A Brexit nem izgatta a szegedieket

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

parbeszed09_gsAz oktatás, innováció, kultúra mentén határozták meg a pénteki, Párbeszéd a polgárokkal fórum témaköreit, a résztvevők viszont elsősorban a közoktatás változásaira, a szabad tankönyvválasztásra és a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeire volt kíváncsi. Kritikus hangvételű kérdésekből sem volt hiány, ezeket elsősorban Navracsics Tibornak, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős tagjának címezték. A Brexit nem igazán izgatta a közönséget.

Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa rögtön az elején igyekezett tisztába tenni, mi az, ami egyelőre biztosan látszik a britek tegnapi népszavazása kapcsán. Mint mondta, az ország unióból történő kiválása nem egyik napról a másikra zajlik le, a kilépés leghamarabb is két év múlva történhet meg. David Cameron, az Egyesült Királyság – péntek reggeltől – volt miniszterelnöke csupán októberig tölti be ezt a pozíciót, tehát a népszavazás eredményével a következő elnöknek kell foglalkoznia. Navracsics hozzátette, azzal, hogy a brit szavazók 51.8%-a az unió elhagyása mellett döntött, többek között egyetemeik veszítenek, hiszen a szigetországban zajló kutatási programok óriási haszonélvezői az uniós támogatásoknak.

Várható volt, hogy a péntek délutáni Párbeszéd a polgárokkal fórumon felmerül a Brexit, de mindössze egyetlen kérdés fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban a résztvevőkben, és az is inkább a menekült-ügyre vonatkozott. A magát “még élő ’56-os”-ként aposztrofáló kérdező arra volt kíváncsi, van-e összefüggés a tegnapi brit népszavazás eredményének azzal, hogy a szigetország nem kíván több bevándorlót befogadni. Bár az idős férfi a menekültekre gondolt, Navracsics Tibor a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalók szemszögéből közelített a válasszal. Mint mondta, az uniós tagállamok maguk rendelkeznek bevándorláspolitikájukról, Cameron például a kelet-európai munkavállalók ellen kampányolt, akik szerinte elveszik a munkát a brit polgároktól. A csütörtöki népszavazás eredményével saját csapdájába esett, hiába próbált meg később visszakozni korábbi mondatai ellen.

parbeszed27_gs

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint a kormány határozottan nyilvánította ki véleményét a britek EU-tagsága mellett. Az elkövetkező két év legfontosabb kérdéseinek nevezte: hogyan működik Nagy-Britannia nélkül az unió, hogyan tudnak tanulni és dolgozni azok a magyarok, akik eredetileg a kilépés utáni időkre tervezték utazásukat.

Kritikus hangvételű kérdésekből akadt bőven a fórumon, valaki például megkérdezte Navracsics Tibortól, kompetensnek érzi-e magát a kultúra, az oktatás, az ifjúság és a sport terén, melyekért az Európai Bizottságban felel. A személyeskedő kérdés élét egy viccel próbálta meg tompítani, majd a bárki számára nyilvános önéletrajzában feltüntetett tapasztalatokra hivatkozva megerősítette: alkalmas ennek a pozíciónak a betöltésére. Válaszát tapsvihar kísérte. A fiatalok nehéz munkaerő-piaci kilátásaira, valamint a Fidesz 2008-ban, az egyetemi tandíjjal szemben tanúsított, és később megszavazott intézkedésére is reagáltatták az előadókat. Novák Katalin erre reagálva elmondta, Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátáját integráló programjaikkal sikerült csökkenteni, jelenleg 20 százalék alatt van a munkanélküliségi ráta. Elismerte, bőven van még mit lefaragni ebből az adatból, ennek egyik megoldása lehet a duális képzés beindítása.

parbeszed02_gs

Ha már szóba került az oktatás, a résztvevők nem engedték el a témát. Csütörtökön, az Index.hu hírportálon megjelent Palkovics László-interjú is felmerült, elsősorban a tankönyveket kiváltó tabletek és a Kliket felváltó önálló központok érdekelték őket. Az uniós biztos elmondta, az iskolák állami fenntartásba vétele nem járt együtt azzal, hogy az állam tulajdonjogot gyakorolt az intézményeken – ezt gyakran róják fel a kormánynak. Megjegyezte, a korábbi fenntartók (önkormányzatok) 1300 milliárd forintos tartozást halmoztak fel. A decentralizációval viszont újra egy helyre kerül a működtetés és az üzemeltetés, ráadásul az iskolaigazgatók hatásköre is visszaáll a régi rendbe – ígérte. A Mozaik könyvkiadóra és vele a szabad tankönyvválasztás korlátozására vonatkozó kérdést Novák Katalin válaszolta meg. Felhívta a figyelmet, a tankönyvválasztás most sincs korlátozva, bármely pedagógus élhet a joggal, hogy akár könyvek nélkül tanítson az óráin. Illúziónak nevezte, hogy a szülők eddig dönthettek volna arról, miből tanulnak a gyerekek – az ő körükben (is) nagy volt a felháborodás az egyébként bárki által véleményezhető kísérleti tankönyvek bevezetésekor. Hozzátette, jelenleg minden kisiskolás ingyen juthat tankönyvhöz, de a kormány hosszú távú célja, hogy a több kg-os iskolatáskákat felváltsa a tablet.

parbeszed31_gs

A gyerekek jóléte az elkötelezett pedagógusokon múlik – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arra vonatkozóan, hogy az egyik kérdező felvetette: hogyan lehetne javítani az évek óta romló kompetenciamérések eredményein. A résztvevő arra volt kíváncsi, megfogalmaznak-e az uniós országok javaslatokat a magyar gyerekek fejlesztésének mikéntjére. Navracsics elmondta, az ET2020 anyagban a magyar gyerekek átlagát, és az oktatási politikát is véleményezik, valamint ajánlásokat fogalmaznak meg. Hozzászólásában egy édesanya a Csongrád megyei tornatermek hiányosságaira, valamint a sporttehetségek szüleire háruló jelentős anyagi terhekre hívta fel a figyelmet. Novák Katalin megerősítette, országszerte 9 milliárd forintból szerelnek fel tornaszobákat, míg a fiatal tehetségek hazai és nemzetközi versenyeihez a Nemzeti Tehetség Program ösztöndíjrendszere járulhat hozzá, melyre egyénileg is pályázhatnak a sportolók.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora egy székely szólást a helyzethez igazítva köszöntőjében úgy fogalmazott, a történtek tanulsága, hogy “a medve és a politika nem játék”. A politikai taktikázás balul sült el, a helyzetre azonban európai megoldást kell találni – fogalmazott. Az akadémikus szerint nem lehet azt mondani, hogy nem történt semmi, és nem lehet megbüntetni a történtekért a briteket. Egy széteső EU és a széteső Egyesült Királyság senkinek sem érdeke – mondta.

no images were found

Előző sztori

Tesco sajátmárkás aszalt sárgabarackot vontak ki a forgalomból

Következő sztori

Hétvégi programajánló: Múzeumok Éjszakája, Un-Dead