Írjon nekünk

Egyetem

Romsics Ignác az SZTE-n: olyan nemzeti hősök kellenek, akiket minden politikai oldal elfogad

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

romsics_ignac004kf

A történész szerint könnyebb dolog a közös panteon hőseit megtalálni egy olyan államban, ahol kevesebb volt a rendszerváltás. A feladat azonban nem lehetetlen, a konzervatív Bethlen István, vagy a kereszténydemokrata Barankovics István alkalmasak erre.

“Ha Szulejmánnak szobrot állítunk, akkor legközelebb Vorosilovról is avathatunk egyet” – Romsics Ignác történész, az MTA akadémikusa napjaink emlékezetpolitikai vitáiról tartott előadást a Szegedi Tudományegyetemen. A kérdés több huszadik századi személy Teleki Pál, Horthy Miklós, Hóman Bálint, s legutoljára Donáth György megítélése ügyében aktuális.

“Minden ember tudatosan, vagy tudattalanul elhelyezi magát a világban, ennek része a múlt is” – magyarázta az akadémikus. A társadalomtudományok azonban nem olyan egzaktak, mint a természettudományok, ezért itt komolyabb viták alakulhatnak ki. Az olyan államokban, ahol stabil történelemképpel rendelkeznek, nincs probléma az állami emlékezetpolitikával, ellentétben Magyarországgal és legtöbb szomszédjával, amely országokban 20-25 évente volt egy rendszerváltozás. Példaként Franciaországot említette, a panteonban elférnek a bal- és jobboldali hősök. “Nálunk viszont Dózsáról, a Tanácsköztársaságról, Horthyról a vélemények homlokegyenest ellenkezőek” – mutatott rá.

Lenin visszaadta a helyét Tisza Lajosnak

Pedig a kommunista múlt eltörlése 1989-ben megkezdődött: eltűnt a parlamentről és más középületekről a vörös csillag, Budapesten a szoborparkba került Osztyapenkó, Kun Béla és társaságuk, ez utóbbit jó ötletnek tartja Romsics, hiszen a mai iskolások megismerkedhetnek az egykori állampárti rendszer emlékeivel. A felszabadulási emlékműről eltűntek a szovjet katonák, de a főalak megmaradt. Az egykori május elsejei felvonulások színterén, a Felvonulási téren a rendszerváltás után húsz évvel már Nemzeti Vágtát tartottak. Az utcákat át- és visszanevezték, Szegeden a Tolbuhin sugárútból Kálvária sugárút, a Lenin körútból Tisza Lajos körút lett. Igaz, az előadó nem tette hozzá, hogy még az utóbbi hat évben is számtalan utca viselte a Szovjetunió kiszolgálóinak nevét, a szegedi Zsukov utca nevével kapcsolatos vitára is az előző év végén került pont.

romsics_ignac008kf

Komoly vita alakult ki a címer ügyében, az SZDSZ által támogatott 1849-es, 1918-as (Károlyi Mihály népköztársasága), 1946-os (második köztársaság) emlékét megtestesítő korona nélküli címer helyett végül Antall József és az MDF javaslatát fogadták el a kiscímert, ami inkább az Osztrák-Magyar Monarchiához és a Horthy-korszakhoz köthető, s több száz éves hagyományt testesít meg.

Botka nem akart szobrot a kormányzóról

Horthy Miklós kultusza is erősödni kezdett 1993 után, ebben nagy szerepe volt menyének, Horthy Istvánnénak. A kenderesi újratemetésen dodonai megoldással képviseltették magukat a kormány tagjai: részt vettek rajta, de nem hivatalos személyként, hanem magánemberként. Romsics Ignác most is rendszeresen lát koszorút a kormányzó sírján, a Budapest felé tartó erdélyiek gyakran megállnak itt, hiszen az államférfi nevéhez köthető az a négy év, amikor Észak-Erdély visszatérhetett Magyarországhoz, érthető ezért, hogy pozitívan ítélik meg őt.

“A kormányzó történelmi érdemeinek elismeréseképpen szeretett volna a szőregi Csodaszarvas Polgári Kör és néhány magánszemély felállítani egy életnagyságú Horthy-szobrot a város főterén, de a város szocialista vezetője – aki megegyezik a mostanival – viszont úgy nyilatkozott, hogy amíg ő a polgármester Szegeden, addig nem lesz szobra Horthy Miklósnak” – említett egy szegedi példát a kultusz megjelenésére az akadémikus. Kerekiben tényleg felállították fából készült szobrát, ezt azonban vörös festékkel leöntve rongálta meg Dániel Péter szélsőbaloldali politikai aktivista, akinek a fociszurkolók azt üzenték erre válaszul, hogy: “Hív a Duna, vár a MÁV”.

romsics_ignac006kf

Gyömrőn a Szabadság teret nevezték át Horthy térre, az ehhez kapcsolódó konferenciára Romsicsot is meghívták. Már a település határában páncélba öltözött rendőrök fogadták azzal a figyelmeztetéssel, hogy a baloldal és a Jobbik is felvonult, s ebből verekedés lehet. Később kiderült, útmutatást vártak Gyömrő lakói. 1944-ben elhurcolták a bevonult zsidó munkaszolgálatosok családtagjait, akiknek többsége meghalt a haláltáborokban. Az új kommunista belügyminisztérium e férfiakból toborozta a világháború után a rendőrség tagjait, akik frissen megszerzett hatalmukat arra használták, hogy a vélt bűnösöket megverjék, amibe mintegy 50 fő belehalt, testüket a szomszédos tó mélyére dobálták. A településen ma is ott élnek a gyilkos rendőrök és az egykori áldozatok hozzátartozói, leszármazottai, abban bíztak, a történész megmondja, kinek a fájdalma a jogosabb.

Károlyi Mihály az antihős, Bethlen István mindkét politikai oldalon elfogadható

“Én felelek Trianonért” – ezen feliratú táblát akasztottak a jobbikosok Károlyi Mihály egykori köztársasági elnök nyakába. Romsics szerint a politikusra bűnbakként és antihősként tekintenek ma. Végül visszaállították a helyén álló eredeti szobrot a meggyilkolt Tisza István miniszterelnökről, aki valóban mindenben ellentéte volt az 1918-as népköztársaság alapítójának. Károlyi szobra Siófokra került. Szintén a Balatonnál található Teleki Pál szobra, Göncz Árpád, Kosáry Domokos a fővárosban szerették volna látni az alkotást, de a baloldaliak tiltakozásának hatására erről le kellett tenniük.

Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki pozíciót betöltő Bethlen István szobrának felavatását viszont nem kísérte hangos balliberális tiltakozás, ez Romsics szerint valószínűleg azért van, mert az egykori kormányfő a kritikus pillanatokban mindig megtalálta a helyes utat, s ezt még a nem konzervatívok is elismerik. A volt miniszterelnökön kívül még kiemelte Bibó Istvánt, Barankovics Istvánt, Márton Áront, Kovács Imrét mint olyan személyeket, akik alkalmasak a nemzeti panteonba bekerülésre.

romsics_ignac011kf

Trianon ügyében gyökeresen megváltozott a Fidesz álláspontja húsz év alatt

Az akadémikus emlékeztetett arra, hogy 1990-ben a Fidesz még kivonult a teremből az egyperces trianoni békekötésre emlékező gyászszünet alatt, 2010-ben viszont már a Nemzeti Összetartozás Napja lett az évforduló. A történész úgy látja, fontos ez a nap, jelképezi azt, hogy a kulturális magyar nemzet összetartozik. A Nagy-Magyarország nosztalgiában sem lát problémát, csak attól intett óvva, hogy emögött politikai szándék legyen.

Összemosták a holokausztot az antifasiszta ellenállással

“Az 1950-es és 1960-as években összemosták a holokausztot az antifasizmussal, de ez hiba volt, az egyik oldalon félmillió áldozat, a másik oldalon pár száz ellenálló állt” – vélekedett Romsics Ignác. Változás csak a ’80-as évek közepén, végén történt, azóta méltó emlékművek születtek, mint például a Cipők a Duna-parton.

A német megszállás áldozatainak emlékművéről viszont érte kritika a német felelősség túlzott hangsúlyozása miatt. Erről azt mondta Romsics a kormánypárt egyik képviselőjének, hogy két probléma van az alkotással: nem fejezi ki a közös német-magyar történelmi felelősséget, valamint a németek is biztos tiltakozni fognak ellene. Ellentüntetők is érkeztek a baloldalról, amire azt lett a válasz, hogy a szoborcsoportot elkészítették, de nem avatták fel soha. A másik megosztó műtárgy a téren a szovjet hősi emlékmű, ez ellen többször tiltakozott a szélsőjobboldal, de államközi egyezmények miatt nem lehet eltávolítani.

A Hóman-vitával kapcsolatban is állást foglalt az akadémikus, elismerte, hogy a két háború között történeti, pénztörténeti munkák alkotójaként jelentős szerepet játszott, kultuszminiszterként is voltak elismerésre méltó cselekedetei, mint a nyolcosztályos általános iskola bevezetése, szegény gyerekek felkarolása, azonban nem szabad azt sem elfelejteni, hogy zsidó rendeleteket, törvényeket javasolt és hozott, s még a Szálasi-féle parlamentben is tag maradt. Donáth György esetében szintén ugyanez a kettősség a probléma.

A történész szerint könnyebb dolog a közös panteon hőseit megtalálni egy olyan államban, ahol kevesebb volt a rendszerváltás.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=618980

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. április 9.

Egészség

Tudományos napot rendeznek az egyetemen az Alzheimer-kórról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeptember 20-án, pénteken.

Tovább olvasom

Egészség

Új helyre költözött a Gyermekgyógyászati Klinika egyik szakambulanciája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A régi Gyermekkórház épületében várják a kis betegeket.

Tovább olvasom

Baleset

Megkezdődött a baleset-megelőzési kurzus az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Ebben a félévben több mint ötvenen vesznek részt a képzésen.

Tovább olvasom

Aktuál