Írjon nekünk

ARC

Czunyiné: Digitális iskolákkal a versenyképes tudásért

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

czunyine_bertalan_judit01_gsA kormány eltökélt szándéka, hogy mire minden magyar iskolában elérhetővé válik a szélessávú internet, addigra elegendő és megfelelő digitális tananyag álljon rendelkezésre, melyek 21. századi színvonalú, versenyképes tudást biztosítanak a diákoknak – mondta a SZEGEDma.hu-nak a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos.

Június végéig fogadja el a kormányzat a digitális oktatási stratégiát, melynek kiindulási pontja, hogy nem lehet 20. századi módszerekkel, eszközökkel és tananyagokkal felkészíteni gyermekeinket a 21. század kihívásaira. A magyar oktatási rendszer küszöbön álló digitális átalakításának hátteréről, a tervezett lépésekről a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztossal, Czunyiné Bertalan Judittal beszélgettünk egy szegedi szakmai rendezvényen.

– Az elmúlt esztendőkben készített és publikált PISA-felmérések azt mutatják, nemcsak az algoritmikus gondolkodás, matematikai tudás, valamint a szövegértés terén küzdenek elmaradással a magyar diákok, de rendkívül rosszul állnak a digitális kompetenciák, az úgynevezett digitális írástudás tekintetében is. Áprilisban éppen ezen kompetenciák elterjesztésének, népszerűsítésének szándékával rendezték meg a Digitális Témahetet, melyhez hétszáznyolcvannál több intézmény, több mint ötezer pedagógus csatlakozott, és melynek programjai 77 ezer diákot értek el. A rendezvénysorozat kapcsán ön úgy fogalmazott, a digitális írástudás az ország versenyképességének objektív feltétele, ezért el kell érni, hogy az oktatás eszközrendszere jobban szolgálja annak beépítését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. Hogyan érhetjük el, hogy a magyar oktatási rendszer tartalmában és eszköztárában valóban 21. századi tudást adjon gyermekeink kezébe, melynek segítségével megállják helyüket a digitalizálódó környezetben?

– Rendkívül összetett problémakörről van szó, melynek megoldása a kormány eltökélt szándéka. A Digitális Jólét Programot egyebek mellett azért hívtuk életre, hogy az oktatás digitális átalakításának érdekében létrehozzuk a megfelelő infrastrukturális keretrendszert, hiszen ha az nem áll rendelkezésre a magyar iskolahálózaton belül, nem homogén például a szélessávú internetelérés lefedettsége, addig nincs értelme digitális iskoláról, digitális pedagógiáról beszélni. A kormány vállalta, hogy 2018-ig valamennyi településre, valamennyi oktatási intézménybe eljuttatja a szélessávú internetet, illetőleg a szélessávú wifit, és olyan iskolai fejlesztéseket hajt végre, melyek lehetőséget biztosítanak rá, hogy a tanulók és a pedagógus gépei a wifin keresztül hozzáférjenek a szükséges adatokhoz. Ez az objektív feltétele annak, hogy segítsük a gyerekek tájékozódását a digitális világban.

Persze a siker nem csupán az infrastruktúrától, az eszközöktől függ, a digitális iskolának és a digitális pedagógiának egyáltalán nem az a lényege, hogy minden iskola minden tantermében minden diáknak adunk egy számítógépet. Legalább ilyen lényeges, hogy legyen mit digitálisan oktatni, azaz ki kell választani azokat a validált, ellenőrzött információkat, melyek iskolai környezetben átadhatók – aligha kell hangsúlyoznom, miért fontos szelektálni a világhálón fellelhető tartalmak között –, valamint a pedagógusok számára módszertani, metodikai eszközöket kell biztosítani ezek közvetítéséhez. Feladatunk tehát az eszközrendszer és az infrastrukturális környezet megteremtésével párhuzamosan az, hogy digitalizáljuk a tananyagot, ami természetesen nem azonos a létező tankönyvek pdf formátumú rögzítésével. Mindez új típusú gondolkodást, a korábbiaktól eltérő szemléletet jelent, hiszen interaktív folyamatról beszélünk, ahol lerövidülnek a mérési és keresési idők, az órai munka egyes szakaszai. Olyan, módszertanilag jól használható anyagoknak kell tehát megszületniük, melyek hatékonyan segítik az órai és az órán kívüli tanítás, tanulás folyamatát.

– A következő nagy kérdés ezután az: hogy állnak az újításhoz, a változtatáshoz a tanárok?

czunyine_bertalan_judit02_gs– A generációs különbségek hatása tagadhatatlan a gyerekek és a tanárok eszközhasználata között, amit csak felerősít, hogy a magyar pedagógusok korfája az idősebb korosztályok felé billen el, a technika, az IT-szektor fejlődése pedig olyan ütemet diktál az utóbbi másfél évtizedben, amit azelőtt el sem tudtunk volna képzelni. Ebben a környezetben a tanárok továbbképzésére, a digitális kompetenciájuk fejlesztésére kell koncentrálnunk azért, hogy ezzel szinkronban haladhasson a diákok digitális kompetenciájának fejlesztése is. Maga a digitális írástudás egyébként nemcsak az internet és a közösségi háló használatát foglalja magában, jóval több annál. Az unió már a 2000-es évek közepén irányelvben rögzítette, hogy a digitális írástudásba beletartozik minden olyan információszerzés és -keresés, -találás, -gyűjtés és -rendszerezés, illetve információ tudásba építése, ami korábban a klasszikus pedagógiában is jelen volt a tanítás folyamatában, csak amíg annak idején például a könyvtár volt a tudásmerítés színtere, addig mára az iskolai környezetnek alkalmazkodnia kell a minket körülvevő világ digitalizálódásához – erre kell felkészítenünk a pedagógusokat és a diákokat egyaránt.

– Nemzetközi összehasonlításban hol tartunk ebben a folyamatban?

– Rendkívül mélyről indulunk, a legfrissebb OECD-mérések alapján hátulról a negyedikek vagyunk a digitális írástudás tekintetében a közel három tucat országot felölő ranglistán, csak néhány dél-amerikai és ázsiai ország áll mögöttünk. Érdekes az is, hogy a vizsgálat másik eleme szerint a magyar gyerekek épp annyi számítástechnikai eszközt, kütyüt használnak, mint az OECD-átlag. Sőt, még az iskolák informatikai eszközellátottságát tekintve sem maradunk el az OECD-átlagtól, ám ha azt mérjük, hogyan viszonyulnak ehhez a digitális tudáshoz a magyar gyerekek, akkor rögvest a lista végén találjuk magunkat. Mire utal ez? Arra, hogy sajnos sem az iskolai, sem a családi környezetben nem alakul ki a helyes és biztonságos eszközhasználatot és digitális műveltséget érintő attitűdformálás.

– Kijelenthető az is, hogy mind az iskolában, mind a családban többnyire negatív hatások érik a gyerekeket?

– Ezt így ebben a formában nem állítanám, mindenesetre az egyértelmű, hogy nem kapnak megfelelő tájékozódási pontokat a magyar gyerekek. Egy hároméves gyereknek már úgymond a kezébe esik a kütyü, mert elveszi anyutól és nyomkodja, majd ötévesen már jobban használja az okostelefont, mint szülei generációja, ám attól, hogy a magyar fiatalok ugyanannyit használják ezeket az eszközöket, mint más országokban élő kortársaik, digitális tudásuk még nem éri el az ő szintjüket. Az jelenti most számunkra a legnagyobb módszertani, metodikai, pedagógiai kérdést, hogyan tudjuk a modern eszközöket minél hamarabb, minél hatékonyabban a magyar gyerekek tudása versenyképességének szolgálatába állítani. Rendkívül fontos tétel azonban az is, hogy a kutatások szerint az iskolai eszközhasználat gyakorisága nem áll egyenes arányban az iskolai teljesítmény növekedésével, azaz nem feltétlenül lesz jobb az osztály teljesítménye, nem feltétlenül emelkedik a gyerekek digitális kompetenciaszintje attól, ha minden tanterembe okoseszközt, digitális vagy interaktív táblát teszünk, minden padra számítógépet állítunk be, és számítógépen vezényeljük le a tanórát. Csakis akkor lesz jótékony hatással az iskolai digitális környezet fejlesztése, ha módszertanilag okosan használjuk ezt, akár munkaszervezésnél, akár mérésnél, akár csoportfoglalkozásnál stb. Világosan látni kell, hogy ebben a folyamatban hazánk legalább másfél évtizedes lemaradással küzd, ezért itt és most kell elkezdeni a szisztematikus munkát, a felzárkózást, nincs vesztegetni való időnk!

czunyine_bertalan_judit03_gs

– Hol lehet ebbe bekapcsolni a pedagógusképzést, hogy a jövő tanárai a megfelelő ismeretekkel, módszerekkel és attitűddel felvértezve kerüljenek a pályára?

– Nem szeretnék erre elhamarkodott választ adni, hiszen bár nekem is vannak ötleteim, jelenleg is folynak az egyeztetések, illetve a szakértői munka. A kormány június végéig fogadja el a digitális oktatási stratégiát, melynek része a köznevelés, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás is. Célunk, hogy a magyar köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer digitális fejlettség szempontjából belátható időn belül Európa élvonalába kerüljön.

Csak egy példával hadd szemléltessem, miért bír kiemelt jelentőséggel a digitális iskola, a digitális pedagógia, a digitális írástudás kérdése! Ma a felmérések szerint 22 ezer informatikus hiányzik idehaza a munkaerőpiacról. Persze nem kell nekünk minden évben 150 ezer informatikust képezni 1,5 millió gyerekből, ez objektíve lehetetlen is, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a következő tíz-tizenöt-húsz év egyik legjelentősebb kihívása az lesz, hogyan tudunk alkalmazkodni a körülöttünk lévő háztartási eszközök és szinte valamennyi munkakör digitalizálódásához. Gondoljunk csak bele, mit tud mondjuk a tizenöt éve vásárolt mikrohullámú sütő vagy mosógép, és hogyan működnek a legmodernebb eszközök! Teljesen egyértelmű, hogy a gyerekek nyelvébe bele kell ültetnünk az informatika világának fogalmait, a tananyagba bele kell csempésznünk az alapvető programozási szintű ismereteket, hogy ha találkoznak a legújabb fejlesztésű eszközökkel, gépekkel, programokkal, akkor képesek legyen adaptálni a rendelkezésükre álló tudást. Arra is fel kell készíteni a gyerekeket, hogy a következő tizenöt évben várhatóan legalább megduplázódik azon munkakörök száma, melyeket informatikai ismeretek, tudás, digitális kompetencia nélkül nem lehet betölteni, olyan jelentős IT-trend-fordulat áll küszöbön. Arra kell tehát törekednünk, hogy az iskolai környezetben a digitális tananyagok, eszközök segítségével a legversenyképesebb tudást kaphassák a tanulók, a hallgatók, olyan tudást, mely adaptálható az inkább digitalizálódó környezetben.

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

ARC

Oklevelet kapott Szeged legnagyobb vasútbarátja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára szerint már születésekor eldőlt, hogy a vasútnak szenteli életét.

Tovább olvasom

ARC

Húsz éve a múzeum szolgálatában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

Medgyesi Konstantin 1999 augusztusa óta azért dolgozik, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum sikeresen működjön.

Tovább olvasom

Aktuál