Szabó Gábor: Az intézményi autonómia kiváló eszköze lehet a konzisztórium

Korántsem az egyetemek autonómiájának koporsójába vert utolsó szög a konzisztóriumok létrehozása, mint ahogy ezt egyesek állítják, hanem pont az ellenkezőjéről van szó – közölte Szabó Gábor. Az SZTE rektora a szegedi testület formális alakuló ülése előtti sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy a konzisztórium pozitívuma, hogy összeköttetést tud biztosítani az universitas és a társadalom között.

A konzisztórium formális alakuló ülése előtt sajtótájékoztatót hívott össze

Szabó Gábor

rektor, s mint elmondta, szükségesnek tart bizonyos félreértéseket tisztázni, az országos sajtó ugyanis rendkívüli gyanakvással fogadta a testületek létrehozásának hírét. Az SZTE rektora közölte, ő kezdetektől támogatta a konzisztóriumokat, és megjegyezte, hogy ezek a modell a német felsőoktatási rendszerben sikeresen működik, amit szakmai tanulmányok támasztanak alá, egy 2012-es dokumentum szerint például a konzisztóriumok a német felsőoktatási intézmények autonómiáját nemhogy csökkentették, hanem éppen ellenkezőleg, növelték azt, vagyis az intézményi autonómia kiváló eszközének tekinthető. A rektor olvasatában a testületben helyet foglaló nagy tekintélyű, komoly pozíciókat betöltő tagok egyfajta összeköttetést tudnak biztosítani a felsőoktatási intézmény és annak társadalmi környezete között. Megjegyezte, nehezen tudja elképzelni, hogy a konzisztóriumi tagok szó nélkül hagyják, ha a fenntartó valami „szamárságot” szeretne csinálni. „A konzisztórium képviselheti azt a társadalmi kontrollt, ami egyfelől megnyilvánul az intézmény irányába, amire szükség is van, másrészt azt a fajta féket is jelenti, hogy nem lehet a konzisztóriumon keresztülvinni a józanésszel ellentétes dolgokat” – összegezte. Korábban már működött hasonló testület a felsőoktatási intézményekben, a gazdasági tanács munkáját is jónak értékelte Szabó Gábor, és hasonló segítséget vár a konzisztóriumtól is. Azt is hangsúlyozta, hogy a testület tagjai nem kapnak semmiféle anyagi juttatást munkájukért, vagyis valahol az egyetemet is minősíti, hogy kik vállalják el ezt a feladatot. Ahogy

, konzisztóriumok alakulnak a felsőoktatási intézményekben, így a Szegedi Tudományegyetemen is. Az emberi erőforrások minisztere,

Balog Zoltán

Szegedre

Nagy Endre Józsefet

, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatóját,

Sinkó Ottót

, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatóját, illetve

Lantos Csabát

, a Róbert Károly Magánkórház Zrt. igazgatóságának elnökét nevezte ki a testületbe. Sinkó Ottó úgy értékelte, hogy az egyetemek és a gazdasági társaságok kapcsolatából olyan dolgok jöhetnek létre, amelyeknek nem az a legfontosabb eleme, hogy bevételt hoznak, hanem új irányok felé tudják vinni a gondolkodást. Őt személy szerint jelenleg két dolog érdekli, egyrészt az SZTE gazdasági adatai, másrészt a képzési stratégiája. A konzisztóriumi tagságot új kihívásként értékelte, ami által bepillanthat a világnak egy másik szegletébe, ezért vállalta. Lantos Csaba szerint az a legnagyobb kihívás a felsőoktatás számára, hogy meg kell mérettetnie magát, és meg kell tudnia állnia a helyét hazánkban és külföldön egyaránt. Nagy Endre pedig azt emelte ki, hogy nem tud másként tekinteni az egyetemre, mint üzleti vállalkozásra. A vezérigazgató hozzátette, akárcsak a másik két konzisztóriumba delegált tagban, benne sem merült fel, hogy díjazás jár ezért a véleményalkotási munkáért, amit a testületben fog végezni. A konzisztóriumok létrehozásának legfontosabb célja a gazdasági szereplők becsatornázása a felsőoktatási intézmények stratégiai döntéshozatali folyamataiba –

közölte

Balog Zoltán miniszter. A konzisztórium tagja a rektor és a kancellár, három tagot pedig a szakminiszter delegált az intézmény gazdasági-társadalmi környezete, az intézmény és a hallgatói önkormányzat javaslatára. A tagok megbízatása öt évre szól, újraválaszthatók és társadalmi munkában végzik a tevékenységüket. A konzisztórium előzetes egyetértése szükséges az intézmény stratégiai jellegű dokumentumainak – intézményfejlesztési terv, éves költségvetés, éves beszámoló, vagyongazdálkodási terv – elfogadásához, valamint gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez. Jelenleg a felsőoktatási intézmények előtt álló legfontosabb feladat az intézményfejlesztési tervek elkészítése, melynek előkészítésében a felálló konzisztóriumok már szervesen közreműködnek.