Rákkutatás, kísérleti evolúció, nyelvészet, növények és egy fiatal operettszerző – bemutatkoznak a Sófi-különdíjasok

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

sofi_dijasok03_gs
A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány alapítója szerint az egyik legerősebb mezőny állt össze idén mind a fődíjjal, mind pedig a különdíjjal jutalmazott fiatal kutatók sorából. Kétrészes bemutatkozó sorozatunk utolsó cikkéhez értünk. Ezúttal egy fiatal operettszerző, a rákellenes komplexeket vizsgáló vegyész, a növények fehérje módosulását és az antibiotikum rezisztenciát vizsgáló biológusok, valamint egy összehasonlító nyelvészettel foglalkozó némettanár mutatkozik be portálunkon. Cikkünk végén a biológus mesterképzés és a doktori iskola kategóriában ösztöndíjat nyert hallgatókkal ismerkedhetnek meg.

Elragadta a színház és a zene

Iván Sára 16 éves korában kezdte el papírra vetni az Ez történt Bécsben című operettet, amit Toronykőy Attila közreműködésével először 2013-ban állítottak színpadra a zeneművészeti kar hallgatóinak vizsgaelőadásán. ”Ezután meghívtak a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválra, majd szóba került, hogy az operettet Szegeden is lehetne játszani. Miután a darab kisebb bővítésen esett át, 2015 januárjában a Szegedi Nemzeti Színházban tartottuk a hivatalos ősbemutatót.” Az alapképzésen előadóművészet-klasszikus ének szakos hallgató úgy véli, a műfaj iránti szeretetét édesanyjától örökölte, aki ugyancsak színházban dolgozik. „Sajnos az operettet ma majdhogynem halott műfajként kezelik. Ma is népszerű, de nem újították meg. Bízom benne, hogy a közönség újra megszereti és népszerűsíti majd” – folytatta. Iván Sára márciusban a dómban tartotta zenekari darabjának ősbemutatóját, melynek címe és témája a Temetés volt.

Kemoterápiás gyógyszerek hatékonysága

Mészáros János a potenciálisan rákellenes ródium-fémkomplexeket vizsgálja. „Próbáljuk meghatározni, hogy ezek a rákellenes komplexek milyen formában kötődhetnek a fehérjékhez, milyen oldategyensúlyi folyamatok játszódnak le bennük. A kemoterápiás szerek megfelelően kevés mellékhatását vizsgáljuk, hogy minél jobb legyen a hatásuk.” A mesterképzésen elsőéves vegyészszakos hallgató elmondta, a forgalomban lévő kemoterápiás gyógyszereknek, például a cisplantinnak 10-20 éves belül jelentkezhetnek mellékhatásai, újabb rákos megbetegedés formájában. Kutatásának lényege, hogy csökkentse ezeket a mellékhatásokat. „A gyógyszerfejlesztés hosszú idő, akár 15-20 évet is igénybe vehet, de ha a kutatás alapján sikerül ilyet kifejleszteni, akkor akár többféle rákos megbetegedés kezelésére is alkalmas lehet.”

sofi_dijasok13_gs

Növények és a C-vitamin

Bordé Ádám kutatásának fókuszpontjában a tirozin nitráció áll, ami lényegében a szervezetben szintetizálódó fehérje módosítása. „Amikor egy fehérje kémiailag módosul, a szerkezete is megváltozhat, ezáltal funkciója is változik, ezért lényegesek a módosítások. Aszkorbát mutáns lúdfűben és különböző nitrogén monoxid vonalakban vizsgálom ezt a módosítást. Előbbi annyit jelent, hogy ezek a növények picit eltérnek a természetben találhatóaktól. A módosítást detektálom olyan módszerrel, amivel ki lehet mutatni, milyen kilodaltonos tartományba esnek a fehérjék.” A mesterképzésen másodéves biológushallgató C-vitamin kezelést is alkalmazott a növényeken, mellyel kapcsolatban megjegyezte, a nagy koncentrációban alkalmazott kezelést stresszként élték meg a növények. „Ilyet növényekben még nem írtak le, csak emberekben. A kutatásom alapkutatás, de stresszfiziológiai szempontból új megvilágításba helyezi a C-vitamint. Nem feltétlenül jó, ha egyfolytában vitamint tömünk magunkba, ezt a növényekben már bizonyították. Illetve, nem mindegy a dózis, ha vitaminról beszélünk. Ma már azt mondják, hogy C-vitaminból elég 50-60 mg-ot bevenni naponta, csak betegség esetén ajánlott emelni az adagon.”

Múlt idők a nyelvészetben

Kovács Balázs mesterképzésen elsőéves némettanár szakos hallgató összehasonlító nyelvészettel és az indoeurópai nyelvek nyelvtipológiájával foglalkozik, elsősorban a múlt időket kutatja. „Több nyelvben is leképződött a birtoklást jelölő ige és a befejezetlen alak. Észrevettem, hogy ezek semmiképpen sem lehetnek közös tőből eredő alakok, mert a legkorábbi ismert nyelvekben sincs meg, valamint a latin és germán nyelvek is régen szétváltak már egymástól.” A fiatal bölcsész olyannyira beleásta magát az összehasonlító nyelvészetbe, hogy már ismeretlen nyelvekkel is tud dolgozni. Olyan tipológiát szeretne csinálni, ami az európai igeidőket veszi át.

sofi_dijasok01_gs

Kísérleti evolúcióbiológia

Szili Petra mesterszakon elsőéves biológusként szerepelt a legjobbak között, ő a kísérleti evolúcióbiológia csoportban dolgozik tavaly december óta, Pál Csaba Bolyai-díjas kutató mellett. A csoportban az antibiotikum rezisztencia evolúcióját modellezik, Petra a genetikai módosítást lehetővé tevő módszereket fejleszti, melyeket baktériumokban lehet használni. Módszerük lehetővé teszi, hogy modellezzék „a baktériumok antibiotikum rezisztenciáját, melyhez hasonló fertőzéssel mindenkinek volt már dolga élete során legalább egy-két alkalommal”.

Bemutatkoznak a Biológus Mesterképzés és a Doktori Iskola kategóriában elismert hallgatók

Szeredi Ivett mesterképzésen másodéves biológushallgató kutatási területe a neuropátiás fájdalom. „Kutatásunk során a fájdalom neurobiológiáját tanulmányozzuk, és ezen belül is a perifériás idegsérüléseket modellezzük, valamint az ezeket követő gerincvelőmechanizkusokat, illetve a neuropátiás fájdalom kapcsolatát tanulmányozzuk” –vázolta vizsgálódása területét. A neuropátiás fájdalom kezelésére már léteznek különféle gyógyszerek, azonban a fájdalom egyénenként eltérő, ezért a kezeléshez megfelelő fájdalomcsillapító megállapításánál fontos figyelembe venni az individuumokat. „Ezért fontos minél jobban és pontosabban megérteni a mechanizmusokat, hogy minél jobb fájdalomcsillapítót lehessen alkalmazni a kezelés során.”

Nyúl-Tóth Ádám a vér-agygát, vagyis az agyi kapilárisok falát alkotó sejtek, illetve ezeket körülvevő pericitákat és kasztrocitákat vizsgálja fiziológiás és patológiás körülmények között. „Kísérleteinkben azt vizsgáljuk, milyen különbségek lehetnek molekuláris felépítésében, működésében a szürkeállomány és a fehérállomány területei között. Ehhez egy online adatokat tartalmazó adatbázist használtuk fel, számoltuk át bioinformatikai módszerekkel. Ezek alapján végeztünk különféle kísérleteket sejteken és disznóagyszöveteken. Gyakorlatilag azt találtuk, hogy a fehérállományban nemcsak eltér a molekuláris felépítése, hanem a gátfunkciók erősebbek, mint a szürkeállományban, ami merőben új dolog. Eddig ezt nem vizsgálták és nem is gondolták volna.”

Előző sztori

Idén már hatszor irtottak szúnyogot Szegeden

Következő sztori

Labdarúgás: a legfőbb üldözőnél vizitál a SZEOL