Írjon nekünk

Egyetem

Konferenciával emlékeznek barátai, tisztelői Koszta László középkorászra + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

koszta_konferencia04_gs

A kétnapos konferenciára egész Európából érkeznek előadók. A történész tavaly nyáron, 53 éves korában hunyt el.

„Részben a magyar, részben az egyetemes egyháztörténetet járják körbe előadóink Koszta László emléke előtt tisztelegve” – mondta Hunyadi Zsolt, az SZTE Bölcsészettudományi Kar docense, középkorász. Kétnapos, Szent Benedek napján kezdődő konferenciával emlékeznek a tavaly nyáron 53 éves korában elhunyt szegedi középkorászra. A rendezvényen a magyarországi kollégákon kívül franciaországi, romániai, lengyelországi, szlovákiai angliai történészek, levéltárosok is bemutatják legújabb kutatási eredményeiket.

Koszta László gazdasági és ifjúsági dékánhelyettesként jelentős eredményeket ért el – mutatott rá Vajda Zoltán, az SZTE Bölcsészettudományi Kar tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese. A néhai középkorász szervező munkájának köszönhető az Egyetem utcai épület homlokzatfelújítása, s a bölcsészbálok hagyományának újbóli felelevenítése, amelyet idén rendeztek meg tizenkettedik alkalommal.„Fontos volt számára a fiatal történészek segítése, úgy tekintett az Aetasra, mint egy óvodára, ahol az ifjak is publikálhatnak” – emlékezett vissza a lap jelenlegi szerkesztője az alapítók egyikére.

„Egyetlen egy apropója van a mai konferenciának: Koszta Laci itt hagyott bennünket, s erősen érezzük hiányát” – Papp Sándor turkológus, az SZTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanára egy saját maga által magyarra fordított 16. századi török verssel emlékezett a középkorászra. Ő a – kivetítőn is látható – derűs, emberséges, szakmaiságában töretlen, örökké bizakodó Koszta Lászlóra kíván gondolni. Úgy látja, elérte, amit egy történészprofesszor elérhetett, teljesítette penzumait, megvédte munkáit, belföldön és külföldön elismert középkorásszá vált. „Nem adta meg a Teremtő, hogy újabb évtizedekig dolgozzon, pedig sok tanítványa, kutatási témája lehetett volna még.”

Az első előadó, Vajda Tamás, az SZTE Levéltár munkatársa is kiemelte, egyszerre viselte szívén a szakmai tevékenységet és az utánpótlás képzését, de eközben nem felejtette el az ezekhez szükséges finanszírozási lehetőségek megtalálását. A kutató ezt követően – a neves középkorász eredményeihez részben kapcsolódva – a garamszentbenedeki bencés apátság példáján keresztül mutatta be a szerzetesekhez köthető vízimalmokat. Szinte az összes Árpád-kori monostorunk rendelkezett ilyen malmokkal, ez alól pont az említett hely jelentett kivételt működésének első néhány évtizedében. Az apátság a következő évszázadokban több malmot kapott ajándékba, de egyben erőszakos foglalásokkal is meg kellett küzdeniük, egyes polgárok elterelték a folyó vízét saját liszt őrlése reményében. Adtak bérbe is malmokat, de gyakran nem fizették a bérlők, a peres eljárások során hiába ítéltek az apátság javára, a barátok futhattak a pénzük után. Egy (aranyat, ezüstöt) érczúzó malom bérleti díja 72-szerese volt egy lisztelőének. A XVI. századra azonban már a bányákat kellett vízmentesíteni, így az arany- és ezüstbányászat hanyatlása az érczúzó malmokat is szükségtelenné tette.

A konferencia kedden is folytatódik a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában délelőtt fél tíztől délután négyig.

Részben a magyar, részben az egyetemes egyháztörténetet járják körbe a kétnapos szegedi konferencián a tavaly nyáron elhunyt Koszta László emléke előtt tisztelegve. Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=619956

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 21.

Egyetem

Ennyit keres a rektor és a kancellár a szegedi egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nem rossz.

Tovább olvasom

Egyetem

Számítógépekkel fejleszti új tagintézményét az SZTE

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói örülhetnek a fejlesztésnek.

Tovább olvasom

Egyetem

Merevszárnyú drónokkal védekeznek az árvíz és belvíz ellen a Dél-Alföldön

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Monitoringrendszert alakítottak ki az SZTE közreműködésével.

Tovább olvasom

Aktuál