Szögesdrót határolta a magyarokat és a lengyeleket kelet és nyugat felől is + FOTÓK

Megnyílt a hidegháborúról szóló lengyel kiállítás, amelyet vidéken először Szegeden mutatnak be.

lengyel kiállítás nyílt a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban, amely március 12-ig tekinthető meg. A tárlat képein a Föld szinte minden része megjelenik, Vietnamtól az Egyesült Államokig, olyan a történelemben fontos szerepet betöltő személyek mosolyognak vissza a fotókról, mint

Reagan

, vagy

Gorbacsov

. Magyarország sem marad ki, hiszen a keleti blokk tagjai voltunk, s 1956-os forradalmárok hősiességére is felkapta az egész világ a fejét. "Ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek személyes élményei vannak a hidegháborúról" - mondta

Szabó Gábor

, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntő beszédében. Kisiskolás korában, a kubai rakétaválság idején a szülei rettegtek, hogy kitör egy újabb világháború, ezt azonban sikerült elkerülni, talán ennyi pozitívuma volt az időszaknak. Később göttingeni vendégkutatóként a '80-as években rendszeresen olvasta a nyugat-német sajtót, sorra számoltak be különböző hihetetlen NDK-s szökési kísérletről. Fontosnak nevezte a magyar és a lengyel nép barátságának megmaradását, de azt szeretné, hogy a közös ellenség helyett a közös célok kötnének össze, amelyre minden esély megvan.

Pawel Ukielski

, a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnökhelyettese jelentősnek tartja, hogy pont tegnap nyilvánította a magyar parlament a

lengyel-magyar szolidaritás évének

2016-ot. 1956 és a hidegháború közös része a történelmünknek. Hangsúlyozta, a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) és a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a két ország határain túl is együttműködik. "A mi kelet-közép-európai történelmünk még mindig nem képezi a közös európai történelem részét, ezen változtatnunk kell" - hívta fel a figyelmet, s egyben bízik abban, hogy az ehhez vezető úton egy kis lépés ez a kiállítás is. "A mai nap emlékeznek Lengyelországban az 'elátkozott katonákra'. Ők azok, akik a II. világháború után folytatták a harcot az újabb megszállók ellen az erdőkben egészen 1963-ig" - mondta

Roman Kowalski

, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete magyarul. Azt gondolja, hogy nemcsak a nyugattól, hanem a kelettől, a Szovjetuniótól is szögesdrót választott el minket, s visszaemlékezett arra, hogy a történelmi atlaszából kitépkedett néhány lapot a szovjet vámos, mert zavarta, hogy pár száz évvel korábban a lengyel határ száz kilométerre volt Moszkvától. A kiállítása aktualitása szerinte az, hogy figyelmeztet minket: ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, mint a hidegháború idején. Beszéde végén kiemelte

Karol Biernacki

és a Szegedi Tudományegyetem szerepét a lengyel kultúra magyarországi terjesztésében.

A két nép összetartozását, közös sorsát emelte ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára. "Ma ötmillió olyan fiatal él Magyarországon, akinek nincs közvetlen tapasztalata a szocialista rendszerről" - ezért is tartja fontosnak, hogy a Szegedi Tudományegyetem épületében mutatják be a kiállítást. Berlinben ma is macskakővel emlékeztetnek a fal helyére, ami azt szimbolizálja, hogy a mai szabadságot értékelni és megőrizni szükséges. "A kiállítás témája egy furcsa jelenség volt, csak a békéről hallottunk, de közben a háborúra készültünk" - vélekedett

Máthé Áron

történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Az I. világháborút lezáró békerendszerből kihagyták a Szovjetuniót, amely gyakorlatilag e pillanattól elkezdte saját hidegháborúját, s próbálta bomlasztani a Kominternnel az európai államokat. A II. világháborút csak technikai szünetnek nevezte, sőt ezt is túlzásnak tartja, mert a

Roosevelt-adminisztrációba

már ekkor beépültek

Sztálin

ügynökei. Vita tárgya az, hogy pontosan mikor kezdődött a hidegháború, de a legtöbben Jaltától számítják. Ez a konfliktus szerencsére befejeződött, de Máthé úgy látja, újabb és más jellegű veszélyek most is fenyegetik Európát.