Pataki Ferenc: ilyen embert még nem nagyon játszottam

Pataki Ferenc újra a Liliomfiban. Ezúttal nem címszereplőként tér vissza Szigligeti Ede társadalmi vígjátékába, hanem egy különös szerepben, Kányai fogadósként láthatja viszont a szegedi közönség.

"Furcsa volt, mert nagyon sok szöveg eszembe jutott még a saját előadásomból, amikor Liliomfit játszottam. Érdekes volt abból a szemszögből megközelíteni, milyen is lehet ez a figura, ez a Kányai fogadós, aki azon túl, hogy a lányát jól akarja férjhez adni, saját vagyonának gyarapodására is nagy hangsúlyt fektet. Ilyen típusú szerepet nem is nagyon játszottam még."

Pataki Ferencet

utolérték az apaszerepek, s rögtön egy olyat kapott, amiben - ahogyan ő fogalmazott - át kell állnia a sötét oldalra. Kányai ugyanis zsigerből elutasítja a színházat, s semmire sem tartja a színészetet mint szakmát. "Abban az időben, 1849-ben a színészet nem tartozott a top szakmák közé, akkoriban mindenki katona akart lenni. Egyik délután elgondolkodtam rajta, mit gondolhattak annak idején ezekről a csepűrágókról, akiknek a szakmáját szinte mindenki egy vállrándítással kezelte: "te csak szórakoztass engem, hülyéskedj, bohóckodj". Kányai is ezt a vonalat képviseli" - mondta, hogyan viszonyult ahhoz, hogy egy olyan karaktert kell eljátszania, aki utálja a színészeket.

Szigligeti Ede

társadalmi vígjátékként határozta meg a Liliomfi műfaját, Pataki Ferenc szerint éppen ez a komikus vonal határozza meg a darab tragédiáját (is). Egy jókor elsütött poén olykor jobban rá tud tapintani egy helyzet tragikumára, mert a nézők a színházból hazafelé sorra veszik, min is kacarásztak több órán keresztül. "Túl azon, hogy ez egy vígjáték, figyelni kell, mert az ember hajlamos a felszínen maradni, s csak a külsőségekben gondolkodni. A főiskolán volt ezzel kapcsolatban egy élményem. Vizsgajeleneteket kellett csinálnunk, a partnernőmmel pedig találomra kiválasztottunk egyet. Téptük egymást, sírtunk a színpadon. Amikor a vizsgára került a sor, a nézők halálra röhögték magukat. Akkor szörnyűségként éltem meg, de fellapoztam a szöveget, ami alá oda volt írva, hogy vígjáték. Ha az ember a vígjátékkal annak tragédiáját is viszi, akkor az bizony eredményez olyan helyzeteket, amik a nézőből nevetést generálnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy teljes emberként ott legyünk a komédiás szerepek mögött is." A Liliomfi című előadást január 28-án mutatják be a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházában. A szegedi teátrum felhívta az érintett bérlők figyelmét, hogy a korábban bejelentett műsorváltozás miatt az egyes bérleteinkben meghirdetett Übü a király helyett Szigligeti Ede Liliomfi című társadalmi vígjátékát tekinthetik meg.