Huszonöt éves a Gyermekek Háza oktatási-nevelési program

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Gyermekek Háza oktatási-nevelési program, ebből az alkalomból szakmai konferenciát rendeznek pedagógusok, fejlesztőpedagógusok, oktatáskutató szakemberek részvételével hétfőn Budapesten.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a Gyermekek Háza alternatív alapozó program az 1991/1992-es tanév óta létezik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a főváros II. kerületi önkormányzata által fenntartott és működtetett alternatív oktatási intézmény. Létrejöttében a tanítók gyakorlati tapasztalatai mellett jelentős szerepet játszott a századelejei reformpedagógiai irányzatok megjelenése Magyarországon. A program kidolgozói és tanítói ezen irányzatok lényeges elemeit abból a szempontból vizsgálták, hogy melyek azok, amelyek optimálisan átültethetők a magyar pedagógiai gyakorlatba - írták. A Gyermekek Háza alternatív alapozó program nyolc évfolyamból áll, évfolyamonként egy-egy osztályt működtetnek, saját pedagógiai program, helyi tanterv alapján. 2013-ban jóváhagyták kerettantervét, így saját fejlesztésű, alternatív tanterve alapján végzi nevelő, oktató munkáját. A program fő sajátossága a személyközpontúság, a tanulási esélyegyenlőséget biztosító, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatás, amelyet egész napos iskolai keretek között valósítanak meg. Magyarországon elsőként kezdtek bele az integrált nevelés megvalósításába, minden osztályukban három-négy sajátos nevelési igényű gyermek - Down-szindrómás, autista, nagyothalló, mozgássérült - tanul együtt társaival. A 25. évforduló alkalmából szervezett, Az iskola mindenkié, az iskola a miénk című tanácskozáson bemutatkozó órákon ismertetik meg a Gyermekek Házát, szó lesz a jövő iskolájáról, a lehetséges kihívásokról, válaszokról. A szekciók témái között szerepel az egész napos iskola, a tehetséggondozás, a személyre szabott nevelés, a szociális készségek fejlesztése, a megújuló tanárszerep, valamint a gyógypedagógus, konduktor szerepe az integrációban.