Egyetem

Czunyiné: Digitális iskolákkal a versenyképes tudásért

Czunyiné: Digitális iskolákkal a versenyképes tudásért

2016. május 3., kedd
Czunyiné: Digitális iskolákkal a versenyképes tudásért
czunyine_bertalan_judit01_gs

A kormány eltökélt szándéka, hogy mire minden magyar iskolában elérhetővé válik a szélessávú internet, addigra elegendő és megfelelő digitális tananyag álljon rendelkezésre, melyek 21. századi színvonalú, versenyképes tudást biztosítanak a diákoknak – mondta a SZEGEDma.hu-nak a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos.

Június végéig fogadja el a kormányzat a digitális oktatási stratégiát, melynek kiindulási pontja, hogy nem lehet 20. századi módszerekkel, eszközökkel és tananyagokkal felkészíteni gyermekeinket a 21. század kihívásaira. A magyar oktatási rendszer küszöbön álló digitális átalakításának hátteréről, a tervezett lépésekről a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztossal,

Czunyiné Bertalan Judittal

beszélgettünk egy szegedi szakmai rendezvényen.

- Az elmúlt esztendőkben készített és publikált PISA-felmérések azt mutatják, nemcsak az algoritmikus gondolkodás, matematikai tudás, valamint a szövegértés terén küzdenek elmaradással a magyar diákok, de rendkívül rosszul állnak a digitális kompetenciák, az úgynevezett digitális írástudás tekintetében is. Áprilisban éppen ezen kompetenciák elterjesztésének, népszerűsítésének szándékával rendezték meg a Digitális Témahetet, melyhez hétszáznyolcvannál több intézmény, több mint ötezer pedagógus csatlakozott, és melynek programjai 77 ezer diákot értek el. A rendezvénysorozat kapcsán ön úgy fogalmazott, a digitális írástudás az ország versenyképességének objektív feltétele, ezért el kell érni, hogy az oktatás eszközrendszere jobban szolgálja annak beépítését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. Hogyan érhetjük el, hogy a magyar oktatási rendszer tartalmában és eszköztárában valóban 21. századi tudást adjon gyermekeink kezébe, melynek segítségével megállják helyüket a digitalizálódó környezetben?

- Rendkívül összetett problémakörről van szó, melynek megoldása a kormány eltökélt szándéka. A Digitális Jólét Programot egyebek mellett azért hívtuk életre, hogy az oktatás digitális átalakításának érdekében létrehozzuk a megfelelő infrastrukturális keretrendszert, hiszen ha az nem áll rendelkezésre a magyar iskolahálózaton belül, nem homogén például a szélessávú internetelérés lefedettsége, addig nincs értelme digitális iskoláról, digitális pedagógiáról beszélni. A kormány vállalta, hogy 2018-ig valamennyi településre, valamennyi oktatási intézménybe eljuttatja a szélessávú internetet, illetőleg a szélessávú wifit, és olyan iskolai fejlesztéseket hajt végre, melyek lehetőséget biztosítanak rá, hogy a tanulók és a pedagógus gépei a wifin keresztül hozzáférjenek a szükséges adatokhoz. Ez az objektív feltétele annak, hogy segítsük a gyerekek tájékozódását a digitális világban. Persze a siker nem csupán az infrastruktúrától, az eszközöktől függ, a digitális iskolának és a digitális pedagógiának egyáltalán nem az a lényege, hogy minden iskola minden tantermében minden diáknak adunk egy számítógépet. Legalább ilyen lényeges, hogy legyen mit digitálisan oktatni, azaz ki kell választani azokat a validált, ellenőrzött információkat, melyek iskolai környezetben átadhatók – aligha kell hangsúlyoznom, miért fontos szelektálni a világhálón fellelhető tartalmak között –, valamint a pedagógusok számára módszertani, metodikai eszközöket kell biztosítani ezek közvetítéséhez. Feladatunk tehát az eszközrendszer és az infrastrukturális környezet megteremtésével párhuzamosan az, hogy digitalizáljuk a tananyagot, ami természetesen nem azonos a létező tankönyvek pdf formátumú rögzítésével. Mindez új típusú gondolkodást, a korábbiaktól eltérő szemléletet jelent, hiszen interaktív folyamatról beszélünk, ahol lerövidülnek a mérési és keresési idők, az órai munka egyes szakaszai. Olyan, módszertanilag jól használható anyagoknak kell tehát megszületniük, melyek hatékonyan segítik az órai és az órán kívüli tanítás, tanulás folyamatát.

- A következő nagy kérdés ezután az: hogy állnak az újításhoz, a változtatáshoz a tanárok?

czunyine_bertalan_judit02_gs

- A generációs különbségek hatása tagadhatatlan a gyerekek és a tanárok eszközhasználata között, amit csak felerősít, hogy a magyar pedagógusok korfája az idősebb korosztályok felé billen el, a technika, az IT-szektor fejlődése pedig olyan ütemet diktál az utóbbi másfél évtizedben, amit azelőtt el sem tudtunk volna képzelni. Ebben a környezetben a tanárok továbbképzésére, a digitális kompetenciájuk fejlesztésére kell koncentrálnunk azért, hogy ezzel szinkronban haladhasson a diákok digitális kompetenciájának fejlesztése is. Maga a digitális írástudás egyébként nemcsak az internet és a közösségi háló használatát foglalja magában, jóval több annál. Az unió már a 2000-es évek közepén irányelvben rögzítette, hogy a digitális írástudásba beletartozik minden olyan információszerzés és -keresés, -találás, -gyűjtés és -rendszerezés, illetve információ tudásba építése, ami korábban a klasszikus pedagógiában is jelen volt a tanítás folyamatában, csak amíg annak idején például a könyvtár volt a tudásmerítés színtere, addig mára az iskolai környezetnek alkalmazkodnia kell a minket körülvevő világ digitalizálódásához – erre kell felkészítenünk a pedagógusokat és a diákokat egyaránt.

- Nemzetközi összehasonlításban hol tartunk ebben a folyamatban?

- Rendkívül mélyről indulunk, a legfrissebb OECD-mérések alapján hátulról a negyedikek vagyunk a digitális írástudás tekintetében a közel három tucat országot felölő ranglistán, csak néhány dél-amerikai és ázsiai ország áll mögöttünk. Érdekes az is, hogy a vizsgálat másik eleme szerint a magyar gyerekek épp annyi számítástechnikai eszközt, kütyüt használnak, mint az OECD-átlag. Sőt, még az iskolák informatikai eszközellátottságát tekintve sem maradunk el az OECD-átlagtól, ám ha azt mérjük, hogyan viszonyulnak ehhez a digitális tudáshoz a magyar gyerekek, akkor rögvest a lista végén találjuk magunkat. Mire utal ez? Arra, hogy sajnos sem az iskolai, sem a családi környezetben nem alakul ki a helyes és biztonságos eszközhasználatot és digitális műveltséget érintő attitűdformálás.

- Kijelenthető az is, hogy mind az iskolában, mind a családban többnyire negatív hatások érik a gyerekeket?

- Ezt így ebben a formában nem állítanám, mindenesetre az egyértelmű, hogy nem kapnak megfelelő tájékozódási pontokat a magyar gyerekek. Egy hároméves gyereknek már úgymond a kezébe esik a kütyü, mert elveszi anyutól és nyomkodja, majd ötévesen már jobban használja az okostelefont, mint szülei generációja, ám attól, hogy a magyar fiatalok ugyanannyit használják ezeket az eszközöket, mint más országokban élő kortársaik, digitális tudásuk még nem éri el az ő szintjüket. Az jelenti most számunkra a legnagyobb módszertani, metodikai, pedagógiai kérdést, hogyan tudjuk a modern eszközöket minél hamarabb, minél hatékonyabban a magyar gyerekek tudása versenyképességének szolgálatába állítani. Rendkívül fontos tétel azonban az is, hogy a kutatások szerint az iskolai eszközhasználat gyakorisága nem áll egyenes arányban az iskolai teljesítmény növekedésével, azaz nem feltétlenül lesz jobb az osztály teljesítménye, nem feltétlenül emelkedik a gyerekek digitális kompetenciaszintje attól, ha minden tanterembe okoseszközt, digitális vagy interaktív táblát teszünk, minden padra számítógépet állítunk be, és számítógépen vezényeljük le a tanórát. Csakis akkor lesz jótékony hatással az iskolai digitális környezet fejlesztése, ha módszertanilag okosan használjuk ezt, akár munkaszervezésnél, akár mérésnél, akár csoportfoglalkozásnál stb. Világosan látni kell, hogy ebben a folyamatban hazánk legalább másfél évtizedes lemaradással küzd, ezért itt és most kell elkezdeni a szisztematikus munkát, a felzárkózást, nincs vesztegetni való időnk!

czunyine_bertalan_judit03_gs

- Hol lehet ebbe bekapcsolni a pedagógusképzést, hogy a jövő tanárai a megfelelő ismeretekkel, módszerekkel és attitűddel felvértezve kerüljenek a pályára?

- Nem szeretnék erre elhamarkodott választ adni, hiszen bár nekem is vannak ötleteim, jelenleg is folynak az egyeztetések, illetve a szakértői munka. A kormány június végéig fogadja el a digitális oktatási stratégiát, melynek része a köznevelés, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás is. Célunk, hogy a magyar köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer digitális fejlettség szempontjából belátható időn belül Európa élvonalába kerüljön. Csak egy példával hadd szemléltessem, miért bír kiemelt jelentőséggel a digitális iskola, a digitális pedagógia, a digitális írástudás kérdése! Ma a felmérések szerint 22 ezer informatikus hiányzik idehaza a munkaerőpiacról. Persze nem kell nekünk minden évben 150 ezer informatikust képezni 1,5 millió gyerekből, ez objektíve lehetetlen is, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a következő tíz-tizenöt-húsz év egyik legjelentősebb kihívása az lesz, hogyan tudunk alkalmazkodni a körülöttünk lévő háztartási eszközök és szinte valamennyi munkakör digitalizálódásához. Gondoljunk csak bele, mit tud mondjuk a tizenöt éve vásárolt mikrohullámú sütő vagy mosógép, és hogyan működnek a legmodernebb eszközök! Teljesen egyértelmű, hogy a gyerekek nyelvébe bele kell ültetnünk az informatika világának fogalmait, a tananyagba bele kell csempésznünk az alapvető programozási szintű ismereteket, hogy ha találkoznak a legújabb fejlesztésű eszközökkel, gépekkel, programokkal, akkor képesek legyen adaptálni a rendelkezésükre álló tudást. Arra is fel kell készíteni a gyerekeket, hogy a következő tizenöt évben várhatóan legalább megduplázódik azon munkakörök száma, melyeket informatikai ismeretek, tudás, digitális kompetencia nélkül nem lehet betölteni, olyan jelentős IT-trend-fordulat áll küszöbön. Arra kell tehát törekednünk, hogy az iskolai környezetben a digitális tananyagok, eszközök segítségével a legversenyképesebb tudást kaphassák a tanulók, a hallgatók, olyan tudást, mely adaptálható az inkább digitalizálódó környezetben.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.