/

Ami a szakkönyvekből kimaradt – egykori alkotmánybírók az asztal körül

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

pro_jure_alkotmanybirosag004kfVolt alkotmánybírók osztották meg tapasztalataikat a diákokkal a Pro Jure szegedi joghallgatók közössége szervezésében. Az egykori bírák olyan ügyek részleteibe is betekintést engedtek, melyekről korábban csak a sajtóban olvashattak a hallgatók.

Az alkotmánybíró vagyok elnevezésű kerekasztal-beszélgetés eredeti koncepciója az volt, Balogh Elemér és Paczolay Péter volt alkotmánybírók, valamint a tavaly szeptemberben alkotmánybíróvá választott, majd az AB elnökhelyettesi pozícióját elnyerő Sulyok Tamás mesélnek a hallgatóknak arról, hogyan jön létre egy alkotmánybírósági határozat, milyen mechanizmusok vezetnek egy-egy döntés meghozatalához. Paczolay római nagykövet, aki egyébként 2006 és 2015 között volt alkotmánybíró, azonban hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a beszélgetésen.

Ars poeticáját, melyet Mérlegen az alaptörvény című írásában fogalmazott meg, ezért a moderátor tolmácsolásában ismerhették meg a hallgatók. Paczolay szerint – lényegében ez volt a teljes beszélgetést elindító alapgondolat – az alkotmánybíróság egy olyan zárt egység, ahol a tagok közjogi kérdésekben önmérsékletet tanúsítanak, alapjogi értelemben viszont nagyon is “aktivisták”, de minden esetben egyenrangúak, felelősek, kollektív döntést hoznak. Elnöki mesterségét három szóra fűzi fel, ezek: folytonosság, kiszámíthatóság, jogbiztonság.

Sulyok Tamás szerint az aktivizmus mára szitokszó lett, holott az alapjogi aktivizmus, vagyis a szabályok határainak szélesítése, üdvözölendő. Ellenben a politikai jellegű aktivizmus az AB-n belül száműzendő. Úgy folytatta, az alkotmányvédelem alapvető cél, melynek folyamatosan meg kell felelnie az alkotmánybíróknak, így terjedhet ki minél szélesebben a jogállamiság intézménye. Sulyok úgy véli, Paczolay 2015-ig tartó alkotmánybírói időszakát korai lenne még megítélni aszerint, hogy aktivista volt-e vagy sem. Erre a kérdésre 4-5 év távlatából lehet csak egyértelmű választ adni.

pro_jure_alkotmanybirosag014kf

Erre reagálva a 2005 és 2014 közötti időszak alkotmánybírója, Balogh Bihari Mihály és Paczolay szakmai személyét, alkotmánybírói hitvallását vetette össze. Mint mondta, Bihari a fegyelem és a megtervezettség mintaképe volt, aki a gyűléseken egyetlen bírót sem akasztott meg mondandójában – bármilyen hosszú beszédről volt is szó. Paczolay viszont szerinte inkább egyetemi professzori habitust képviselt és rendkívüli elkötelezettséget tanúsított, s ha kellett, a legvégső eszközökig is elment. Példaként hozta fel a 2012-es bírói kényszernyugdíjazás esetét, ami az alkotmánybíróság végül alkotmányellenesnek ítélt – az ügyben az elnöki szavazat döntött.

Balogh Elemér úgy véli, alapjogvédelmi kérdésekben az AB-nak aktivistaként kell fellépnie, míg államszervezeti kérdésekben visszafogottabban kell állást foglalni. Úgy fogalmazott, az AB feladata, hogy az állampolgárok sérelmét gyorsan és hatékonyan képviselje, azonban ennek gyakorlata még mindig visszafogottan működik. “Az individuális jogvédő funkció embrionális állapotban van” – szerinte. Sulyok ezzel nem értett egyet, az ő véleménye ugyanis, hogy ez az állapot 2012-ben, az új alkotmánybírósági eljárással megszűnt. A jogalkalmazóknál egyfajta tehetetlenség figyelhető meg, emiatt az alkotmányjogi panaszok száma megnövekedett: 2012 óta több mint 30 bírói ítéletet semmisítettek meg.

pro_jure_alkotmanybirosag008kf

Hogy mi játszódik le egy alkotmánybíróban egy-egy határozat megszületése előtt? Balogh szerint ez attól függ, milyen ügy van terítéken. Megkülönböztetett úgynevezett rutin és nagyobb horderejű ügyeket. A rutin esetek körül gyorsan kialakul az álláspont, ráadásul ebben segítség a bíróknak, hogy egyfajta egyenrangú szakmai stáb veszi őket körül. Ilyesmire egyébként más országokban nincs példa. Az úgynevezett értékközpontú ügyekben, mint a bejegyzett élettársi kapcsolat, a lombikbébi program vagy az abortuszügy már az erkölcsi alapállás is megszólal, azonban a bírónak szigorúan függetlenítenie kell magát értékítéletétől.

Hogy mi játszódik le egy alkotmánybíróban egy-egy határozat megszületése előtt? KLIKK: http://szegedma.hu/?p=614703

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 3.

Előző sztori

Ízlés kérdése, hogy akar-e valaki a kerekasztalnál tárgyalni – szegedi interjú Palkovics Lászlóval

Default thumbnail
Következő sztori

Kosárlabda: a Kaposvárt fogadja a Szedeák

Legutóbbi hasonló cikkek