megye és az ország közös értékeit.

Kakas Béla kijelentette: az állam a forma, a haza a tartalom, majd Kossuth Lajost idézte: „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz”. A közgyűlési elnök szerin soha nem szabad elfelejtetünk, hogy ezer évvel ezelőtt volt egy olyan királyunk, aki hitt abban, hogy megszületik Európa szívében a magyarok országa. Szent István tűzzel-vassal hazát teremtett, a keresztény magyar állam alapítója volt, és az immár ezeréves megyerendszerünk megálmodója és létrehozója is egyben. Rámutatott, ez a rendszer sokszor és sokféleképpen alakult át, és feladatai is különbözőek voltak. Most 2020-ig a területfejlesztésen, gazdaságélénkítésen és munkahelyteremtésen van a hangsúly, s ezeken a területeken kell sikeresnek és eredményesnek lenni, maximálisan kihasználva a Csongrád megyében érkező 73 milliárdos fejlesztési forrás nyújtotta lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy ehhez összehangolt és tudatos tervezésre, illetve cselekvésre, vagyis összefogásra van szükség.

ópusztaszer 2016.08.20.009

Az ünnepség végén az új kenyeret Kiss-Rigó László megyés püspök szentelte meg, majd Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója szegte meg.

Csongrád megye idei büszkeségei:

Elnöki dicséretben részesült Szöllősi Ferenc játékvezető, aki májusban a Maros-menti UFC-SZEOL SC mérkőzésén megmentette a makóiak játékosának, Nagy-György Balázsnak az életét egyik asszisztense, a hazai csapat edzője és egy néző segítségével. Gasztronómiai díjban részesült a mórahalmi Rózsa család, akik több évtizedes, generációkon átöröklött tudás és hagyomány alapján készítik különböző házi réteseiket. A Csongrád Megye Közoktatásáért Díjat Lukács Istvánné tanítónak, Szegvár alpolgármesterének ítélte ebben az évben a megyei közgyűlés. Ugyanezen elismerést adták át Sádtné Papp Mária Ibolya óvónőnek, aki 2013-tól a Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője. A Csongrád Megye Egészségügyért Díjat is ketten vehették át, Mulati Árpád, az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Régió Igazgatóságának irányító csoportvezetője, valamint Tombácz Zsuzsanna megyei tisztiorvos. A Csongrád Megye Közigazgatásér Díjban Lajos Mihályné, a Szegvári Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási főmunkatársa részesült, továbbá Gárgyán István zákányszéki jegyző is megkapta az elismerést. A megyei önkormányzat Alkotói Díj egyik kitüntetettje Fekete Pál történelemtanár, és ugyanezt az elismerést ítélték meg Vastag Istvánnak és a Mórahalmi Fúvószenekarnak, továbbá az üllési Fonó Néptáncegyüttesnek.

Illegális bevándorlás

Kormánypártok: nem megnyitni, hanem megvédeni kell Európa határait

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Minden migrációs útvonalon újra emelkedik az Európába igyekvők száma.

Tovább olvasom

Hírzóna

Sikeres a joghallgatók gyakorlati képzése a Szegedi Ítélőtáblán

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ebben a félévben hét egyetemista kezdte meg a három hónapos gyakornoki programot.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szőlészeti tárlat is lesz a Bortéren

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És folytatódnak az ajándék tárlatvezetések is.

Tovább olvasom

Aktuál