Önállóvá válhat a szegedi távhő – az állam venné át?

Leválhat az IKV-ról a távhőszolgáltatás, a Móra-múzeum gazdasági ügyeit az NGSZ-re bíznák és átalakul a szociális ellátások rendszere – többek között erről tárgyalt a jogi bizottság, átlagosan két percet szánva egy-egy napirendi pont tárgyalására.

Egy évvel ezelőtt döntött arról a

, hogy az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt.-hez kerül a távhőszolgáltatás, most pénteken viszont olyan előterjesztést tárgyal a testület, hogy külön céget alapítsanak erre az a közszolgáltatásra. A jogi bizottság hétfői ülésén

Német Ferenc

Fidesz-L.É.T.-es külsős tag felvetette, hogy amennyiben most egy új társaságot alapítanak erre a célra, akkor nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy rövid időn belül működésképtelenné válik, és a fogyasztók érdekei sérülnek.

Solymos László

alpolgármester válaszában kifejtette, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelölte ki szolgáltatónak az IKV Zrt.-t, és már idén a februári közgyűlésen döntés született arról, hogy leválik ez az üzletág az ingatlankezelő társaságról. Német felvetésére megjegyezte, az önkormányzatnak nem lehet érdeke, hogy működésképtelen legyen a cég, a kormányzat szándékát viszont nem ismeri. Elmondta, a távhőszolgáltatás rendszerét alapvetően a kormány finanszírozza, ezen kívül jelentős mértékben szabályozza is, így azt, hogy országosan mikor borulhat be a távhő-szolgáltatás, ami az önkormányzati szektort tekintve jelenleg 50-60 milliárdos veszteséggel rendelkezik, Solymos szerint nem lehet tudni. Hangsúlyozta, az elmúlt egy évben az IKV Zrt. égisze alatt kiegyensúlyozott volt a távhő-szolgáltatás Szegeden, és a cég gazdasági adatai is stabilak. Az új, június 30-ával létrejövő cégnek Szegedi Távhő Kft. lesz a neve, és 100 milliós alaptőkével hoznák létre. A társaság ügyvezetőjének 2017 nyaráig

Kóbor Balázst

neveznék ki, míg a Kft. felügyelőbizottságába

Németh Györgyöt

,

Mihálffy Bélát

és

Kormos Tibort

javasolja.

Arra a kérdésre, hogy miért is lehet most ennyire fontos a szétválás, a

Népszabadság

cikke adhat választ – értesüléseik szerint „nemzeti" távhőrendszer első tagja Szeged lehet, vagyis a közelgő értékesítés első jele lehet az átszervezés. Ezt egyébként a lapnak cáfolta

Botka László

, a polgármester azt közölte, hogy az átszervezéssel csak a közműhivatal kérésének tesznek eleget, és eddig nem kaptak ajánlatot az államtól. Ezzel szemben a NOL-nak többen azt állították, hogy a legelőrehaladottabb tárgyalások az ellenzéki vezetésű Szegeddel zajlanak. „Ezt állítólag segíti Botka László és

Lázár János

viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolata is. Sokak szerint a nagy bejelentést

Orbán Viktor

kormányfő többször beharangozott szegedi látogatására időzítik. Vevőjelöltnek a legtöbb forrásunk az Első Nemzeti Közműszolgáltatót tartja, amely állítólag 1-2 milliárdot adna az eszközökért” – írja a Népszabadság.

Átalakítják a szociális támogatások igénylési rendszerét

Egy év után felülvizsgálta a települési támogatásokról szóló rendeletét az önkormányzat, és újat alkotna. Solymos László alpolgármester az előterjesztés kapcsán arról tájékoztatott, hogy 2015-től a települések hatáskörébe került a szociális támogatások rendszere, Szeged 400 milliót különített el erre a célra, központi támogatás nincs. Volt olyan év, amikor egy milliárd forintot is fordítottak erre, ám ahogy az alpolgármester megjegyezte, akkor még állami források is rendelkezésre álltak erre a célra. Egy év után új helyi rendeletet alkotnának, mellyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy egyszerűsíteni kívánják az igénylés feltételeit, illetve a jövőben egy kérelemmel több ellátáshoz is hozzájuthat egy személy, amennyiben a pénteki közgyűlésen a többség támogatja az előterjesztést. Emelnék az egy főre jutó jövedelmi határt, méghozzá úgy, hogy a számítási módját is egyszerűsítenék. A lakhatási és lakbértámogatás megítélésénél az egy főre jutó jövedelmet vennék alapul továbbra is 71.250 forintos jövedelemhatárral, ami kedvezőbb a jelenlegi rendszernél. A KDNP-s

Póda Jenő

az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta, Solymos állításával szemben nem kivonult az állam erről a területről, hanem a helyhatóságok hatáskörébe helyezte a döntést, ami szerinte logikus, hiszen helyben jobban meg tudják határozni, hogy ki a rászoruló valójában. Az előterjesztés kapcsán közölte, az abban foglaltak jó irányba mutatnak, ám hatékonyságát majd csak évek múlva lehet megítélni. Az előterjesztést a bizottság hat tagja támogatta, Póda Jenő,

Rózsavölgyi József

és Német Ferenc tartózkodott. A bizottsági többség támogatta azt az előterjesztést is, amelyik szerint a Móra-múzeum gazdasági szervezetét a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) alá vonják július elsejétől. Ugyancsak a múzeumot érintő döntés, hogy uniós nyílt közbeszerzési eljárást indíthat régészeti feltárásokhoz kapcsolódó munkálatok és szolgáltatásokra. Az eljárás eredményeként az intézmény vállalkozási keretszerződést kíván kötni nettó 1 milliárd forint keretösszeg erejéig.