/

Schwarcz Péter: A szegedi zsinagóga ajtaja mindenki előtt nyitva áll!

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

SZS20160811_schwarcz_peter_003

Az alapvető zsidó vallási és kulturális ismeretek oktatását nevezte egyik feladatának Schwarcz Péter rabbihelyettes-jelölt, aki felkeresi azokat is, akik egy ideje már nem járnak a szegedi új zsinagógába. A megválasztott vallási vezető a SZEGEDma.hu-nak elmondta, harmóniára törekszik, és célja nyitni a város nem zsidó közösségei felé is.

Két jelölt közül választottak új rabbit Szegedre, ahogy június végén megírtuk, Markovics Zsolt főrabbit áthelyezték Budapestre, a Dózsa György úti zsinagógába, ezért keresett a hitközség új vallási vezetőt. A Szegedi Zsidó Hitközség tárgyalásokat folytatott Fináli Gáborral, aki jelenleg a Hunyadi téri zsinagógát vezeti, a másik jelölt pedig Schwarcz Péter volt, aki 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemen kezdett fizikát tanulni, beszél az angol és a héber mellett kínaiul, valamint olaszul, a dél-pesti körzet vallási vezetőjeként is tevékenykedett, közben pedig a rabbiképzőre is jár. Július végén számoltunk be arról, hogy Schwarcz Péterrel között szerződést a hitközség, a rabbihelyettes-jelölt augusztus közepétől látja el a teendőit.

Schwarcz Péter portálunknak elmondta, tervei között szerepel, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal, akik bár Szegeden élnek, mostanában nem jártak el a zsinagógába, illetve a hódmezővásárhelyi és a békéscsabai közösségeket is fel fogja keresni. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a zsidó kultúrához tartozó irodalmat is megismertesse minél több emberrel, hiszen ezek tekinthetőek a vallás pilléreinek. Mivel ezek héber vagy arámi nyelven íródtak, legelső körben egyfajta nyelvi felzárkóztatást, tanítást kíván elkezdeni Szegeden. Mint elmondta, nem úgy tekint a zsidó kultúrára és vallásra, hogy azt befelé fordulva kellene megélnie a közösségnek, s szerinte azért is van szükség a kifelé nyitásra, hogy ne pletykák vagy mendemondák alapján ítéljék meg a zsidóságot. Örömmel számolt be arról, hogy már felkeresték olyanok, akik korábban jártak a közösségbe, de egy a zsidósághoz semmilyen módon nem kötődő nő is részt vett már egy imaalkalmon. Ennek kapcsán azt emelte ki, szeretné az emberek egy részében élő tévképzeteket is eloszlatni, vannak ugyanis, akik úgy gondolják, hogy a zsinagóga csak a hitközség tagjai számára nyitott. Más vidéki településen azt is tapasztalta, hogy a betérőket nem fogadják el egyesek a közösség teljes értékű tagjává, amin – amennyiben Szegeden is jelen van ez – szeretne változtatni. Úgy összegzett, a hagyományok tiszteletével párhuzamos modern gondolkodásmódját itt is szeretné meghonosítani, hogy maga a közösség is nyitottabbá váljon. „A zsinagóga ajtaja mindenki előtt nyitva áll, olyanokat is várunk, akik nem tartoznak a közösséghez, de szeretnék megismerni hagyományainkat, hitünket. A tudás ugyanis az egyik alapja az elfogadásnak is” – magyarázta Schwarcz Péter.

SZS20160811_schwarcz_peter_002

Jelenleg az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem hallgatója, ahol a következő félévben lesz meg a rabbi 1-es végzettsége, de folytatni kívánja a rabbi szakot is. Bolognai rendszerben zajlik az oktatás, ez a magyarázata annak, hogy rabbi-helyettes lesz Sczwarcz Péter a vizsgái letétele után, de ezzel a végzettséggel is el lehet látni egy közösség vallási vezetői tisztét, amire felkérést kapott. A rabbiképzés a bolognai rendszer miatt egy évvel lerövidült, ám nem a képzési forma számít – mutatott rá, hanem a rabbivá való felavatás, ami akkor következik, amikor azt látják, készen áll rá az ember. Ez alapján két részre osztható a folyamat, világi részének tekinthetjük az iskolát magát és a végzettséget, amit ad, míg a vallási oldalról a felavatás számít jó értelemben az egész megpecsételésének. A Szegedre megválasztott új vallási vezetőtől megtudtuk, szakdolgozata már félig el is készült, a Kínán belül élt kaifengi zsidóság vésett kőtábláinak fordítását végzi kínairól magyar nyelvre, ami hiánypótló munka. Ezt még a félév kezdete előtt szeretné befejezni, hogy ősztől a szegedi teendői mellett már csak az államvizsgára koncentrálhasson. A természettudományos tanulmányait sem szeretné elhanyagolni, most egy félévet biztosan halaszt, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem a fizika szakot fogja folytatni.

„Már 4-5 éves koromban elkezdett foglalkoztatni az idő, mint fogalom, vagyis már kisgyermekként megvolt bennem az alapvető természettudományos érdeklődés, míg a zsidó hit és vallás később kezdett érdeklelni. Bennem is felmerült a kérdés, hogy a természettudományok iránti érdeklődés vajon ellentmond-e a vallásival, de szerencsére nem. Ha a természettudományon belül egy elvontabb, szabad szemmel nem látható dologban gondolkodunk, akkor az párhuzamosságot mutat egy vallási értelemben vett kérdéskörrel is, hiszen az örökkévalót sem lehet pontosan elképzelni, nincsen alakja és teste, és talán ez egy közös pont lehet a két terület között. Másrészt, ha a filozofikus kérdéskörön kívül a zsidó törvényeket nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy rendkívüli logika alapján épülnek fel. Én magam nem vagyok annyira járatos, csak alapvető ismeretei vannak a kabbaláról, de ott is azt tapasztaltam, hogy matematikai gondolkodásmód van benne jelen, hihetetlenül logikusan épül fel ez az ókori zsidó misztikus tudomány” – magyarázta Schwarcz Péter. Hozzátette, az is elgondolkodtatta, hogy mely területen teljesedhet ki jobban, a vallási irányvonal vagy a természettudományos érdeklődés áll hozzá közelebb, és volt időszak, amikor nem párhuzamosan tanult e két területen, akkor azonban rájött, ha csak az egyikkel foglalkozik, hiányzik neki a másik. A mai napig megmaradt mindkét terület iránt az érdeklődése, mind mondja, így érzi magát teljesnek.

SZS20160811_schwarcz_peter_001

Egyetemi tanulmányai idején már járt a szegedi új zsinagógában, a közösség némely tagját is megismerte. Eddig azonban nem látott bele a hitközség működésébe, amit úgy jellemzett kérdésünkre, hogy olajozottan folyik a munka, vagyis ha megbeszélnek valamit, akkor azt az illetékes elkezdi intézni. „Úgy érzem, mindenkinek fontos, hogy együtt tudjunk működni, és a közösség is nyitottan gondolkodik, nem zárkóznak el az újítások elől, és nekik is érdekük, hogy a vallási és kulturális közösségi élet fellendüljön. Így könnyebb dolgom, mert nem egy szélmalomharcot folytatok” – fogalmazott Schwarcz Péter.

Default thumbnail
Előző sztori

Rio 2016: a fináléért száll harcba a női vízilabda-válogatott

Default thumbnail
Következő sztori

Vádat emeltek a makói idős nénit kirabolni szándékozó férfival szemben

Legutóbbi hasonló cikkek