Lázár: ügydöntő jelentőségű a kvótareferendum

A menekültrendszer megreformálására tett európai bizottsági javaslatcsomag ismeretében ügydöntő, érdemi jelentőségűnek nevezte a kötelező betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazást Lázár János szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság javaslatcsomagját úgy kommentálta: a brüsszeli testület nyilvánosságra hozta a kötelező kvótával kapcsolatos új ötletét, a bizottság "diktálni akar", ő akarja meghatározni, ki élhet itt. E javaslatcsomag ismeretében a kvótareferendum ügydöntő jelentőségű, a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem lépés- és nem döntésképes - mondta. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta. Az "ellentmondásokkal teli" brüsszeli javaslatról hétfőn tárgyal a kormány - közölte, hangsúlyozva: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki léphet be az országba. A terrorellenes akciótervvel kapcsolatban a miniszter megerősítette, hogy a javaslat célja a rendőrség megerősítése. A Belgiumban történt terrorcselekménynek is az a tanulsága ugyanis, hogy hatékony, felkészült, cselekvőképes rendőrségre van szükség - tette hozzá. A Kormányinfón

Lázár János

arról is beszámolt, hogy az úgynevezett aszfaltügy bíróságon kívüli rendezésében állapodott meg a Magyarországon tárgyaló

Corina Cretuval

, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával. A tárcavezető emlékeztetett, arról az ügyről van szó, amely szerint Magyarországon dolgozó, aszfaltkeveréssel is foglalkozó útépítő cégek "lebuktak", kartelleztek, amiért az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított. Elmondta, Corina Cretuval arról állapodott meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közvetlenül rendezi a kérdést. "Olyan korrekciót fogunk alkalmazni, amely nettó veszteséget nem jelenthet Magyarországnak" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve, ha sikerül megállapodni, 500 milliárd forinttal gyarapodhat a magyar államkassza, mivel jelenleg fel van függesztve az útépítéssel kapcsolatos EU-s források kifizetése a magyar költségvetésnek. A Miniszterelnökség vezetője azt is mondta, hogy Corina Cretu elismerését fejezte ki a magyar kormánynak a 2007-2013 közötti ciklus uniós forrásainak kifizetéséért. A miniszter az EU-s pénzek kifizetésének szabályosságával kapcsolatosan megjegyezte, hogy Magyarország minden EU-s operatív programban a 2 százalékos hibahatáron belül van. Tájékoztatott továbbá arról, hogy a kormány hétfőn megtárgyalja annak a 771 állami projektnek az ügyét, amely az állami infrastruktúra fejlesztését, a működés hatékonyságát segíti. Ezek összege 3500 milliárd forint a teljes EU-s kasszából. "Rosszul állnak a minisztertársaim, és hétfőn a miniszterelnök úr kénytelen élni az elbeszélgetés és a megbeszélés eszközével" - fogalmazott. Az IMF-EU-hitel visszafizetésére Lázár János úgy reagált: Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését. Más gazdasági témákra kitérve a tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány jövő hétfőn első olvasatban tárgyalja a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-es költségvetési tervezetének fő számait. Leszögezte, hogy működési oldalon - személyi és dologi kiadásoknál - nem lehet forráshiányt tervezni, csak fejlesztési oldalon. Kérdésre megerősítette azt is, hogy a 2016-os büdzsé módosulhat. Ezt azzal indokolta, hogy több a bevétel, mint tervezték, azaz jobban megy a gazdaság. Beszámolt arról is, hogy konszenzus látszik kibontakozni a postatörvény ügyében a frakciók között. Jelezte, hogy kistelepüléseken - ahol napi öt levelet adnak fel - a pénzintézetekbe, takarékszövetkezetekbe költözhetnek a posták, de egy településen sem szűnik meg a szolgáltatás. A társaság veszteségeit megszüntették, s noha csökken azok száma, akik klasszikus csekket fizetnek be vagy levelet adnak fel, két területen lehet előrelépés az ágazatban - fejtette ki Lázár János, aki ezek egyikeként a csomagküldést, a másikként pedig az államkötvény értékesítését nevezte meg. A miniszter azt is jelezte, hogy megérti a tejtermelők tiltakozását, és a Földművelésügyi Minisztérium dolgozik azon, hogyan tud támogatást nyújtani. Egy nagy keretösszegről már döntés született, és az egész ágazat helyzetét mérlegelik - mondta, kifejtve: tanácskozást kezdeményeztek az agrárkamarával, kereskedőláncokkal, az élelmiszeriparral annak érdekében, hogy növeljék a polcokon a magyar áruk arányát. Lázárt Jánost kérdezték az állam által megvett bankokról is, amelyre válaszolva megjegyezte, van olyan nagy külföldi kereskedelmi bank, amely esetében tárgyalás zajlik, hogy a magyar állam bevásárolja-e magát.

Egységes állami tisztviselői kar jön létre

EEgységes állami tisztviselői kar létrehozására tesz javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is oda tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés. Megerősítette, hogy július elsejétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel. A miniszter bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében. Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról ötpárti egyeztetést kezdeményez. Beszámolt arról is, hogy lezárultak az állami háttérintézményekkel, központi költségvetési szervekkel kapcsolatos egyeztetések, és a miniszterelnök még néhány utólagos egyeztetést kért a vízügyi ágazatnál. A cél, vagyis a bürokrácia csökkentése meg fog valósulni - értékelt, hozzátéve: a lépés alkalmat ad létszámleépítésre, ugyanakkor állami feladat nem marad ellátatlanul. A kilépési pénzre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy még nem született döntés, a létszámokat pedig minden miniszter saját hatáskörben alakítja. A háttérintézményekre a tárcák gyermekeiként hivatkozott, akik "szép vaskos fölnőtté dagadtak, lassan 30-40 évesek", ma már "túlsúlyossá vált az egész rendszer". A miniszter állást foglalt a vasárnapi pihenőnap ügyében is, szerinte a vasárnap legyen munkaszüneti nap. Tudomásul veszik a Kúria döntését, ami megnyitja a szocialisták előtt az aláírásgyűjtés lehetőségét, tiszteletben tartják a népszavazást, "hajrá MSZP!" - kommentálta, megjegyezve: a baloldal azért kampányol, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen, ami nem jellemző a baloldaliságra. Kitért arra is, hogy a vitát még le kell folytatni a Fideszben, ő maga azonban azok közé tartozik, akik ellenzik, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Jó, ha a kérdést a társadalom megvitatja - tette hozzá. Lázár János kérdésre azt is elmondta: eszük ágában sincs megváltoztatni a pihenőnapról szóló jogszabályt, mielőtt a referendum érvényes és eredményes nem lesz. Kitért arra is, hogy a vasárnapi boltzárral párhuzamosan folyamatosan 3-4 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, és az ágazatban foglalkoztatottak aránya is emelkedik. A tervezett pedagógussztrájkot Lázár János úgy kommentálta: tiszteletben tartják, ha az érdekképviseletek sztrájkolni akarnak, a kormány csak azt kéri, törvényesen tegyék. Azt is megismételte, hogy oktatási ügyekben mindenkit várnak a köznevelési kerekasztal tárgyalásaira. A minisztert megkérdezték arról, hogy

L. Simon László

kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár véleménye szerint jó volna a Szent Koronát az Országházból a Budavári Palotába költöztetni a koronázási jelvényekkel együtt. Lázár János közölte: a kormány nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezt mérlegelni kell, ugyanakkor először a Hauszmann-terv felújítási állomásaira kíváncsi. Egy másik kérdésre a Miniszterelnökség vezetője tudatta: a kormány törekszik arra, hogy a Seuso-kincs következő részletét is magyar tulajdonba vegye. A minisztert sokan kérdezték arról, visszavonják-e az állami kitüntetést Kiss Lászlótól, az úszószövetség kapitányától, aki csoportos nemi erőszakért börtönben ült az 1960-as években. Lázár János válaszában idézte a kitüntetésekről szóló törvényt, amely alapján - közölte - jogszabályszerűen jártak el Kiss László kitüntetésével. A szövetségi kapitány nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, ami azt jelenti, hogy mentesült az általa elkövetett bűncselekmény jogkövetkezményei alól. Utalt arra, hogy a törvénynek van egy olyan rendelkezése is, amely szerint ha valaki korábban bűncselekményt követett el, azt kivételesen méltányolandó okból lehet figyelmen kívül hagyni. "Tíz olimpiai aranyérem elég súlyos dolog" - fogalmazott a miniszter, úgy összegezve: Kiss László letöltötte a büntetését, azóta tíz magyar olimpiai aranyérem elérésében közreműködött. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván erkölcsileg állást foglalni a kérdésben.