Közélet

Gödörben a szegedi ivóvízprojekt - odavágott a döntőbizottság: megsemmisített tender, félmilliós büntetés (FRISSÍTVE)

Gödörben a szegedi ivóvízprojekt - odavágott a döntőbizottság: megsemmisített tender, félmilliós büntetés (FRISSÍTVE)

2016. június 10., péntek
Gödörben a szegedi ivóvízprojekt - odavágott a döntőbizottság: megsemmisített tender, félmilliós büntetés (FRISSÍTVE)
viz_ivoviz

Az önkormányzati társulás megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt, ezért megsemmisítették a teljes tendert, és 500 ezer forintos bírságot is kiszabtak - határozott a Közbeszerzési Döntőbizottság. A szegedi önkormányzat megkeresésünkre annyit reagált, hogy nem kívánnak egy a várossal perben álló magáncég érdekében eljáró, szerintük nem létező egyesület közleményére reagálni, a döntőbizottság határozatával kapcsolatos kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Közzétette a Szeged-Algyő ivóvízminőség-javító beruházás ügyében

hozott határozatát

a Közbeszerzési Döntőbizottság. A döntőbizottság jogorvoslati eljárása során megállapította, hogy a „Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító projekt II. fázisához kapcsolódó építési és próbaüzemi munkák” tárgyú közbeszerzési eljárás bizonyos elemeit tekintve az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt, ezért megsemmisítette az idén áprilisban kiírt, majd májusban módosított tendert, a felhívást és valamennyi ahhoz kapcsolódó ajánlatkérői döntést, ráadásul 500 ezer forintos büntetéssel is sújtotta a szegedi és algyői önkormányzat által létrehozott társulást. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye, a társulás legfeljebb bírósági úton próbálhatja meg érvényesíteni igazát, vagy új közbeszerzési eljárást kell majd kiírnia, azaz tovább csúsznak az eredetileg nyárra tervezett pótmunkálatok (amúgy eredetileg 2015 májusára kellett volna lezárni a projektet). Ami az előzményeket illeti, a 3,7 milliárd forint nagyságrendű, uniós finanszírozású projekt keretében Szeged és Algyő közigazgatási területén belül ivóvízminőség-javító beruházást hajtanak végre, melynek fő célja az ivóvíz megtisztítása az arzéntól és az ammóniumtól. Több vízműtelep technológiai fejlesztése valósul meg. A szegedi és az algyői önkormányzat társulása tavaly év végén 96 százalékos készültségnél rendkívüli felmondással megszüntette a kivitelező konzorciummal a szerződést, mert az nem készült el a sokadik határidőre sem, így hátravan még a beruházás befejezése, második üteme, egy alapos fertőtlenítés, illetve a próbaüzem elvégzése. A társulás egyrészt 640 millió forintos kötbérpert indított, másrészt úgy döntött, új kivitelezővel fejezi be Szeged és Algyő ivóvízprogramját 400 millióért, és erre vonatkozóan közbeszerzést ír ki. Mivel Algyőn elkészültek a fejlesztések, Szegeden viszont nem, emiatt Szegednek egyedül kell állnia ezt a pénzt a saját költségvetéséből.

A Délmagyarország korábban megírta:

a Szegedhez tartozó öt vízműtelep közül három helyen – az algyői északi telepen, a szegedi Fonógyári úton és a Margaréta utcában – csak elkezdődött a próbaüzem, de nem sikerült befejezni. Két telepen – a szegedi Temesvári körúton és a Tompai kapu úton – meg sem kezdődött a próbaüzem. Május végén előbb a szegedi

városüzemeltetési bizottság ülésén

, majd

a közgyűlésen

is szóba került a projekt, a független képviselő

Szentistványi István

érdeklődött annak hónapok óta a közvélemény előtt ismeretlen fejleményeiről, megjegyezve: úgy tűnik, a beruházás költségei valamilyen okból magasabbak, mint amit előzetesen megjelölt a város.

Solymos László

szocialista alpolgármester mindkét alkalommal elismerte, a Közbeszerzési Hatóság közérdekű bejelentés alapján hivatalból vizsgálatot indított a második szakaszt érintő közbeszerzéssel kapcsolatban, ami hátráltatja a folyamatot. Megemlítette,

Bartha László

korábbi polgármester, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke tette a bejelentést. A döntőbizottság azóta meghozott határozatában - mely június 3-án kelt, de egyelőre nem adott hírt róla a szegedi önkormányzat - most egyebek mellett azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő nem határozta meg egyértelműen az ellátandó feladatokat, a beszerzés műszaki leírása hibás, hiányos. Mint a határozatban írják, az ajánlattevőknek az ajánlattételkor előre pontosan nem kalkulálható, definiálható, az építési beruházáson túlmutató feladatokkal kellett számolniuk, továbbá annak ellenére, hogy az ajánlatkérő egyértelműen építési beruházásként határozta meg a közbeszerzési eljárás tárgyát, több helyen mégis tervezői munkálatokat várt el. "A döntőbizottság megállapította, hogy egyrészt meglévő tervek, dokumentációk, konkrét adatok ismeretének hiányában, másrészt az egyértelműen nem definiált, de a műszaki leírás részét képező tervezési feladatokra tekintettel az ajánlattevők nem voltak abban a helyzetben, hogy egyenlő eséllyel tegyenek ajánlatot, másrészt úgy nyújtsák be ajánlatukat, hogy az a teljesítendő feladatra vonatkozó valós, megfelelő ajánlati árat tartalmazzon" - áll egyebek mellett a dokumentumban. A döntőbizottság kitért arra is, nem kizárt, hogy a felhívás elkészítésével összefüggésben megállapított jogsértésre tekintettel több potenciális ajánlattevő nem nyújtott be ajánlatot, ami a verseny korlátozását jelenti. Az ügyben a Tisza Lajos Közéleti Egyesület közleményt juttatott el szerkesztőségünknek. Úgy fogalmaznak, abszurd, hogy a baloldali városvezetés Szeged ellenségének titulálja azt a civil szervezetet, mely felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzat jogot sértett, szabálytalanul akart közpénzt felhasználni. Véleményük szerint a Tisza Lajos Közéleti Egyesület közérdekű bejelentésével csupán megvédte a szegedi lakosságot a városháza csúfos kudarcától. Mint felhívják rá a figyelmet, a projekt újabb csúszása pénzügyileg rendkívül hátrányosan érinti a szegedi önkormányzatot, és további komoly veszélyeket rejt magában. „Egyesületünk számára rendkívül fontos a jó minőségű szegedi ivóvíz. Információink szerint a beruházás során nem az elkészült művekkel voltak gondok, azok alkalmasak arra, hogy megtisztítsák az ivóvizet az arzéntól és a nehézfémektől, ugyanakkor nem képesek a szegedi hálózatban megtalálható jelentős mennyiségű baktériumállomány kiszűrésére, elpusztítására, mivel nem erre találták ki azokat. Úgy tudjuk, a kivitelező javaslatot is tett ennek a technikai áthidalására, amit a szegedi önkormányzat fémjelezte társulás előbb elutasított, majd beépítette az új közbeszerzési kiírásba, ami természetesen megdrágította a beruházást. A Közbeszerzési Döntőbizottság egyértelműen megállapította, az új pályázatot törvénytelenül írták ki. Sajnálatosnak tartjuk, hogy valamilyen okból a szegedi önkormányzat akár törvénytelenség árán is képes kockáztatni, hogy a helyi lakosok további több hónapon keresztül rosszabb minőségű ivóvizet vételezhessenek, illetve adott esetben még az uniós források visszafizetési kötelezettsége is fenyegesse a várost” – így a Tisza Lajos Közéleti Egyesület. Természetesen megkerestük a lebonyolító Szeged Pólus Nonprofit Kft.-t és a szegedi önkormányzatot is, hogy megkérdezzük az új fejleményekről: a döntőbizottság határozatáról, arról, megtámadják-e azt a bíróságon, illetve arról, hogyan és mikor folytatódhat így az ivóvízminőség-javító projekt. „A várossal perben álló magáncég érdekében eljáró, a városnak kárt okozó, nem létező egyesület közleményére nem kívánunk reagálni” – ennyire reagált feltett kérdéseinkre

Kalmár Gábor

kabinetfőnök. Ha a Pólus válaszol, frissítjük a cikket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.