A város egyesületeinek sikeres szereplése a gyakorlatban többször is rávilágított az elmúlt évek során Szeged sportcélú infrastruktúrájának hiányosságaira, egyszersmind világgá kürtölve a fejlesztések égető szükségességét. Az atlétikától a vízilabdán át a labdarúgásig számos területen jelentkeztek gondok amiatt, mert nem áll rendelkezésre egy-egy megfelelő, a kor igényeit kellően kiszolgáló létesítmény helyben.
A sajnálatosan széles paletta még talán legjobb helyzetben lévő szegmensét a teremsportok adják, hiszen az újszegedi sportcsarnok a 2002-ben befejezett bővítés óta általában csak a férfi kézilabdások legnagyobb rangadóin bizonyul szűkösnek a maga 3200 fős befogadóképességével, miközben az épület állaga sem tűnik egy laikus szem számára rossznak. Ugyanakkor a Szeged 2011 Kft. által építendő új futballstadion, valamint a többek között a Botka László polgármester által is bejelentett Etelka sori fedett uszoda mellett időről időre előkerül egy új szegedi aréna lehetősége is.
Országos és helyi (sport)politikai körökből származó információink szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek az ígérkezik, miszerint a Felső Tisza parti stadion helyén, állami beruházásként valósulna meg egy új, akár 6-8 ezer nézőt befogadni képes modern csarnok felhúzása. Az ügyben természetesen a szegedi önkormányzat is érintett lenne, hiszen annak tulajdonában áll a szóban forgó terület, akárcsak a jelenleg számos csapatnak és több száz sportolónak napi szinten sportolási helyszínt biztosító felépítmény. E tömegek számára bizakodásra adhat azonban okot, hogy egy másik felvetés is napvilágot látott, köszönhetően annak, hogy Budapest vidéki városokkal karöltve kandidál a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.
A főváros pályázatát a PwC Magyarország által elkészített megvalósíthatósági tanulmány előzte meg, amelyet 2015 júniusában tettek közzé. A közel 1400 oldalas dokumentum részletesen kitér az országban található, a rendezés során potenciálisan használható sportlétesítmények helyzetére. Szeged kapcsán természetesen a Maty-éri Nemzetközi Kajak-Kenu és Evezős Központot emeli ki a tervezet, továbbá egy Pick Aréna névre keresztelt multifunkcionális csarnokot, ahol a kézilabda selejtezőit játszhatnák a csapatok az ötkarikás játékokon. A tanulmány kifejti, hogy az épület lényegében a Városi Sportcsarnok kibővített változata lenne. “A meglévő létesítmény
melynek keretében a jelenlegi 3000 fős férőhelyszám 5300-ra nő. Figyelembe véve a sportág hazai népszerűségét és sikereit, az olimpiai rendezvény idejére ez további 2700 ideiglenes ülőhellyel kerül kibővítésre. Így összesen 8000 férőhelyes lesz a csarnok” – írja a PwC Magyarország az anyagban. Kitérnek rá, a munkálatok összköltsége 9,3 milliárdra forintra rúg majd, a megvalósítás pedig 2017 és 2019 között lesz esedékes.
Az persze valószínűsíthető, hogy a két projekt aligha valósul meg egyszerre, valamint beszédesen árnyalja a képet, hogy Budapest végleges (teljes egészében angol és francia nyelven kiadott) pályázati anyagába már csak a Maty-éri központ került be rendezési helyszínként.
A nyilvánvalóan felmerülő kérdések tisztázása érdekében felkerestük Rózsa Ivánt, a Budapest2024 olimpiai pályázat kommunikációs vezetőjét.
– Milyen okból nem került végül be a szegedi Városi Sportcsarnok a rendezési helyszínek listájába?
– A helyszínek pontos listája az egyes sportágak hazai és nemzetközi szakszövetségeinek vezetésével történt részletes egyeztetési folyamat eredményeképpen alakult ki. A nemzetközi szakszövetségek véleményét a hazai lehetőségek szem előtt tartása mellett a pályázat során annak készítői figyelembe vették, így a megvalósíthatósági tanulmányhoz képest több esetben is történtek változtatások.
– A sportcsarnok kimaradása az említett listából eredményezi-e egyben azt, hogy elmarad annak rekonstrukciója is?
– A Szegeden megvalósuló új, a kiemelkedően sikeres kézilabdacsapat számára méltó otthont jelentő létesítménnyel kapcsolatos projekt előkészítése folyamatban van. A csarnok megvalósításának finanszírozási feltételeit jelenleg szakértők vizsgálják.
Arra a kérdésünkre, a projekt jelen fázisában mely kormányzati szervezethez tartozik, Rózsa Iván elmondta, a kormány várhatóan a tavasz-nyár folyamán fogja tárgyalni az ügyet, így a kormányzati felelőst is ekkor nevezhetik ki.
Összegzésképp kijelenthető tehát, sok a bizonytalan pont, de mindenképpen terítéken van az új szegedi sportcsarnok témaköre, az elkövetkező hetek pedig akár komoly előrelépést is hozhatnak magukkal. Portálunk információi szerint tervek már készültek, és az állam – vagy a kézilabdacsapat tulajdonosi körének érdekeltségei – meg is finanszíroznák a beruházást (amit akár Orbán Viktor miniszterelnök is bejelenthetne majdani szegedi látogatásán), ám egyelőre áthidalhatatlan bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a fenntartás éves szinten sok-sok száz millió forintra rúgó költségeit senkinek, így az önkormányzatnak sem akaródzik vállalni…
