Írjon nekünk

Közélet

A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes közösségi oldalak egy nemzetközi tanulmány szerint

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel szemben passzívak az internetes közösségi oldalak, így az érintettek többsége nem is él panasszal, mondván, hogy úgysem lesz következménye – állítja egy nemzetközi tanulmány, amelyet a barcelonai egyetemen mutattak be készítői pénteken.

A kutatók öt ország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Románia és Egyesült Királyság fiataljait, a közösségi oldalak felhasználóit, jogi, oktatási és biztonsági szakembereket kérdeztek meg, továbbá azt vizsgálták, hogy az idegengyűlöletet közvetítő személyek és csoportok miként használják ezeket az oldalakat. A válaszokból kiderült: az idegenellenes hozzászólások fő célpontja a muzulmán közösség. Azok, akik a sértő bejegyzések áldozatai 60-90 százalékban nem tesznek jelentést arról a szolgáltatóknak. A kutatók szerint ennek magyarázata, hogy hozzá vannak szokva az ilyen típusú megnyilvánulásokhoz, sokan nem gondolják, hogy a gyűlöletbeszéd bűncselekmény, vannak, akik nem tudják, hova forduljanak, míg mások szerint a panasztétel nem vezet eredményre. A kutatót maguk is tettek egy próbát: 100 gyűlölködő kommentet jelentettek a Facebook adminisztrátorainak, ám ezek közül mindössze 9-et töröl a szolgáltató, a többiről nem gondolta, hogy megsértette a közösségi normákat.

Olga Jubany antropológus, a tanulmány koordinátora úgy véli, a kifogásolt tartalmak eltávolítása teljesen esetleges. Példaként említette, hogy míg “A kutyák diszkrétebbek mint a muzulmánok” bejegyzést törölték, az “Öljétek meg (sic) mind, irgalom nélkül” mondat maradhatott. Mint mondta, ráadásul úgy tűnik, mintha ezeken a felületeken elfogadhatóak lennének olyan szavak, amelyek az életben nem. “Amint nem mondanál egy bárban, azt leírod az interneten” – jegyezte meg.

Miguel Pajares antropológus szerint noha a törvény nyilvánvalóan nem védi a gyűlöletbeszédet, mégis, a követkeménynélküliség miatt úgy tűnhet, mintha a gyűlölködő bejegyzések írói jogaikat gyakorolnák. Hozzátette: a probléma nem az internettel van, a jelenség kiterjed a társadalom egészére és egyre növekszik. Az európai események kiváltják ezeknek a csoportoknak a terjeszkedését az interneten is. A szabad véleménynyilvánítás nem sértheti mások méltóságát – hangsúlyozta Miguel Ángel Aguilar ügyészségi koordinátor. A tanulmány több javaslattal él, a panaszkezelés hatékonnyá és átláthatóvá tételétől kezdve egészen odáig, hogy minél fiatalabb korban kellene oktatni a gyerekeket arra, mi a különbség a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között.

Hírzóna

Vásárhelyi és szabadkai diákok műveiből nyílik tárlat a Tornyai-múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Gyermekrajzokon a magyar karácsonyi hagyományok.

Tovább olvasom

Közélet

Maratoni hosszúságú tárgyalás a parkolóperen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

“Nem létező bűncselekménynek felbujtója sincs” – mondta Mózes Ervin védője.

Tovább olvasom

Hírzóna

A parlament bevezette a nagyszülői gyedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

A gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tovább olvasom

Aktuál