Közélet

A mai napig rejtély, hogy ki bombázta Kassát 75 éve

A mai napig rejtély, hogy ki bombázta Kassát 75 éve

2016. június 26., vasárnap
A mai napig rejtély, hogy ki bombázta Kassát 75 éve
3

1941. június 26-án ismeretlen repülőgépek bombázták Kassát, válaszul Magyarország hadban állónak tekintette magát a Szovjetunióval. A repülőgépek típusát nem sikerült azonosítani, de a bombák szovjet gyártmányúak voltak. Az államszocializmus évtizedeiben német provokációról beszéltek, később felmerült a román támadás, sőt a magyar önbombázás teóriája. B. Stenge Csaba hadtörténésszel, a 32 halálos áldozattal járó bombázás kutatójával próbáltunk közelebb jutni a rejtély megfejtéséhez.

Furcsa repülőgép-motorzúgásra lettek figyelmesek a tapasztalt szerelők Kassán 1941. június 26-án délután egy óra körül, amelyek sem az olasz, sem a német gépekre nem emlékeztettek. A lakosság eközben nyugodtan tette dolgát, a légvédelmi ágyúk és a szirénák már csak akkor szólaltak meg, mikor késő volt, mert sorra robbantak a FAB-100 típusú, 105 kilogrammos szovjet rombolóbombák. A támadásban 32 ember hunyt el, 27 épület sérült meg különböző mértékben. A légvédelem egyetlen gépet sem lőtt le, a kétfedelű magyar vadászgépek sem bírták utolérni a Kassára összesen 29 bombát ejtő 3 repülőgépet. A támadást senki nem vállalta, de a magyar fél azt a feltételezést vonta le, hogy a szovjetek bombáztak, így hadban állónak tekintette magát a hatalmas keleti állammal, s másnapra megtorló bombázást rendelt el. „Csak annyit tudunk biztosan, hogy megtörtént, meghalt 32 ember, s hogy szovjet ejtőlőszereket használtak” – nyilatkozta lapunknak

B. Stenge Csaba

repüléstörténész, a Tatabányai Levéltár igazgatója, aki évek óta kutatja az incidenst. Indirekt bizonyítékok vannak, azonban mind a világban, mind Magyarországon nagyon népszerűek az összeesküvés-elméletek.

„Minden bizonnyal a szovjetek voltak, de nem szándékosan, hiszen nem volt érdekük, hogy egy újabb ellenféllel gyarapodjanak”

- osztotta meg saját álláspontját a hadtörténész. Felmerült, hogy régi, 1937-es térképeket használtak a szovjetek, de B. Stenge inkább navigációs hibára gondol, amiből nem egy hasonló előfordult a II. világháborúban, az amerikaiak például Svájcot bombázták többször Németország helyett. Úgy véli, Iljusin DB-3 típusú repülőgépekkel hajtották végre a támadást, ebből 3 darab el is bírta a a 30 db 105 kilogrammos bombát. Nem véletlenül nem vállalta egy személyzet sem a tévedést, ha kiderül, valószínűleg az NKVD (a KGB elődje) kivégezte volna őket.

Nem ez volt az egyetlen támadás, három szovjet vadászgép megtámadta a rahói gyorsvonatot is.
A gépek felderítési céllal jöttek, amit érthetőnek tart a történész, de azt már nem, hogy miért kellett egy egyértelműen civil vonatot megtámadni. Szerinte a rendszerváltás irányított történetírása miatt terjedt el a német provokáció elmélete, pedig ennek semmi alapja nem volt. A nácik gyors győzelemmel, néhány hetes hadjárattal számoltak, s nem tartottak igényt a gyenge magyar haderőre. Hitler sem kedvelte országunkat, s attól félt, a magyarok a galíciai olajmezőket szeretnék megkapni. A románokat ugyanezen ok miatt zárta ki, hiszen egy magyar hadbalépéssel osztozni kellett volna a várható győzelmen, elveszett volna a politikai előny. Azért sem volt érdeke bombázni a magyaroknak, németeknek, románoknak, mert nagy volt a lebukás esélye, ráadásul a katonai repülőkiképzést veszélyeztették volna, mert Kassán jött létre az akadémiájuk. Be kellett ezért lépnünk a háborúba? B. Stenge Csaba szerint az 1941-es katonai-politikai viszonyokat kell figyelembe vennünk. Az bizonyos, hogy Werth Henrik vezérkari főnök be akart lépni a háborúba, hogy ne maradjunk le a románok mögött, s ő is párhetes győzelemmel számolt. „A belépésünk predesztinálva volt, sajnos a lehető legrosszabbkor jött ez a támadás” – fogalmazott a levéltáros. Úgy látja, habár Magyarország mindenképpen csatlakozott volna a hadjárathoz, de koránt sem mindegy, hogy ezt mikor és milyen erőkkel tette volna meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.