Csak két menekülttábor marad az országban - bezárják a nagyfai létesítményt

A Körmendre és Szentgotthárdra tervezett sátortáborok kivételével valamennyi nyitott és őrzött menekülttábort megszünteti a közeljövőben a kormány - közölte a Magyar Nemzet Online.

Nemcsak a déli és a keleti határnál fekvő migrációs központokat (azaz a nagyfai, a kiskunhalasi, a békéscsabai és a nyírbátori befogadóállomásokat) szünteti meg a kormány a közeljövőben, hanem a Bicskén és Vámosszabadiban lévőket is - fogalmaz a

. Annak ellenére, hogy ezek a legnagyobb nyitott befogadóközpontok, és a bezárásuk tervét eddig nem ismertették a nyilvánossággal. "Két befogadóállomás marad, Körmend és Szentgotthárd, több nem kell" – tette egyértelművé a lap számára szerdán a parlamentben

Kósa Lajos

. A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta, hogy a déli táborokat, így például a nagyfai állomást folyamatosan ürítik ki. Kérdés viszont, hogy mi lesz azokkal a migránsokkal, akiket eddig ezekben helyeztek el. A nyitott befogadóközpontokban, Vámosszabadiban, Bicskén és Nagyfán az utóbbi hetekben majdnem 1200-an voltak, ami 15-20 százalékkal több, mint ezeknek a táboroknak a kapacitása. Jelentős a zsúfoltság az őrzött központokban is, ahol több mint 400 embert helyeztek el. Ráadásul az utóbbi időben naponta átlagosan 100 újabb illegális határátlépő érkezik a kerítéssel védett magyar–szerb zöldhatáron át (a legutóbbi adat keddi, akkor 79 migránst fogtak el), arról viszont nincs hír, hogy ezeket az embereket tovább- vagy visszaküldenék Ausztriába, illetve Szerbiába. A hírportál információi szerint több büntetés-végrehajtási intézetben is, ahol migránsokat helyeztek el, már csak néhány tucat szabad hely van. A két, nyugati határ menti településen, Szentgotthárdon és Körmenden összesen 600-700 ember befogadására alkalmas sátortábor nyílik, legalábbis ez a terv. Szentgotthárdon viszont még meg sem kezdték az építkezést, mert a kiszemelt terület belvizes, ráadásul lakossági tiltakozás is nehezítheti a megvalósítást. Helyi beszámolók alapján a portál úgy tudja, a kormány korábban Szombathelyen is befogadóállomást tervezett, de egyelőre letettek erről az elképzelésről. Azt nem tudni, hogy az a tábor mekkora kapacitással működött volna. "Rákosmente lakosai nem akarnak a Fidesz által tervezett migránstábort a XVII. kerületben" – ezzel a címmel tartott tájékoztatót szerdán a polgármesteri hivatal előtt

Szilágyi György

(Jobbik) országgyűlési képviselő. A politikus az mno.hu-nak azt mondta: miközben a különböző, fideszes vezetésű önkormányzatok sorra fogadnak el határozatot arról, hogy nem kérnek az uniós betelepítési kvótából, arra a XVII. kerület vezetése nem volt hajlandó, hogy a Jobbik kezdeményezésére ugyanígy kizárják a visszatoloncolás lehetőségét, illetve azt, hogy befogadóállomásokat nyissanak a területükön. Pedig ezeket több más kerületben, így a III., a IV., a IX. vagy éppen a XVI. kerületben gond nélkül megszavazták, ezért is tartja furcsának, hogy a XVII. és a XVIII. kerületben, ahol a repülőtér miatt logisztikai szempontból lehetőség lenne ilyen táborok vagy központok kialakítására, nem hajlandó a kerületek vezetése határozatot elfogadni. A parlament ma kezdte volna meg annak a javaslatnak a tárgyalását, amellyel a kormány szigorítana a menekültügyi szabályokon, de az általános vita megkezdését elnapolták. A tervezet lényege, hogy csökkentenék a menedékkérők bizonyos szociális ellátásait. Kósa Lajos a halasztást azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy meg akarják várni a ma kezdődő uniós csúcsot, illetve azt, hogy ott sikerül-e bármilyen megállapodást tető alá hozni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig lapunknak azt mondta, egyelőre nem tudni, hogy mikor tárgyalhatnak a javaslatról. Információink szerint két héttel halasztják el a vitát. "Borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe" – erről már

Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere beszélt a Die Zeit című liberális német hetilap online oldalán megjelent interjúban azzal kapcsolatban, hogy ismét sokan a tengerbe vesznek az Európába indulók közül. Úgy fogalmazott: a magyarok a múltban gyakran érezték úgy, hogy félreértik őket Németországban. Az egyik ilyen félreértés abban áll, hogy a határkerítés az „embertelen önkény” megnyilvánulása, holott ennek az ellenkezője az igaz: az európai és a nemzetközi jog betartását szolgáló átmeneti intézkedésről van szó. Érdekesség, hogy Balog Zoltán a napokban egy frankfurti liberális rendezvényen, a Hayek Clubban – szembemenve a hivatalos nyilatkozatokkal – „szörnyű, buta” dolognak nevezte a kerítést. Sőt azt is mondta, annak építésekor úgy volt vele, hogy lelkészként és miniszterként sem tud részt venni benne. Most a Die Zeitnek finomított ezen, amikor úgy fogalmazott, hogy a kerítés „hosszú távon nem megoldás”, de ez nem érv az „ideiglenes kerítés” ellen.