Egységesek az MSZP elnökjelöltjeinek programjai

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A szakpolitikákban, a párt helyi szervezeteinek megerősítésében lényegében nincs különbség az MSZP elnökjelöltjeinek programjai között, a szövetségkötést azonban másként képzelik el, és egyikük szerint 2018-ban a demokratikus ellenzéki pártok összefogva sem esélyesek a választás megnyerésére.

Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Molnár Gyula volt budapesti pártelnök, Tóbiás József elnök-frakcióvezető és Szanyi Tibor európai parlamenti (EP-) képviselő is az oktatást, az egészségügyet, a gyermekjólétet, az idősek ügyét tartja olyannak, amivel az MSZP-nek foglalkoznia kell. Mind a négyen fontosnak tartják a korrupció elleni küzdelmet. Molnár Gyula a kormányprogram lehetséges részeként említi egy parlamenttől független korrupcióellenes nyomozóhivatal felállítása, Tóbiás József is hasonló javaslatot tesz egy kormánynak alárendelt korrupcióellenes ügyészség létrehozásával. A 2018-as választás jelentőségét a jelöltek egyaránt fontosnak tartják, Molnár Gyula egyenesen sorsdöntőnek véli Magyarország életében. Szanyi Tibor szerint a következő parlamenti választás “egy fikarcnyival se lesz demokratikusabb”, mint a 2014-es. “Bűnözőket kell lábukról levernünk” – írja. Harangozó Tamás is úgy látja, az MSZP célja és küldetése, hogy megszabadítsa Magyarországot Orbán Viktor kiskirályságától, élősködő politikai bűnszervezetétől. A politikus szerint ugyanakkor most a cél az, hogy 2018-ig megerősödjenek, mert nem kétséges, hogy ha ma összeadnák erőiket az összes demokratikus ellenzéki párttal, akkor sem lennének esélyesek a győzelemre. Tóbiás József szerint valódi esély van a kormányváltásra, de az a fajta összefogás, ami 2014-ben volt a baloldalon, megbukott. A pártelnök inkább egy országos társadalmi koalíciót hozna létre a 2018-as választásokra a Fidesz-KDNP ellen, ebben pártja szövetségesének tekinti a szakszervezeteket, a civil szervezeteket, valamint az MSZP-hez hasonlóan gondolkodó pártokat és embereket.

A szakszervezetekkel, a civilekkel való kapcsolatok a többi jelölt szerint is fontosak, de Harangozó Tamás a szövetségkötést csak a pártban történt radikális változások után tartja időszerűnek. Molnár Gyula is időt adna, de ő azért, hogy konfliktusaikat rendezzék, közös céljaikat kijelöljék, mert csak partnerekkel, barátokkal, szövetségesekkel sikerülhet a nagy cél, az Orbán-rezsim 2018-as leváltása. Szanyi Tibor rögzíti: noha Orbán Viktorral szemben hajlandó akár az ördöggel is összefogni, “ám a felénk látványos csókokat hintő, s közben és valójában minket gáncsoló-ekéző politikai kalandorokkal nem és nem”. A párt szervezetével kapcsolatban radikális változást szorgalmaz Harangozó Tamás, a hitelesség helyreállítását és hatékonyabb pártszervezet kialakítását javasolja. Hozzátette: az MSZP hiteles politikájának alapjai a tisztázott múlt, vagyis az MSZP kormányzati múltjának mérlegre tétele, valamint a tisztázott értékek. A vezetőkkel szemben elvárásként fogalmazza meg a teljesítményt és a számonkérhetőséget; rögzíti: bármi áron biztosítani kell a helyi szervezetek működésének legalapvetőbb feltételeit.

Molnár Gyula a versenyképes párt érdekében a helyi közösségeket állítaná fókuszba, illetve mindenki által megközelíthető kampányközpontok létrehozását javasolja, mert kampányidőszakban groteszké válik, hogy a párt elnöksége “ma csak Kövér László +rendőrségének+ motozása után léphetnek be az MSZP irodáiba a Parlamenti Irodaházban”. Azt is javasolja, hogy az MSZP “vigye házhoz” a baloldali üzeneteket. Tóbiás József – aki 2014 nyara óta tartó elnökségének eredményeiről is beszámol elnökjelölti pályázatában – emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évbe kialakították a választókerületi társadalomszervezők rendszerét, ők függetlenített munkatársak, akiknek biztosítják az anyagi, tárgyi, technikai feltételeket. A pártelnök szerint a helyi szervezetépítésre komolyabb figyelmet kell szentelni, valamint egyes vezetőknek a mainál több energiát kell a jövőben a szervezetépítésre fordítaniuk. Szanyi Tibor a XIII. kerületi tartós győzelmek receptjének átplántálását javasolja országos szintre, a terepmunka felpörgetését. Programjában azt írja, szükség van egy “szegfűs angyaloknak” nevezett aktivistaseregre, akik a párt szavazóköri felelősei lennének. Ugyanakkor elköszönnek a párt soraiban lévő néhány “NER-kollaboránstól”. Az EP-képviselő célként jelölte meg “a Köztársaság téri” székház visszaszerzését. A jelöltek programjukban írnak a baloldaliságról. Harangozó Tamás szerint egy bátor és erős baloldali kormány képes igazságos országot teremteni minden tisztességes polgárnak.

Molnár Gyula a baloldaliságot a legalapvetőbb emberi értékek felvállalásaként határozza meg. Tóbiás József szerint baloldali, újgenerációs, modernizációs programra van szüksége az MSZP-nek: Magyarország valódi esélye az, ha nagyon gyorsan letér az illiberális gazdaság útjáról, s erősségeit kihasználva a már ma is zajló negyedik ipari forradalomban, a folyamatos fejlődés útjára lép. Szanyi Tibor úgy látja: ha az MSZP valamiben újítani tud, az az újkapitalizmusnak, vagyis a neoliberalizmusnak szóló hadüzenet. Azt javasolja, a párt politikáját helyezzék a 21. század legnagyobb kihívásai által jelképezett cölöpökre: az egészségügyre, az oktatásra, a gyermekjólétre, az idősgondozásra. Ezek a pillérek kiegészítve a jövedelempolitikával és az informatikával lefedik elnöki kabinetje hat tagjának szakterületeit – fejti ki, megjegyezve, ez egy fél árnyékkormány. Harangozó Tamás és Szanyi Tibor programja honlapjukon elérhető, Tóbiás József programját az MSZP sajtóosztálya, Molnár Gyuláét ő maga juttatta el az MTI-nek.

Default thumbnail
Előző sztori

Főleg használt lakásra igénylik a csok-ot

Default thumbnail
Következő sztori

Az Emmi-államtitkár a ciklus legaktívabb felszólalója az Országgyűlésben

Legutóbbi hasonló cikkek