Az ATIVIZIG gazdálkodását is átvizsgálta az ÁSZ

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Befejezte az Állami Számvevőszék az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2011–2014 közötti időszakra kiterjedő pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzését. Az ellenőrzés megállapította, hogy az ATIVIZIG pénzügyi gazdálkodása és vagyongazdálkodása szabályszerű volt, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

Az ATIVIZIG a kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szerv, melyet a vízügyi területi feladatok ellátására hoztak létre, működését Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye területét érintően látja el. Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az irányító szervi feladatokat 2011. december 31-ig a Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. január 1-jétől a Belügyminisztérium, a középirányító szervi feladatokat 2012-től az Országos Vízügyi Főigazgatóság látta el. Az ATIVIZIG vagyona a 2011. év végi 12,8 milliárd forintról a 2014. év végére 20,3 milliárd forintra, több mint 58 százalékkal nőtt. Az ellenőrzött időszakban az intézmény gazdálkodási feladatait ellátó szervezetére a stabilitás volt jellemző.

Az irányító szervek és a középirányító szerv intézményre vonatkozó feladatellátása szabályszerű volt, irányítási jogosultságaikat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolták. A szabályszerű gazdálkodást számon kérték, a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályszerűségi ellenőrzéseket rendszeresen folytattak. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket azonban nem érvényesítették, és így nem biztosították a számon kérhetőséget és az ellenőrizhetőséget. Az ATIVIZIG az ellenőrzött időszakban rendelkezett az irányító szervek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatokkal, megfelelően meghatározta pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségét biztosító folyamatokat, az adatgazdálkodással kapcsolatos feladatok munkafolyamatainak leírását, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályait. Az intézmény vezetője a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szervezeten belül kiadta a szabályzatokat, kialakított és működtetett olyan folyamatokat, amelyek biztosították a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 2014-től a jogszabályban új egységes számlakeret került megállapításra, az intézmény azonban nem készített ennek megfelelő új számlarendet.

Az intézmény pénzügyi gazdálkodása tekintetében a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása, a bevételi előirányzatok teljesítése, valamint a kiadási előirányzatok felhasználása során betartották a jogszabályi előírásokat. Az intézmény a kiadási előirányzatait szabályszerűen használta fel, azonban a gazdálkodási jogkörök gyakorlását végző személyek névsoráról és aláírás-mintájáról naprakész nyilvántartást nem vezettek. A közbeszerzési eljárások lefolytatása nem volt szabályszerű, az igénybe vett távközlési szolgáltatás esetében az előírásokkal ellentétben nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. Az előirányzat maradvány megállapítása nem volt szabályszerű, felhasználása azonban az előírásoknak megfelelt. Az intézmény zavartalan feladatellátásához a fizetőképesség folyamatos fennállása, a likviditás javítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, takarékossági intézkedéseket hajtott végre. Az intézmény likviditási tervet készített, azonban az nem tartalmazta a kiadások dekádonkénti ütemezését. Az intézmény rendelkezett vagyonkezelési szerződéssel, a mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása, értékelése, leltározása a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásainak megfelelően történt. A vagyonkezelési szerződést azonban nem aktualizálták, tartalma nem teljes körűen felelt meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. Az intézmény teljesítette az értékmegőrzési, állagmegóvási kötelezettségeit. A vagyonelemek elidegenítése, hasznosítása az előírásainak megfelelően történt, az intézmény a bérbeadási folyamat során meggyőződött az átláthatóság követelményének érvényesüléséről.

Az ÁSZ a belügyminiszternek és az ATIVIZIG igazgatójának fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

Előző sztori

Gladiátorokkal nyílik a szegedi Pompeji-kiállítás a Múzeumok Éjszakáján

Következő sztori

Parragh László: a magyar gazdaságnak több szakmunkásra van szüksége

Legutóbbi hasonló cikkek