Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

ARC

Kovács Árpád: Nem vehetünk fel unokáink terhére újabb hiteleket, amiket nem fizetünk ki

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kovacs_arpad003kf

Annyit költünk az államadósság menedzselésére, mint az egészségügyre. A német gazdasághoz erősen kötődik a magyar, de a Volkswagen-botrányból már kilábalóban a német ipar, s valószínűleg a Merkel politikájából fakadó nehézségek sem hatnak ki hazánkra. A paksi beruházás nullszaldós, várhatóan kifizeti magát. Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével, az SZTE Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanárával beszélgettünk a 2016-os év gazdasági kilátásairól.

Az európai átlag felett lesz idén is a magyar gazdasági növekedés

Mik a magyar államadósság kilátásai 2016-ra? Várható-e gazdasági növekedés, s ha igen, milyen mértékű?

Az államadósságnak a trendek és az alkotmányos előírások szerint csökkennie kell. Ez azt jelenti, hogy nominálisan emelkedni fog, amíg a gazdasági teljesítmény és az államháztartási költekezés nem kerül egy olyan egyensúlyba, ahol a plusz teljesítmény kifizeti azokat a különbségeket, amelyek a bruttó és a nettó költségvetési, valamint az államháztartási egyensúlyhoz kapcsolódnak.

A tavalyi volt az első év hosszú idő óta, amikor kevesebbet költöttünk az államadósság menedzselésére, mint a magyar egészségügyre. Ez a helyzet nem jó, de el kell viselni, nem tarthatjuk meg azt a trendet, hogy unokáink terhére újabb hiteleket veszünk fel, s nem fizetjük ki.

Belátható időn belül el kell jutnunk oda, hogy a költségvetés ne csak a közvetlen költekezés terén legyen egyensúlyban, hanem képes legyen fedezni a korábban felvett hiteleket is.

A gazdasági növekedés vonatkozásában az európai trendek nem ígérnek jelentős számú problémát hazánk számára. A magyar gazdaság, hasonlóan a körülöttünk lévő országokhoz, várhatóan az európai átlag fölött fog teljesíteni, a realitás 2-2,5 százalékos gazdasági növekedés, s a cserearány esetében is megmaradhat a három százalék körüli javulás. Ez azt jelenti, hogy csökkenő arányban kell nyersanyag- és energiaigényes iparágakban gondolkodnunk. Ez a fejlett országokra jellemző, amelyekben egyre több hozzáadott értéket állítanak elő hasonló trendek mellett. Ez rossz hír azonban azoknak az államoknak, amelyek gazdaságuk kirablásából, nyersanyagexportból tartották el magukat, energiapazarló ipart hoztak létre, s megpróbáltak a végtelenségig játszani a munkaerő költségével. Azt gondolom, hogy azok a versenyképességi hátrányok, amiket az utóbbi országokkal szemben elszenvedtünk, előnyökké fognak válni.

kovacs_arpad004kf

Nem is egy ragyogó jövőre gondolok, hanem egy tisztes lehetőségre, amelynek köszönhetően a gazdaság és az államháztartási költekezés egyensúlyba kerül. Látunk erre utaló jeleket, a gazdaság fehéredésével, s többletteljesítményével az adóbevételek messze várakozáson felüliek lettek, ami óriási eredmény.

Ha ez a fegyelem megmarad, s képesek leszünk szelektív módon a jóléti feltételeket változtatni, akkor belátható időn belül valósággá válhat az Európához való felzárkózás.

Segít az uniós pénz, de megdolgozunk érte

Az említett gazdasági növekedés miből fakad? Mekkora része van ebben az európai uniós támogatásoknak?

A magyar gazdasági növekedésben potenciálisan két tényező jelenik meg. Az egyik az a képességünk, ami a gazdaság fejlettségéből, az exportpiacokból, a beruházásokból áll, s van a másik, ami a külső forrásokból, az uniós pénzekből van, amelyekért nem mellékesen megdolgozunk tagságunkkal, befizetésekkel, az európai érdekek szolgálatával a fejlesztéspolitikában. Jelentős szerepe van az EU támogatásainak, legalább egy százalékot hozzátettek a magyar gazdasághoz.

Ez egy jelentős változás, a rendszerváltás után először a vagyon felélése, azután az eladósodás adta azt a teljesítménykülönbséget, amit most az európai források bevonása tesz lehetővé. Azt gondolom, hogy ez utóbbi korszak mindenképp jobb annál, mint amikor a múlt elherdálásával, vagy a jövő elzálogosításával akartuk az életfeltételeinket fenntartani.

kovacs_arpad001kf

Az illegális bevándorlás nagyobb problémája Németországnak, mint a Volkswagen-botrány

Angela Merkel német kancellár népszerűsége a migrációs válság utóbbi hónapjaiban folyamatosan csökkent. A Volkswagen-botrány megrázta az egész világot. Érheti-e negatív hatás a magyar gazdaságot a német politikai és autóipari nehézségek miatt?

Meggyőződésem szerint nem, ezt erősítik meg az általam követett elemzők is. A német gazdaság teljesítménye az európain belül nem rossz. Az autóipari sokkok a németeket hamar elérték, de szerencsére ugyanilyen gyorsan túl is léptek rajta. Látható, hogy a gazdasági teljesítményben inkább olyan hatásoknak van szerepe, mint a migrációs kérdés átállítási problémája, hiszen ezen emberek számára biztosítani kell az életfeltételeket, taníttatást, munkaerővé válás lehetőségét.

A magyar gazdaság kötödése Németországhoz elsősorban számunkra előny, mert olyan exportpiacokat nyit meg, lehetőségeket teremt, amelyek példa nélküliek.

Mit gondol a kínai tőzsde év eleji mélyrepüléséről? Jelenthet-e ezt problémát a magyar gazdaság számára?

Áttételesen csak, mert a kínai gazdaság a világ számára húzóerőt jelentett. Kína közel 1,4 milliárd fős lakosságának mintegy harmadát érinti a fejlődéssel összefüggő hatások, a többieket viszont még be kell vonni ebbe, az ő felzárkóztatásukra óriási összegeket kell fordítani. A kínai gazdasági növekedés ezzel párhuzamosan fokozatosan csökken, tíz százalékról évi hat százalékra. Ez kelet-ázsiai és indiai probléma is, fel kell oldani a feszülő társadalmi ellentéteket, elég csak arra gondolni, hogy a kínai lakosság kétharmadának nincs társadalombiztosítása.

Mit kell tenni, hogy megőrizzük a gazdasági növekedést 2020-at követően, az uniós támogatások kifutása után?

Az a feltétele, hogy a bruttó módon kiegyensúlyozott költségvetést, amelyben annyit termelünk, hogy az adósságszolgálattal együtt nullszaldós lehessen a költségvetés, 2020-ra el kell érnünk. Ez fontos a paksi atomerőmű, s saját érdekrendszerünk miatt is, mert Magyarország hoznia kell azokat a beruházási arányokat, amik a gazdasági növekedéshez kellenek, fel kell emelni az eddigi 2-2,5 százalékos növekedési arányt három százalékra.

atomeromu01

A vélemények megoszlanak a paksi atomerőmű beruházásával kapcsolatban, egyesek jónak tartják, mások kritizálják. Mi az Ön álláspontja ezzel kapcsolatban a közgazdász szemszögéből?

Az államháztartási hatásokra tudok erre válaszolni, s ezek menedzselhetőek. Ez egy nullszaldós folyamat, államadósság szempontjából kezelhető, másrészt nem alakít ki olyan trendet, amely problémát okozna. Az erőmű mértékadó szakértők szerint, s különböző árak alapján számolva, kifizeti magát a beruházás normális idejében. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem számít tiltott állami támogatásnak.

Várható gazdasági növekedés 2016-ban? Finanszírozható Paks 2? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt a Költségvetési Tanács elnöke.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=602068

Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 18.

Tovább olvasom

ARC

31 év után végleg lehúzza a rolót a Mars téri könyvesbódé

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az utcai könyvárusok felett eljárt az idő – mondta lapunknak Holczer János, a Mars tér ikonikus könyvesbódéjának vezetője, aki vásárlók hiányában kénytelen végleg bezárni a boltot.

Tovább olvasom

ARC

Lélegzetelállító felvételeken tárulnak elénk Szeged éjszakai fényei

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Kaszás Imre amatőr fotós kiváló felvételeinek köszönhetően most elénk tárul a kivilágított Szeged.

Tovább olvasom

ARC

Bátyi Zoltán: Az élet sokkal izgalmasabb történeteket tud írni, mint én

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Jogász és újságíró végzettsége is van, több mint 7000 cikk, tizenöt saját könyv köthető a nevéhez

Tovább olvasom

Aktuál