//

Tettel és szeretettel cselekedett Márton Áron – Csongrád megyéből is csatlakoznak az emlékévhez

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

martonaron1

December 24-én megkezdődött a Márton Áron-emlékév. Miklós Péter történészt kérdeztük arról, hogy miért ma is példamutató az erdélyi püspök tevékenysége.

A nemzetpolitikai államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett az erdélyi püspök születésének 120. évfordulójára. A tavaly – püspökké szentelésének 77. évfordulóján – december 24-én kezdődött emlékév világi fővédnöke Áder János köztársasági elnök, az egyházi fővédnöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomonkoson, ahol háromszáz évvel korábban meggyilkolták Báthory András püspököt. Részt vett az első világháborúban, mint a székelyudvarhelyi 82. gyalogezred tagja. 1920 őszén döntött úgy, hogy az egyház tagjaként kíván szolgálni, négy évvel később szentelték pappá Gyulafehérváron. 1938-ban nevezte ki XI. Pius gyulafehérvári püspökké. A második bécsi döntés után Magyarországhoz visszatért Kolozsváron 1944-ben felemelte a hangját a zsidók deportálása ellen, 1999-ben posztumusz „A világ igaza címet” adományozta neki a Jad Vasem Intézet. XII. Pius pápa őt szerette volna esztergomi bíborosnak kinevezni, azonban Rákosi Mátyás tiltakozásának hatására elállt ettől, Márton Áron maradt a román uralom alá került Erdélyben. 1948-ban kiállt a betiltott görög katolikus egyház hívei mellett, de a következő évben őt is elfogták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-tól 1967-ig „palotafogságban” volt. 1980-ban, halála előtt pár hónappal mentette fel kérésére II. János Pál pápa hivatalából. Szegeden a Márton Áron Szakkollégium dél-alföldi intézménye és egy cserkészcsapat viseli nevét.

martonaron„Márton Áron olyan időszakban állt Erdélyben, Romániában a magyar katolikusok élén, amikor nemcsak a magyarsághoz, hanem a kereszténységhez, s azon belül a kommunistáknak gyanúsnak tetsző katolicizmushoz tartozást is helytelennek gondolta a II. világháború utáni, sajátos nacionálszocialista állam. Alázattal, türelemmel, evangéliumi szempontok alapján vállalta el magyarként, katolikusként a kettős kisebbségi sorsot” – nyilatkozta lapunknak Miklós Péter történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője arról, hogy miért számít ma is példaértékűnek Márton Áron tevékenysége. Úgy véli, nem lehet véletlen, hogy a boldogemlékezet, a tiszteletreméltóság mint kánonjogi kategória felmerült vele kapcsolatban, s az sem, hogy a román hatóságok folyamatosan korlátozni próbálták szabad működésében, s végül szabadságában is. „Ezért is fontos, hogy emlékezzünk arra az időszakra, amikor az államszocialista diktatúrák a lelkiismereti szabadságot felekezeti alapon és a polgári szabadságot etnikai szempontok szerint próbálták korlátozni” – mutatott rá.

„Kettős okból vált példaképpé megítélésem szerint: magyarként, kisebbségi magyar vezetőként tudott helytállni, olyan időkben, amikor még az anyaországra sem számíthatott. Egyben azonban aktív volt szociálisan, felkarolta a hitoktatás ügyét, tettel és szeretettel cselekedett. Kolozsváron 1944-ben fellépett a zsidók üldözése ellen, abba a vonulatba tartozott, mint amit Mindszenty József, Apor Vilmos, Hamvas Béla képviselt, azaz úgy gondolta, hogy az emberi természettel ellentétes valakinek a gettósítása, elszállítása, elpusztítása, mindezek a keresztény gondolkodással összeegyeztethetetlenek. Kiállt a többségében román ajkú görög katolikusok mellett, amikor az összes püspöküket letartóztatták, internálták, mert ők rítusaikban a keleti mintát követték, dogmáikban a nyugatiakat. Ezek a tettei is mutatják, hogy főpásztorként kiállt az elnyomottak mellett” – vélekedett a történész.

Miklós Péter elmondta, az Emlékpont is tervez két rendezvényt a Márton Áron-emlékévhez kapcsolódva, reményeik szerint egy népszerűsítő előadást és egy szakmai konferenciát is meg tudnak valósítani 2016 folyamán.

A nemzetpolitikai államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett az erdélyi püspök születésének 120. évfordulójára.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=599946

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 9.

Előző sztori

Az Év madara 2016-ban egy „láthatatlan tyúk”

Következő sztori

Több európai nagyvárosban is történt tömeges erőszak szilveszterkor