A készenléti rendőrség tagjainak tanúkénti meghallgatásával folytatódik a Szegedi Törvényszéken annak a szíriai származású férfinak a tárgyalása, akit a tavaly szeptemberi röszkei események kapcsán terrorcselekménnyel vádolt az ügyészség.
15:24 A többi tanúként meghallgatott rendőr lényegében ugyanazt vallotta, mint az első négy egyenruhás. Az egyik megidézett rendőr nem jelent meg a tárgyaláson, mint kiderült azért, mert közben áthelyezték, így nem kapta meg az idézést, és a péntekre tervezett tárgyalási napon sem tud megjelenni. A bíróság így legközelebb június 27-én tart tárgyalást, akkor a rendőrség által készített videófelvételeket nézik végig.
13.50: Az ötödikként meghallgatott rendőr vallomásában azt mondta, hogy a vádlott egyszer úgy fogalmazott: amennyiben nem nyitják meg a kaput, úgy nem fogja tudni kontrollálni a tömeget. A rendőr a vádlott testbeszédéből, kézmozdulataiból arra következtetett, hogy csitítani próbálta a tömeget, de nem hallgattak rá. A tanú azt mondta: neki a tömegben három hangadó tűnt fel, közülük a vádlott és egy másik férfi inkább csitítani próbálta a migránsokat, a harmadik, egy zöld pólós férfi volt, aki inkább lázított. A zöld pólós férfiról a tolmács korábban azt mondta, hogy iraki akcentussal beszélt.
A vádlott ez után a tanúvallomás után azt mondta: ő nem felelősséget vállal a tömegért, de éppen azért beszélt a rendőrökkel, mert értette, hogy mit beszélnek a tömegben, azaz hogy készek akár erőszakkal is átmenni a kapun. Hozzátette: az ott lévő nőket, gyermekeket, időseket féltette. Mint mondta, a migránsok között is volt olyan, aki megharagudott rá, amiért csitítani próbálta a tömeget. Éppen emiatt kért angolul beszélő rendőrt is, mert félt attól, hogy az arab tolmácsnak mondott szavai miatt még jobban haragudni fog rá a tömeg. Itt visszautalt arra a pakisztáni férfira, akit a hétfői vallomásában is említett. Vele korábban összevitatkozott, verekedtek is egymással.
A bírónő kérdésére az elsőként meghallgatott tanú, a század parancsnoka azt mondta: ő nem hallotta, hogy a vádlott a tömeg kontrollálásáról mondott, de ennek az is lehet az oka, hogy az első négy rendőr vezető beosztásban dolgozik, tehát ők nem egy helyben állnak, hanem fel-alá, jobbra-balra mozognak, mivel több embert kell irányítaniuk. Az ötödik rendőr viszont beosztott, ő végig az első sorban állt, tehát elképzelhető, hogy ő hallott olyat, amit a parancsnokai nem.
11.55: A harmadik, szintén rendőr tanú úgy emlékezett: a tíz, öt, illetve két perces határidőt nem a kapu, illetve a határ megnyitására adták a migránsok, hanem egy angolul beszélő tolmács odahívásához. Ezt egyébként még a nyomozati szakban mondta a vallomásában, most a bíróságon úgy fogalmazott: mivel akkor még frissebbek voltak az emlékei, az a nyilatkozata biztosan pontosabb. Ez a tanú is határozottan emlékezett arra, hogy a vádlott kezében megafon volt, és abba beszélve követelte a határ megnyitását, illetve a tolmács odahívását. A vádlott ennek a tanúnak a vallomása után is azt mondta, hogy ő csak azt kiabálta a megafonba, hogy szereti Magyarországot, illetve csak kérte, hogy nyissák meg a határokat, mert sok a nő, a gyermek és a beteg a migránsok között.
11.05: A második tanú az egység parancsnokhelyettese volt, aki jól beszél angolul, ő kísérte oda a parancsnokot, amikor a vádlott angolul beszélő rendőrt keresett. Ez a tanú lényegében megerősítette, amit a parancsnok mondott. A vádlott ebben az esetben is tagadta, hogy bármit elkövetett volna abból, amit vele szemben a vádirat tartalmaz, illetve amit a tanú elmondott.
10.40: Az elsőként meghallgatott egyenruhás, a Készenléti Rendőrség egyik bevetési osztályának vezetője elmondta: szeptember 16-án 24 órás készenlétben voltak Budapesten. Ebéd után kapták az értesítést, hogy azonnal indulniuk kell Röszkére, ahova végül délután két óra körül érkeztek meg. A parancsnok azt mondta, hogy akkor éppen nyitva volt a kapu, de a tömeg viszonylag nyugodt volt. Nem sokkal később a vádlott átkiabált a kerítésen, parancsnokot keresett, így a tanú és egy angolul jól beszélő kollégája odament hozzá. Elmondták neki, hogy a határ le van zárva, és a néhány száz méternyire lévő tranzitzónában lehet jogszerűen belépni Magyarországra. A vádlott azt mondta, hogy ők itt szeretnének bemenni, amire megismételték neki, hogy itt nem lehet. A tanú úgy fogalmazott: a vádlott az akkoriban megszokottnak tekinthető mondatokat ismételte: háborúból jön, Németországba szeretne menni, Angela Merkel meghívta. Ugyanezeket ismételgették a tömegből néhányan, de ezt a tanúként meghallgatott rendőr szintén szokásosnak nevezte.
Az első vizespalack azután repült el, hogy a vádlott a rendőrökkel angolul beszélt. Eleinte csak kisebb pet-palackok repültek, a tanú szerint nem is mindben volt víz, sérülés okozásához alkalmatlannak nevezte. Homokból, sárból gyúrt golyókat is dobáltak a rendőrök felé, aztán kisebb kövek, végül „iszonyatosan nagy kőtömbök” is repültek az egyenruhásokra. Közben egyszer az arab tolmács segítségével is megpróbáltak beszélni a vádlottal, de a szír férfi nem volt hajlandó a fordítóval beszélni. Miközben a parancsnok visszakísérte a tolmácsot a rendőrsorfal mögé, a tolmács azt mondta: a szír férfi arról beszélt neki, hogy bár a magyar rendőrök jól felszereltek, de a migránsok sokkal többen vannak.
A korábban a migránsok által megnyitott kaput már az intenzív kőzápor idején zárták vissza a rendőrök. A parancsnok elmondta, hogy az egységéből öt rendőr sérül meg, illetve őt magát mindkét vállán és a sisakját is eltalálták. Ez utóbbival kapcsolatban a tanú azt mondta, hogy nagyon nagy lehetett a kő, mert egy fél percig tartó halláskiesést okozott számára. Arról is beszámolt, hogy a szokásos taktikájukat, azaz azt, hogy előrenyomulnak és így oszlatják a tömeget, ebben az esetben nem tudták alkalmazni, mert nem léphettek szerb területre. A rendőr vallomásában azt is mondta, hogy emberei közül többen szóltak neki, hogy a kerítés előtt álló migránsok közül többnek is kése van. Többször elhangzott a tömegből, és a vádlott szájából is, hogy öt percet adnak a kapu megnyitására.
A parancsnok elmondta azt is, hogy miután bevetették a vízágyút és a könnygázt, a migránsok hátrébb húzódtak a kerítéstől. Ekkor húzódtak hátrébb a rendőrök is, ezzel az volt a céljuk, hogy lecsillapítsák a tömeget. „Ha nincs kit dobálni, akkor nem is dobálnak” – fogalmazott a rendőr. Ebben az esetben ez nem működött, ekkor törték át a kaput a migránsok, és nyomultak be Magyarországra.
Mint azt korábban írtuk, a vádlottat és az 1. számú tanút április 25-én hallgatták meg a bíróságon. A hétfőn zártan meghallgatott tanúról most kiderült, hogy ő volt a tolmács a helyszínen. A rendőr által elmondottakat ő is megerősítette. A bíró előbb a rendőr, majd a tolmács által elmondottakkal is szembesítette a vádlottat, aki tagadta, hogy az elhangzottak megtörténtek volna. Megismételte, amit a hétfői tárgyaláson mondott: nem fenyegette a rendőröket, nem adott ultimátumot nekik, és azt sem mondta, hogy bár a rendőrök jobban felszereltek, ők többen vannak.
