Sikertelen katonai puccskísérlet zajlott le péntek este Törökországban (FRISSÜL)

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

torok_puccskiserlet

Péntek éjjel katonák foglalták el a fő reptereket és stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban, és bejelentették, hogy átveszik a hatalmat.

Az Index cikke szerint a török hadsereg néhány egysége péntek éjjel megszállta Isztambul és Ankara stratégiai fontosságú pontjait, elfoglalta a köztévét, és bejelentette: átveszi a hatalmat, szükségállapotot és kijárási tilalmat rendel el az országban.

A puccskísérlet azonban néhány órán belül kifulladt: Recep Tayyip Erdogan elnök a Facetime nevű online videoközvetítős mobilapplikáción bejelentkezve ellenállásra szólította fel a híveit, akik hamar ellepték az utcákat, és egyes helyeken nekimentek a katonáknak, többjüket megverték és megkergették.

Az éjjeli órákra Erdogan visszatért Isztambulba, és közölte: a kormányból mindenki a helyén van, a puccs megbukott, a tetteseket felelősségre fogják vonni.

Mindazonáltal a puccskísérlet korántsem volt vértelen. A légierő lázadó tagjai Ankarában csapást mértek a parlament épületére; a fővárosban összecsapások voltak a köztévénél, a hírszerzésnél és az országos rendőr-főkapitányságon is, egy vadászgép leszedett egy helikoptert is. Jelentések szerint legalább 17 rendőr halt meg tűzharcokban, a parlamentre mért csapásban legkevesebb tucatnyian vesztették életüket.

Az összecsapásokban – a puccsista áldozatokat nem számítva – 161 ember vesztette életét, 1440 megsebesült. Korábbi hírek szerint 104 puccsista halt meg a harcokban. A hadsereg 2839 tagját – köztük közkatonákat és magas rangú tiszteket – vettek őrizetbe.

Egyes helyeken még a reggeli órákban is folytak összecsapások. Ankarában az elnöki palotánál a hírek szerint vadászgépekről lőtték a puccsisták harckocsijait, de a parlament épülete felől is fegyverropogás és robbantások hallatszottak, dacára annak, hogy a kormány szerint urai a helyzetnek. Erdogan kisebb ankarai összetűzésekről beszélt közép-európai idő szerint reggel hat óra magasságában.

Online:

20.12: Szemtanúk: nyomott és feszült a hangulat Törökországban
Az M1 aktuális csatornának nyilatkozó Törökországban élő magyarok szerint szombat este még mindig nyomott és feszült a hangulat a péntek éjjel történt puccskísérlet után.

Karas Dávid Isztambulban élő politológus arról számolt be a Híradóban, hogy estére az utcákat már megtisztították, és tankok sincsenek az utakon. A hangulat még feszült, az emberek inkább otthon maradnak, habár már több kávézó, étterem és kulturális intézmény is kinyitott.

Egy Ankarában tanuló magyar lány azt mondta: még mindig nagyon nyomott a hangulat, mindenkit megviseltek a történtek, és még mindig nagy az “összevisszaság”. Több Törökországban nyaraló magyar elmondta, nem érzi magát biztonságban, szeretne mielőbb hazajönni.

16.01: TEK: biztonságban vannak a törökországi Gymnasiade magyar résztvevői
A Terrorelhárítási Központ (TEK) helyszínen tartózkodó munkatársának jelentése szerint biztonságban vannak a törökországi Trabzonban zajló Gymnasiade – a 17-19 évesek legnagyobb nemzetközi sporteseménye – magyar résztvevői – közölte a TEK szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint a Fekete-tenger partján elhelyezkedő településen 40 ország 2500 sportolója, köztük magyar fiatalok is versenyeznek különböző sportágakban. Azt írták, a TEK munkatársának – aki sportvezetőként segíti a magyar csapatot – beszámolója szerint péntek este lezárták a sportolók szállásait, így a történtekből ott szinte semmit sem lehetett érzékelni. Szombat reggel a helyi polgármester és a rendőrség vezetője számolt be a Gymnasiade résztvevőinek az éjszakai eseményekről, a TEK munkatársa pedig egy esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzet során követendő szabályokról tartott tájékoztatót. Hozzátették, a TEK munkatársa folyamatosan a 35 fős magyar delegáció mellett tartózkodik. A csapat minden tagja jól van, a sportolók folytatják a versenyzést. A magyarok a tervek szerint hétfőn érkeznek vissza Budapestre.

Szombatra virradóra sikertelen puccskísérletet hajtottak végre Törökországban. A török vezérkari főnököt is túszul ejtették, de végül sikerült szabadítani. Az összecsapásokban – a puccsista áldozatokat nem számítva – 161 ember vesztette életét, 1440 megsebesült. Korábbi hírek szerint 104 puccsista halt meg a harcokban. A hadsereg 2839 tagját – köztük közkatonákat és magas rangú tiszteket – vettek őrizetbe.

13.46: A török hatóságok megnyitották a Boszporusz tengerszorost a tartályhajók előtt
A török hatóságok megnyitották az áthaladó tartályhajók előtt a Boszporusz tengerszorost, amelyet korábban az államcsínykísérlet miatt biztonsági megfontolásokból lezártak – közölte szombaton a Gulf Agency Company (GAC) hajózási ügynökség.

A tranzitforgalom visszaállt a korábbi normális kerékvágásba – üzente egy elektronikus levélben a GAC. A török állami légitársaság, a Turkish Airlines ismét a normális üzemben működik – számolt be a vállalat elnöke, Ilker Ayci a CNN Turk hírtévének. Korábban a társaság 35 járatot máshova irányított, míg 32 járatot törölt Isztambul legjelentősebb repülőterén.

13.24: Törökországi vallási vezetők közösen ítélték el a terrorizmust
Közös közleményben ítélték el a terrorizmust törökországi vallási vezetők – jelentette az Anadolu állami hírügynökség Twitter-oldalán.

A török vallásügyi hivatal (Diyanet) vezetője, a konstantinápolyi ortodox pátriárka és a vezető török rabbi azt írta: a terror és az erőszak nem lehet legitim, azt nem lehet követni. A gyilkosság elfogadhatatlan, aki megöl valakit, az ugyanaz, mintha az egész emberiséggel tenné ezt – írták.

A vallási vezetők bíznak benne, hogy a terrort ki lehet irtani Törökországból és az egész világból – derül ki a közleményből.

13.23: Johnson: Nagy-Britannia a török kormány mellett áll
Boris Johnson brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia kormánya a demokratikusan megválasztott török kormány mellett áll.

Johnson szombaton a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: telefonon beszélt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, és biztosította őt arról, hogy a török kormány és a török állami intézményrendszer számíthat London támogatására.

“A brit kormányt mélységesen aggasztják a történtek, az elsődleges cél most a nyugalom helyreállítása és a további vérontás elkerülése. (…) Nagy-Britannia életbevágóan fontosnak tartja a török demokratikus intézmények támogatását” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

A brit külügyminisztérium szombaton közzétett értékelése szerint az isztambuli helyzet most már nyugodtabbnak tűnik, de továbbra is hallható fegyverzaj. A tárca “erőteljesen” azt tanácsolja a Törökországban tartózkodó brit állampolgároknak, hogy maradjanak szálláshelyükön, kerüljék a demonstrációk helyszíneit, és legyenek óvatosak katonai egységek vagy biztonsági alakulatok közelében.

A British Airways légitársaság szombatra és vasárnapra összes törökországi járatát törölte.

A Financial Times online kiadásán szombaton megjelent kommentár szerint az elmúlt órák eseményei azt mutatják, hogy végződjék bármiképp is a jelenlegi epizód, Törökország távolodik Európától, és lassan maga is belecsúszik a Közel-Kelet káoszába.

A londoni gazdasági-politikai napilap szemleírója, David Gardner szerint az a mód, ahogy Recep Tayyip Erdogan elnök egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével szólt a török néphez, miközben a telefont egy török újságíró tartotta a kamerák elé, azoknak a retró és digitális módszereknek a metaforája, ahogy Erdogan egyrészt modernizálta Törökországot, de ugyanakkor vissza is vezette egyfajta neo-ottomán autoriter rendszerbe, “amelynek ő a szultánja”.

Timothy Ash, a Nomura International pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó stratégája szombati helyzetértékelésében azt jósolta, hogy a történtek után Erdogan a még nagyobb centralizáció és az eddiginél is erősebben nacionalista politika felé veszi az irányt.

Ash megítélése szerint a nyugati hatalmak nagyon lassan alakították ki álláspontjukat a török kormány további támogatásáról, és úgy tűnt, hogy először meg akarják várni, miként alakul a puccskísérlet, mielőtt “a győztes mögé álltak volna”.

A Nomura vezető stratégiai elemzője szerint Erdogan köreiben ezt nem fogják elfelejteni, és ennek következtében nem kizárt Törökország elsodródása a nyugati demokratikus berendezkedés modelljétől az ázsiai típusú modellek felé.

Az elemző szerint ez a jövőben komoly dilemmák elé állíthatja a NATO-szövetségeseket.

13.02: Szakértő: szinte kizárt az újabb kísérlet
Szinte kizárt, hogy a közeljövőben újabb puccsot kíséreljenek meg Törökországban, “ha volt biztonsági rés a falon”, az most felszínre került, a rést betömik, most a stabilizáció következik – nyilatkozta Hegedűs Tamás geopolitikai szakértő szombaton az MTI-nek.

Az elemző kifejtette: váratlan volt a péntek éjszakai puccskísérlet, az elmúlt években ugyanis jelentősen megerősödött a hadsereg feletti demokratikus kontroll. Olyan mértékű belső feszültség sem volt az országban, amely egy ilyen katonai lázadást előrevetített volna, a külső fenyegetések pedig inkább az összezárást indokolják – vélekedett.

Úgy látja, éppen ezért racionális magyarázat egyelőre nincs arra, hogy a puccskísérlet miért most történt. Még azt sem tudni, ki állt a puccskísérlet hátterében, és milyen érdekből történt az egész – mutatott rá. Hozzátette: azt sem tudni, hogy “belső vagy külső érdek mozgatta-e a szálakat”.

Hegedűs Tamás felidézte: korábban több katonai puccs is volt az országban, de ezek mindegyike a hadsereg felső vezetésének irányításával történt, törékeny kormányok ellen. Most azonban nemcsak puccskísérlet volt, hanem hadseregen belüli lázadás is, egy erős választott hatalommal szemben – közölte. Kiemelte: az után, hogy sem az ellenzék, sem a katonai vezetés nem állt az államcsíny mellé, az emberek többsége pedig demonstratívan szembeszegült a lázadó fegyvereseknek, az esélyek pillanatok alatt szertefoszlottak. “A török nép elképesztő hősiességgel védte meg a demokratikus rendet” – jelentette ki.

A szakértő hangsúlyozta: bár Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) van egy markáns, kisebbségben lévő ellenzéke, az emberek többsége “az elmúlt másfél évtized nyertese”. A 2002 óta tartó kormányzás nemcsak nagy gazdasági fejlődést hozott, hanem soha nem látott társadalmi mobilitást, tízmilliók társadalmi státusa emelkedett jelentősen – közölte. Hozzáfűzte: ez a széles társadalmi bázis semmiképpen nem akar visszarendeződést.

Azzal kapcsolatban, hogy Erdogan az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot, Fethullah Gülent sejti a történtek mögött, Hegedűs Tamás kijelentette: a “gülenista mozgalom” kétségtelenül erős árnyékállamot, párhuzamos hatalmi struktúrát hozott létre a közigazgatásban és az erőszakszervezetekben. Kiszorításuk évek óta erőteljesen halad. Reális feltételezés, hogy a még megmaradt erők próbáltak egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tenni a hatalom megragadására, de a legfontosabb részleteket még nem tudni – vélekedett.

A következményeket illetően az elemző kifejtette: Erdogan elnök pozíciója tovább erősödhet, ahogy az elnöki rendszer támogatottsága is. Egyúttal a demokratikus konszenzus is erősödhet annak eredményeként, hogy a parlamenti ellenzék az első perctől elutasította az erőszakos hatalomváltást. A puccskísérlet leverése “a választott népképviselet és a török nép győzelme volt” – értékelte.

Hegedűs Tamás arra is kitért, hogy az elnöknek eleve erős volt a legitimitása, miután már a közvetlen elnökválasztás első fordulójában 52 százalékot kapott, többet, mint ellenfelei együttvéve. A külső és belső fenyegetések tovább növelhetik az erős kézre, rendre és biztonságra irányuló várakozásokat, és egy francia típusú elnöki rendszer bevezetése alighanem megkapná a szükséges többséget egy népszavazáson – közölte.

12.50: NATO-főtitkár: a török nép elkötelezett a demokrácia mellett
Elismerését fejezte ki a török nép demokrácia melletti elkötelezettségéért Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a törökországi puccskísérlet meghiúsítása után, brüsszeli Twitter-üzenetében szombaton.

A főtitkár nagyra értékelte a török nép és a török politikai pártok demokrácia melletti erős elkötelezettségét és a demokratikusan választott török kormány iránti támogatását.

Szombatra virradóra sikertelen puccskísérletet hajtottak végre Törökországban. A török vezérkari főnököt is túszul ejtették, de végül sikerült szabadítani. Az összecsapásokban – a puccsista áldozatokat nem számítva – 161 ember vesztette életét, 1440 megsebesült. Korábbi hírek szerint 104 puccsista halt meg a harcokban. A hadsereg 2839 tagját – köztük közkatonákat és magas rangú tiszteket – vettek őrizetbe.

12.47: Fico: az Európai Uniónak támogatnia kell a demokratikusan megválasztott török vezetést
A világ vezetői egyetértenek abban, hogy a demokratikusan megválasztott török elnöknek és a kormánynak meg kell kapnia az Európai Unió támogatását – jelentette ki a törökországi puccskísérletre reagálva Robert Fico szlovák miniszterelnök. Az ulánbátori Ázsia-Európa csúcstalálkozón (ASEM) tartózkodó kormányfő kijelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte szombaton.

“Törökország nagyon fontos partnere az EU-nak, például a migráció szempontjából, ugyanakkor globális szempontból is fontos országról van szó” – jegyezte meg reakciójában Robert Fico.

Szlovákia támogatja a törökországi demokratikus folyamatokat, és elítéli az erőszakos puccskísérletet – reagált a történtekre Robert Kalinák belügyminiszter a szlovák nemzetbiztonsági tanács ülése után szombaton. A belügyminiszter stratégiai biztonsági partnernek nevezte Törökországot, kiemelve: a térség destabilizációja beláthatatlan következményekkel járna.

“Törökország egyfajta biztosítéka a migrációs helyzet javulásának, a helyzet stabilizációja és a demokratikus intézmények megtartása az egyedüli lehetőség arra, hogy a térségben javuljon a biztonsági helyzet” – jelentette ki Robert Kalinák.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter teljes támogatásáról biztosította a demokratikusan megválasztott török kormányt, és az alkotmányos rendhez való mielőbbi visszatérésre szólított fel.

12.18: MSZP: “nincs rendjén” a puccskísérlet
Az MSZP alelnöke szerint nincs rendjén, ha egy országban puccskísérlet történik. Gúr Nándor egy más témában tartott szombati budapesti sajtótájékoztatóján a péntek éjjeli törökországi puccskísérletre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Magyarországon is arra kell ügyelnünk, hogy lehetőség szerint soha ne kerüljünk hasonló helyzetbe, amikor “egy aktuális kormányt olyan helyzetbe juttat a nép, amely ilyen következményeket vált ki”. Még azt a kormányt sem, amelyet most ellenzékiként kritizálnak – tette hozzá a politikus.

Gúr Nándor arra hívta fel a figyelmet: akkor kerülhetőek el a hasonló szituációk, ha egy kormány úgy dolgozik, hogy az emberek javát szolgálja.

12.17: A német külügyminiszter elítélte a puccskísérletet
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton elítélte a törökországi puccskísérletet és felszólított a demokratikus intézmények tiszteletére.

A német diplomácia vezetője közleményében kiemelte, hogy a legélesebben elítéli a törökországi “demokratikus berendezkedés erőszakos megváltoztatására irányuló valamennyi kísérletet”.

Mindenkinek be kell tartania “a demokratikus és jogállami játékszabályokat”, és gondoskodni kell a további vérontás megakadályozásáról – tette hozzá Frank-Walter Steinmeier. Szavai szerint a törökországi fejlemények mélyen nyugtalanítóak, de bátorító, hogy a török parlament pártjai elkötelezték magukat a demokrácia elvei iránt.

A külügyminisztérium szombatra virradó éjjel a lehető legnagyobb óvatosságra intette az Ankarában és az Isztambulban tartózkodó német állampolgárokat. Szombat délelőtt összeült a német kormány válságstábja. A legnagyobb német légitársaság, a Lufthansa és leányvállalata, az Eurowings törölte valamennyi Németország és Törökország között közlekedő szombati járatát.

Angela Merkel kancellár még éjjel szóvivője útján egy Twitter-üzenetben a demokratikus rend tiszteletére és az emberéletek megóvására szólított fel, és kiemelte, hogy a berlini vezetés “támogatja a megválasztott kormányt” Törökországban.

Az ulánbátori Ázsia-Európa csúcstalálkozón (ASEM) tartózkodó kancellár tudatta, hogy állandó kapcsolatban áll Sigmar Gabriel alkancellárral, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökével, valamint az SPD-s külügyminiszterrel és Peter Altmaier kancelláriaminiszterrel.

Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető külpolitikai szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter szombaton a meghiúsított puccskísérletről azt mondta, hogy radikalizálódás fenyegeti Törökországot. Ezért Recep Tayyip Erdogannak tisztogatás helyett az egység helyreállítására, a megbékélésre kell törekednie – emelte ki a politikus a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva.

A szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal egyik társelnöke, Bernd Riexinger szerint Törökország előtt két út áll: “Erdogan vagy a katonai diktatúra”. Az áldozatok mindkét esetben az emberi jogok, a demokrácia és a szabadság – írta a politikus a Twitteren.

A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek társ-frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt azt írta, hogy Törökországnak nem puccsra van szüksége, hanem szabadságra, demokráciára és szabad választásokra.

A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető. A legtöbben Észak-Rajna-Vesztfáliában laknak, a tartományban működő török konzulátusok előtt éjjel szolidaritási tüntetéseket tartottak Recep Tayyip Erdogan török államfő mellett. A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése alapján Düsseldorfban, Essenben és Duisburgban több ezren demonstráltak, rendbontás nem történt. A Bild című lap beszámolója szerint a nyugati országrész más nagyvárosaiban, a többi között Stuttgartban és Hamburgban is tüntettek az államfő mellett a török konzulátusok előtt.

11.51: Elemző: az európai országok gazdaságát kevéssé befolyásolhatja az államcsíny
A K&H Bank vezető elemzője szerint az európai országok gazdaságát kevéssé befolyásolhatja az éjszaka Törökországban történt puccskísérlet.

Németh Dávid szombaton az M1 aktuális csatornán azt mondta: Törökországban elsősorban a szolgáltatóipar, azon belül is a turizmus érezheti leginkább az események hatását.

Emellett növekedhetnek a biztonsághoz kötődő kiadások is, ez megterhelheti a költségvetést, így megszorításokra is szükség lehet – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy elmaradhat a külföldi tőke beáramlása is, ami “a folyamatosan hiányt termelő” országot rosszul érintené, és problémát okozhat a devizához hozzáférésben is.

11.28: Osztrák kancellár: vissza kell térni a párbeszédre
Haladéktalanul vissza kell térni a párbeszédre és a jogállamiság tiszteletben tartására van szükség – közölte Christian Kern osztrák kancellár a törökországi puccskísérletre reagálva.

A kancellár a Facebook közösségi oldalán közzétett bejegyezésében hangsúlyozta: minden török pártnak kivétel nélkül tiszteletben kell tartania tartania az alapvető demokratikus jogoka, a polgárok szabadságát, a vélemény- és gyülekezési szabadságot, a jogállamiságot, a demokratikus választásokat. Mint fogalmazott: az erőszak nem lehea politikai nézeteltérések eszköze.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a török puccskísérletet követően arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell térni a jogállamiság rendjéhez. “Minden politikai erő számára elsődleges feladat, hogy az emberéleteket megvédje és óvja a jogállamiságot és a demokráciát” – hangsúlyozta Kurz az APA osztrák hírügynökségnek adott telefonos interjújában. Úgy vélte, hogy a helyzet a korábbiakhoz hasonlóan “nagyon átláthatatlan”.

Kurz aggodalmát fejezte ki, hogy a törökországi belpolitika helyzet még feszültebbé válik majd. A miniszter arra hívta fel a Törökországban tartózkodó, nagyjából tízezer osztrák állampolgár figyelmét, hogy ne hagyják el szállásukat, amíg az országban meg nem nyugszik a helyzet.

11.24: Szijjártó: Magyarország elítéli a puccskísérletet
Magyarország a leghatározottabban elítéli a törökországi puccskísérletet – jelentette ki a külügyi és külgazdasági miniszter szombaton Budapesten.

Szijjártó Péter

Szijjártó Péter a Liszt Ferenc-repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az éjszakai történéseket az elkövetés módja és az áldozatok száma alapján “terrorcselekménynek is lehet nevezni”.

A miniszter elmondta, a jelenlegi információk szerint nincs magyar áldozata vagy sérültje a törökországi puccskísérletnek.

Hangsúlyozta: Törökország Magyarország barátja és stratégiai szövetségese, és Magyarország szolidáris a Törökországban demokratikusan választott kormánnyal és a török elnökkel is.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy reggel telefonon beszélt török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval, aki elmondta neki, hogy a török kormány és a központi erők visszavették az ellenőrzést, és “kontroll alatt tartják a helyzetet”. A hadsereg egy jól szervezett, ugyanakkor elszigetelt része hajtotta végre a puccskísérletet és próbálta átvenni a hatalmat – idézte a török külügyminisztert a magyar miniszter.

Szijjártó Péter elmondta: az éjszaka 143 kint tartózkodó magyar állampolgár regisztrált a konzuli szolgálaton keresztül, azóta a számuk 175-re nőtt.

A miniszter nyomatékosan arra kéri a Törökországban lévő magyarokat, hogy ha nem muszáj, ne hagyják el isztambuli és ankarai szállásukat, továbbá regisztráljanak a minisztérium konzuli vonalán. Az ügyelet 24 órában fogadja a hívásokat még több napon át – tette hozzá Szijjártó Péter. A törökországi tengerparti területeken viszonylagos nyugalom van, és a charterjáratok is közlekednek.

Kiemelte azt is, hogy nem változtatnak Törökország utazási besorolásán, ha ebben változás lesz, azt közzéteszik.

A tárcavezető, aki a mongóliai Ulánbátorban tartott Ázsia-Európa Találkozóról hazaérkezve tartott sajtótájékoztatót, beszámolt arról is, hogy az ankarai magyar nagykövetség melletti utcában volt lövöldözés, azonban ez nem irányult a nagykövetség épülete vagy alkalmazottjai ellen.

Szijjártó Péter közölte: szakmai értékelések szerint nem valószínű, hogy a puccsisták szervezetten, szándékosan külföldiek ellen fordulnának.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, ha nem áll helyre a légi közlekedés, a jegyek átfoglalásában tudnak a magyaroknak segíteni.

Szintén kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, Törökország és az Európai Unió viszonyát nem befolyásolhatja egy ilyen esemény, hiszen Európában az az érdeke, hogy Törökország stabil állam legyen. “Ha lehet, akkor most még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot Törökország demokratikusan megválasztott elnökével és kormányával” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mostani kormány és elnök a stabilitás záloga.

Azt mondta, a török kormány előtt most egy nagyon fontos feladat van: a hadsereg stabilitásának biztosítása.

A csütörtöki nizzai terrortámadásra kitérve Szijjártó Péter megerősítette, hogy az eddigi információk szerint sem a halottak, sem a súlyos sérültek között nincs magyar állampolgár.

11.18: Jóváír legfeljebb tízezer forintot ügyfeleinek a Magyar Telekom
A Magyar Telekom szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy tekintettel a törökországi eseményekre, a július 15-én és 16-én keletkezett roamingköltséget (hang, adat, SMS, MMS) 10 ezer forintig jóváírják.

11.02: HM: Boszniában készenléti szolgálatot látnak el a magyar katonák
A Törökországban kialakult helyzet miatt meghosszabbították az EUFOR boszniai kontingensében szolgáló magyar katonák szolgálati idejét, a magyar manőverszázad katonái péntek este óta készenléti szolgálatot látnak el – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombaton az MTI-vel.

A tárca közleménye szerint a kontingens hat hónapos külszolgálat után éjszaka tért volna haza, azonban a törökországi helyzet megnyugtató rendezéséig szolgálati helyükön maradnak. A Szarajevóban szolgáló több mint 200 katona – az EUFOR parancsnokának kérésére – Benkő Tibor vezérkari főnök jóváhagyásával folytatja szolgálatát. Váltásuk előkészített, de annak pontos idejét a kialakult műveleti helyzet függvényében határozzák majd meg – tették hozzá.

A boszniai háborút követően föderatív állammá alakult Boszniai-Hercegovinában az Európai Unió békefenntartó szerepet ellátó EUFOR-kontingensében Magyarország mintegy 150 katonával vállalt szerepet.

A HM ugyanakkor hangsúlyozta: a helyzet Bosznia-Hercegovinában nyugodt. Hozzátették, hogy a külszolgálati feladataikat ellátó magyar katonák Törökországban (az izmiri NATO-parancsnokságon) és Bosznia-Hercegovinában is jól vannak.

10.00: Nőtt az áldozatok száma
A péntek éjszakai török puccskísérlet halálos áldozatainak száma 90-re nőtt, 1154-en megsebesültek – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség szombaton Twitter-oldalán.

Egy illetékes szombat délelőtt azt közölte, hogy már 1563 katonát vettek őrizetbe Törökország-szerte a puccskísérlettel kapcsolatban. Közben az Anadolu állami hírügynökség azt jelentette, hogy mintegy 200 katona fegyvertelenül elhagyta az ankarai katonai főparancsnokságot és megadta magát a rendőrségnek – írja a Magyar Idők.

09.49: A román elnök a választott demokratikus intézmények tiszteletben tartását sürgeti
Klaus Iohannis román államfő a demokrácia és a török nép által választott intézmények tiszteletben tartását sürgette szombaton a törökországi puccskísérletre reagálva.

A román elnöki hivatal közleménye rámutat: Törökország stratégiai partnere Romániának, szövetségese a NATO-ban, stabilitása pedig fontos mind a térség, mind Európa, mind a nemzetközi biztonság szempontjából. Iohannis kifejezte reményét, hogy Törökországban mielőbb sikerül helyreállítani a közrendet.

Az ázsiai és európai állam- és kormányfők informális találkozóján tartózkodó Dacian Ciolos román miniszterelnök Facebook-bejegyzésben reagált a történtekre, leszögezve: Törökországban nincs más megoldás, mint a jogállamisághoz és alkotmányos rendhez való visszatérés. Az Ulánbátorban tárgyaló többi európai vezetővel együtt elítéltek minden demokratikusan választott intézmény elleni erőszakot – írta Ciolos, Törökországot Románia és az EU kulcsfontosságú partnerének nevezve.

A bukaresti külügyminisztériumban szombat hajnalban válságstábot alakítottak, hogy minél hatékonyabban segítsék a Törökországban tartózkodó román állampolgárokat. A bukaresti diplomáciának egyelőre nincs tudomása arról, hogy román áldozatai vagy sebesültjei lennének a törökországi harcoknak. Az éjszaka több mint négyszáz román állampolgár fordult különböző ügyekben Románia ankarai nagykövetségéhez, illetve az isztambuli és izmiri román főkonzulátushoz.

Bár a bukaresti külügyminisztérium már péntek éjszaka azt tanácsolta a Törökországban tartózkodó román állampolgároknak, hogy ne hagyják el szálláshelyüket, az oda készülőknek pedig, hogy halasszák el útjukat, szombat reggel a hírtelevíziók arról számoltak be: a menetrendszerű repülőjáratokon és chartergépeken újabb román turisták százai indultak útnak a török tengerparti üdülőtelepekre, mert aggodalmaik ellenére sem akarták lemondani régóta kifizetett nyaralásukat.

09.44: Al-Dzsazíra: Ankarában nyugalom van
Szombat reggelre visszatért a nyugalom Ankarába és Isztambulba az éjszakai puccskísérlet után – számoltak be a helyszínről az al-Dzsazíra pánarab hírtévé tudósítói.

Az ankarai tudósító elmondása szerint a török főváros fölött még a légierő gépei járőröznek, de harcok zaját már több órája nem hallani.

Az Isztambul ázsiai részéről bejelentkező újságíró a dohai központú hírtévé honlapja szerint arról számolt be, hogy a török nagyváros utcái nagyon nyugodtak, a forgalom kisebb a szombaton megszokottnál. Különleges látványt csak a katonák által elhagyottan álló tankok nyújtanak. A harckocsikon rendőrök posztolnak.

A Boszporusz fölött átívelő két híd továbbra is zárva, ezért a tengerszoroson át közlekedő kompok nagyon zsúfoltak.

A dohai központú hírtévé délelőtt honlapján arról számolt be, hogy a puccsisták már csak az ország néhány pontján tartják magukat.

09.15: Már több mint 1500 katonát vettek őrizetbe
A Magyar Idők cikke szerint már 1563 katonát vettek őrizetbe Törökország-szerte a puccskísérlettel kapcsolatban – közölte egy illetékes szombat délelőtt. Közben az Anadolu állami hírügynökség azt jelentette, hogy mintegy 200 katona fegyvertelenül elhagyta az ankarai katonai főparancsnokságot és megadta magát a rendőrségnek.

08.57: Szakértő: várható volt az államcsíny
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint várható volt egy katonai puccskísérlet Törökországban, Recep Tayyip Erdogan török elnököt korábban már figyelmeztették is erre az eshetőségre.

A szakértő az M1 aktuális csatornán szombaton azt mondta, évek óta szerveződhetett a puccskísérlet, hiszen a tiszteknek alaposan tesztelniük kellett, kiket tudnak bevonni.

Georg Spöttle úgy vélekedett, Erdogan az eseményeket az ellenzéki pártokon belüli tisztogatásra is felhasználhatja.

Beszélt arról is, hogy a péntek éjjeli puccskísérlet hátráltathatja az Európai Unió és Törökország közötti vízummentesség bevezetését.

02.55: Az amerikai kormányzat a demokratikusan megválasztott török kormányt támogatja
Barack Obama amerikai elnök és John Kerry külügyminiszter a demokratikusan megválasztott török kormányt támogatja, Kerry erről török kollégáját is tájékoztatta – derül ki washingtoni közlésekből.

Obama, miután tanácskozott nemzetbiztonsági tanácsadóival, közleményt adott ki, amelyben a török kormány támogatása mellett foglalt állást, s arra intett mindenkit Törökországban, hogy tartózkodjék az erőszaktól és a vérontástól.

A közlemény nyilvánosságra hozatala előtt telefonon egyeztetett a Moszkvában tárgyaló John Kerry külügyminiszterrel.

Kerry a Fehér Házzal folytatott konzultáció után telefonon hívta fel török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “teljes mértékben” Törökország demokratikusan megválasztott polgári kormányát és a demokratikus intézményeket támogatja.

Washington valamennyi felet önmérsékletre és ezzel a biztonság garantálására szólította fel.

John Kerry korábban, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott moszkvai sajtóértekezletén azon reményének adott hangot, hogy Törökországban “stabilitás, béke és folyamatosság” lesz.

Az amerikai sajtó munkatársai megkeresték Fethullah Gülent, a Pennsylvaniában élő török hittudóst, aki korábban ugyan Recep Tayyip Erdogan államfő szövetségese volt, de miután megromlott a viszonyuk, 2013-ban az Egyesült Államokba költözött, és most az ankarai igazságügyi miniszter azzal vádolta meg, hogy az ő mozgalma áll a puccskísérlet hátterében. A Pennsylvaniában élő Gülen azonban, az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerint, senkinek nem kíván nyilatkozni.

Default thumbnail
Előző sztori

Bántalmazásban meghalt egy kiszombori férfi, testvére a gyanúsított

Default thumbnail
Következő sztori

Gabonatermesztők szövetsége: az éves búzaszükséglet már a raktárakban van

Legutóbbi hasonló cikkek