Novemberi Szerencsenapok Extra

A baloldali városvezetés kudarca miatt merülhet fel a szegedi távhőcég állami kézbe adása?

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

futes_tavho_konvektor

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, Bartha László úgy látja, erre a lépésre elsősorban az önkormányzatnak van szüksége, és nem az államnak. Nem érzi kiegyensúlyozottnak az IKV távhő üzletágának gazdálkodását.

Korábban megírtuk, újra leválasztaná a város az IKV-ról a távhőszolgáltatást biztosító üzletágat. A tervek szerint az új, június 30-ával létrejövő cégnek Szegedi Távhő Kft. lenne a neve, és 100 milliós alaptőkével hoznák létre. A társaság ügyvezetőjének 2017 nyaráig Kóbor Balázst neveznék ki, míg a Kft. felügyelőbizottságába Németh Györgyöt, Mihálffy Bélát és Kormos Tibort javasolja a városháza. A Népszabadság szerint a „nemzeti” távhőrendszer első láncszeme lenne a szegedi, azaz az Első Nemzeti Közműszolgáltató venné át hamarosan a szegedi távhőszolgáltatást, ezért vált fontossá a lépés megtétele.

Botka László MSZP-s polgármester tavaly év elején írt egy levelet az Energetikai Hivatalnak, amelyben tulajdonképpen a többségében önkormányzati tulajdonú cég, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. távhő-szolgáltatási jogosítványának visszavonására vonatkozó vizsgálatot kezdeményezett” – Bartha Lászlónak, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnökének nincs tudomása arról, hogy közgyűlési felhatalmazással küldte volna el levelét, leveleit MSZP-s polgármester. Úgy látja, ezzel a saját cégét hozta lehetetlen helyzetbe az önkormányzat, ezt viszont még akkor sem tartaná elfogadhatónak, ha kisebbségi tulajdonos lett volna a város.

„Ezt követően jöttek elő a problémák, miután áprilisban az IKV átvette a szolgáltatást. Láthatóan felkészületlenek voltak a helyzetre mind szakmailag, mind gazdaságilag” – vélekedett. Egy év eltelte után még mindig nem érzi kiegyensúlyozottnak a gazdálkodást: „ugyan leírják, hogy 35 millió forint a maradvány a cégben, de nem szerepel sem az önkormányzat 1,3 milliárdos kötelezettségvállalása a hitel lehívásával kapcsolatban, sem az önkormányzat 800 milliós tagi kölcsöne. Összesen több mint kétmilliárd forintról nem tudunk semmit, s az enyhe tél miatti esetleges nyári visszafizetésekről még szó sem esett.” A volt polgármester ez utóbbival kapcsolatban a távhőszolgáltatás támogatásának átalakulását emelte ki, mert az állam megemelte az alaptámogatást, ami az ideihez hasonló kevésbé hideg teleken előnyös, mégsem látja úgy, hogy jobban teljesített volna az IKV üzletága.

kozgyules22_gs
Bartha László arról sem tud, hogy a Szehő által korábban évente 200-230 millió forintos összegben előretervezett felújítási és karbantartási munkálatokat idén végrehajtották-e. Korábban Kardos Kálmán, az IKV elnök-vezérigazgatója is hangsúlyozta, hogy feladatok elvégzése fontos, sőt, ha megfelelő anyagi fedezet lenne, akkor még ennél is komolyabb lépéseket kell tenni a részben félévszázados rendszer fenntartása érdekében.

Szerinte a felsorolt nehézségek miatt merülhetett fel a városvezetésben, hogy átadják a szegedi távhőrendszert az államnak, hiszen a kormány korábban már egyszer átvette a város adósságállományát. „Azért, hogy vonzóvá tegye ezt, beletették a vagyont is, hasonlóan, mint az Aquapolisnál” – mondta az egyesület elnöke. Úgy gondolja azonban, hogy erre nem feltétlenül az államnak, hanem leginkább a baloldali városvezetésnek van szüksége. Ezért legkésőbb május és június hónap környékén meghozza a szükséges döntéseket a szegedi közgyűlés, hogy még a fűtési szezon előtt rendezhessenek mindent.

Botka László korábban a Népszabadságnak cáfolta a közelgő értékesítést. Az újonnan alapított távhőcég eladását pedig elméleti kérdésnek nevezte, mert az államtól nem kapott még ajánlatot.

Előző sztori

Kosárlabda: sérülések nehezítették a Szedeák U20-as csapatának idényét is

Default thumbnail
Következő sztori

Várják az alkotásokat a szegedi Táblaképfestészeti Biennáléra

Legutóbbi hasonló cikkek