Írjon nekünk

Gazdaság

Nagy Sándor: Szeged a minőségi munkahelyek teremtésére koncentrál

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

nagy_sandor08kf

Szeged népszerű a magyar városok között Nagy Sándor szerint, amihez hozzájárul a képzett munkaerő és a magas színvonalú városi szolgáltatások rendszere is. A városfejlesztési alpolgármester úgy értékelte, az ELI önmagában nem csodafegyver, az üzleti szolgáltató központok kialakításában és az IT-szektorban viszont komoly lehetőségeket lát.

A Szegedi járás a 175 vizsgált térségből csak a 35. helyet érte el, és a tudásbázis, a K+F és innováció, az egyetemnek gyakorlatilag alig-alig jut szerep a gazdaságfejlesztésben – közölte Lengyel Imre, az SZTE GTK Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet intézetvezető egyetemi tanára, mellyel kapcsolatban Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester megjegyezte, meg kell nézni a módszertant mielőtt értékelünk. Elmondta, a Lengyel Imre által hivatkozott tanulmány a versenyképességet jellemzően az adott települések népességváltozása és az ottani jövedelem változása alapján rangsorolta, s ebben a megközelítésben a főváros agglomerációjában és az Észak-nyugat Magyarországon található települések szerepeltek jól, vagyis az Együtt színeiben politizáló városatya szerint ez a tanulmány jóformán azt tükrözi, hogy hol keresnek jobban az emberek. „Ez a módszertan a versenyképesség összehasonlítására korlátozottan alkalmas, az látszik belőle, hogy hol magasabbak a keresetek. Arra nézve nem tudunk meg semmit a tanulmányból, hogy a helyi adók miben különböznek, milyen ösztönző tevékenysége van az önkormányzatoknak. Általában versenyképességi tényezőnek tekintik az oktatás és az egészségügy színvonalát vagy épp a lakosok képzettségét, ez a tanulmány erre sem tér ki” – magyarázta.

Az alpolgármester kitért arra, hogy a lakosságszám szempontjából a harmadik legnagyobb város Szeged, az állandó népesség növekedése pedig azt mutatja meg, hogy szeretnek-e itt élni. E tekintetben 2004-ben volt a mélypont, míg az elmúlt 4-5 évben egy enyhe emelkedő trendet figyelhetünk meg, és a két legutóbbi népszámlálás, vagyis 2001 és 2011 között is nőtt a város népessége, vagyis ha egy másodlagos mutatót nézünk, akkor elmondhatjuk, hogy jók Szeged eredményei. „Azt is látjuk, hogy a munkanélküliség az országos átlag alatt van, most 4% körül mozog, ezen felül a munkaerő képzettségét tekintve is jók az adataink a középiskolai képzettséget is tekintve, vagyis szerintem nem áll rosszul Szeged” – közölte.

nagy_sandor03kfA győri példával kapcsolatban pedig megjegyezte, ha összehasonlítjuk az ottani és a szegedi fejlesztéseket, szinte ugyanazokat valósították meg mindkét városban. „Az elmondható, hogy nem direkt gazdasági eredménnyel járó tevékenységeket takartak ezek az uniós projektek, ám hozzájárulnak ahhoz, hogy egy város vonzó legyen. Szegeden vitán felül magas színvonalúak a szolgáltatások, gondoljunk az elektromos tömegközlekedésre vagy az egészségügyre, oktatásra, amelyek vonzerőt jelentenek” – mutatott rá Nagy Sándor. Példakánt elmondta, hogy amikor egy szoftverfejlesztő cég úgy dönt, ide települ, akkor látja, hogy itt jó a kerékpáros úthálózat, s tudni fogja, hogy dolgozóinak például zuhanyzót alakít ki, mert sejthető lesz, hogy a munkavállalói közül sokan járnak majd munkába biciklivel. Ha pedig egy call center érdeklődik a város iránt, akkor a tárgyalások során szinte egyből a tömegközlekedés iránt érdeklődik, révén, hogy dolgozói jellemzően busszal, trolival vagy villamossal járnak. „Összességében elmondhatjuk, ha a városi szolgáltatások színvonalát nézzük, ebben a tekintetben a legjobbak között vagyunk” – hangsúlyozta Nagy Sándor.

Szegednek van ipara, csak nemzetközi multi nincs

A rendszerváltást követő időszakban sorra megszűntek a szegedi, nagy múltú gyárak, gondoljunk csak a kenderfeldolgozásra vagy a konzervgyárra, és a baloldali városvezetésen is rendre számon kérik, hogy nem vonz nagy üzemeket a városban, mellyel kapcsolatban az alpolgármester portálunknak elmondta, igenis van ipar Szegeden, gondoljunk csak a Pickre vagy a gumigyárra, míg a volt Délép-telepen komoly építőanyag-ipar van jelen. „Amiben mi különbözünk más településektől, hogy ezek között nincs híres-neves multi. A Pickhez és a Sole-Mizohoz mindenki hozzá van szokva, s ha ez utóbbit például Danone-nak hívnák, akkor mindenki zászlóra tűzve lobogtatná, hogy van egy nemzetközi multinacionális vállalatunk. Természetesen bizonyos szempontból jó lenne, ha Szegeden jelen lenne egy ipari multi is. Ha azt vizsgáljuk, hogy miben látunk reális lehetőséget – és értelemszerűen arra a területre érdemes energiákat is fordítani –, nyilvánvaló, hogy nem egy autógyár van az első helyen” – jegyezte meg.

Elmondta, nem véletlen, hogy október második felében üzleti szolgáltató központok kialakítását segítő programot indított az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem helyi vállalkozásokkal összefogva, amit féléves előkészítő munka előzött meg. Ez több száz minőségi munkahely létrejöttét, vagyis az átlagnál magasabb béreket és jó előremeneteli lehetőségeket kínálhat Szegeden. Az alpolgármestertől megtudtuk, készült egy belső anyag is, ez a befektetés-ösztönzési stratégia többek között ezt a területet is, mint potenciális irányt jelölte meg. „A piaci folyamatokat figyelve azt látjuk, úgy tűnik, ebben a szegmensben Budapest megtelt. Az is ismert, hogy a szintén képzett munkaerőt igénylő, jól fizető szakmák közül az IT-szektor úgymond az egyetlen, amelyben van fantázia, és ami éves szinten 100-200 új munkahelyet teremthet. Így 4-5 év alatt összejön egy Mercedes-gyárnyi munkahely, csak sokkal jobban fizetett munkakörökből. Mindez pedig a szolgáltató szektort is húzza felfelé” – fogalmazott.

Az ELI mellé szükséges az ipari park

Az ELI lézeres kutatóközpont önmagában nem csodafegyver az Együtt politikusa szerint. Mint elmondta, már évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott erről a beruházásról, hogy mire felépül a központ, addigra már ipari fejlesztésre alkalmas parknak kell körülvennie, nevezzük azt bárhogy is, inkubátorháznak, science parknak vagy tudásparknak. „A város folyamatosan szorgalmazta, hogy mire elkészül a lézeres kutatóközpont, addigra utaknak kell odavezetniük, ki kell építeni az infrastruktúrát, hogy minden elő legyen készítve egy idetelepülő cég fogadásához. A volt szovjet laktanya területén egy inkubátorházat készítettek elő, és az önkormányzat be is fizette a 40 milliós önrészét ehhez a fejlesztéshez” – mondta. Ezen felül a terület jobb megközelítésére nézve is vannak tervek, hiszen a Vértói út keskeny, Béketelepen pedig korlátozott az áthaladás és kerékpárút sem vezet arra. Ezeket a fejlesztéseket Szeged az Integrált Településfejlesztési Programjában (ITP) is szerepeltette.

nagy_sandor02kf

Megjegyezte, B. Nagy László Csongrád megye fejlesztési biztosa még a közelmúltban is úgy nyilatkozott, hogy meg kell várni, míg elkészül az ELI, s ebben vita van a városvezetés és közötte. „Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen berendezésnek is van életciklusa, és ha valaki ehhez szeretne kapcsolódni, annak már az elején érdemes ebbe invesztálnia. Ebben a kérdésben mi tesszük a dolgunkat, tervezzük a közlekedési kapcsolat bővítését, és nagyon szeretnénk, hogyha az állami szereplők is lépnének ” – fűzte hozzá.

Korrekt az együttműködése Szegednek a kormánnyal

Arra a kérdésünkre, hogy érte-e hátrány Szegedet amiatt, hogy szocialista városvezetője van, míg a kormány fideszes, Nagy Sándor határozottan kijelentette: a fejlesztéspolitika területén a szakmai együttműködés teljesen korrekt, az előző európai uniós költségvetési ciklusban sem érte hátrány az itt élőket. A városnak 2020-ig járó 34 milliárdos uniós keret a lakosságszámhoz igazodik, vagyis teljesen korrekt volt az elosztás.

„Természetesen ez nem azt jelenti, hogy problémamentes az együttműködés, de ugyanazok a gondjaink, mint más városoknak. Néha azt látjuk, hogy egy hasonló nagyságú regionális központ sokkal idegesebb, mint mi bizonyos ügyekben. A lezajlott igen jelentős központosítás lassítja a folyamatokat, de ez egy egyszerű szervezetelméleti kérdés a hierarchia miatt” – magyarázta hozzátéve, hogy az esetleges adminisztratív nehézségek sem kimondottan Szegednek szólnak, hanem mindenkit érintenek.

A B. Nagy Lászlóval való egyeztetéseket firtató kérdésünkre elmondta, a megyei fejlesztési biztosi feladatokat is ellátó fideszes országgyűlési képviselő azt javasolta, hogy a megbeszélésekkel, egyeztetésekkel várjanak meg bizonyos döntéseket. Nagy szerint a még hátralevő érdemi döntések nem a 34 milliárdos kerethez, az ITP-hez kapcsolódnak, hiszen már nyáron is folyamatban volt a Modern városok program, amelyben állami és más forrásokról történnek egyeztetések, és Orbán Viktor miniszterelnök szegedi látogatást tervezett ez ügyben. Informálisan azt tájékoztatást kapta a város, hogy Szegeden is lesz ilyen program, ám ahogy az alpolgármester rámutatott, a menekülthullám befolyásolta az ügymenetet, mely hónapokra teljes egészében lekötötte a kormány figyelmét, így nemcsak a napfény városába, hanem más településekre sem látogatott még el a kormányfő.

Még kérdésesek az uniós pályázatok egyes részletei

Az ITP kapcsán még mindig a felhívások szakmai egyeztetése zajlik, de már lassan lezárul a folyamat. „Vannak még hiányzó paraméterek, például helyenként nem világos, milyen támogatási intenzitásra számíthatunk, és az nagyon nem mindegy, hogy egy beruházáshoz mennyi önrészt kell a városnak adnia. Egy 34 milliárdos fejlesztési programnál a saját erő biztosítása kihívás lesz minden megyei jogú városnak, hiszen a települések bevételei jelentősen csökkentek az elmúlt 5-10 évben” – közölte. A közvetlen gazdaságfejlesztést célzó egy megtérülő beruházások nem lesznek 100%-ban finanszírozottak, és egy iskola energetikai felújítási pályázata kapcsán biztosan lesznek műszakilag szükséges, de teljes mértékben nem támogatott feladatok. Az is kérdés, hogy egy-egy beruházás kapcsán az állam tudja-e vállalni az önrészt az önkormányzatok helyett, hiszen az elmúlt években voltak direkt erre a célra pályázatok is, melyeken például Szeged is indult, és nyert is.

nagy_sandor06kf

Bizonyos területeken már folynak előkészítési tervezési munkálatok, így 2020-ig iskolarekonstrukciók, óvoda- és bölcsőde felújítások biztosan történnek, illetve orvosi rendelőket is korszerűsítenek. A közösségi közlekedésben, a kerékpáros fejlesztésekben komoly lépéseket lehet tenni, és lesznek gazdaságfejlesztési célú útépítések, ami nem csupán az ELI-hez vezető út, hanem például a Kollégiumi út fejlesztését is tartalmazza.

Nem kell mindennek Szegeden lennie

Több kritikát kap a baloldali városvezetés arra nézve, hogy nem működik együtt a környező településekkel, és több beruházást más városokban valósítanak meg, holott egyesek szerint Szegeden lenne a helye. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor elmondta, az, hogy betelepül egy cég például Makóra, nem hinné, hogy gond lenne. Egy megyeszékhelynek ráadásul kisugárzó szerepének is lennie kell, s ez ebben is megnyilvánulhat. Sok esetben pont a megyeszékhelyről járnak ki emberek dolgozni akár az alacsony beosztású pozícióba, de akár főnökök is. „Ha gazdaságfejlesztésről beszélünk, akkor nem várfalak vannak a települések között, az olyan projektek, mint például a Szeged–Vásárhely tram-train arról is szól, hogy a két település az valamilyen értelemben egy gazdasági egységként látszódjon kívülről.”

Október végén térségi együttműködési megállapodást kötött Szeged és Vásárhely, mellyel kapcsolatban az alpolgármester közölte, nem mindegy, hogy egy 170 ezres lélekszámú városról vagy egy 300 ezres térségről beszélünk, amin belül jó a közlekedés és képzett a munkaerő. Ez utóbbi jobban eladható. A politikus szerint az, hogy a Szeged vonzáskörzetében lévő települések sikeresek, jó dolog, nem gondolja azt, hogy minden fejlesztésnek a megyeszékhelyen kellene megvalósulnia.

Az ipari parkokkal kapcsolatban elmondta, a Délép tele van, az ipari logisztikai központ is nagyjából megtelt, az első szegedi ipari parkban még vannak, igaz csak kisebb területek, vagyis nagyobb cégeknek nincs hely. Hozzátette, az öthalmi volt orosz laktanya állami tulajdonú, akárcsak az onnan északra, észak-nyugatra lévő területek, amelyekkel kapcsolatban folyamatosan levelezik az önkormányzat az állammal, ár- és csereajánlatokat is tesznek, és Nagy abban bízik, előbb-utóbb belátja az állam, hogy jobb lenne iparfejlesztési területként, mint mezőgazdasági hasznosítású területként, hiszen a piac is ezt igényelné. Ettől függetlenül a kisebb földterületeket is keresik folyamatosan, és az is megfigyelhető, hogy a magánszektor is lassan megmozdult. Példaként elmondta, a Mercedes-gyárhoz szükséges területet is egy magánszemély rakta össze évekkel korábban, mint ahogy a gyár területet keresett volna magának, vagyis a magánszektornak is komoly szerepe lehet a fejlesztésekben.

Az ELI önmagában nem csodafegyver, az üzleti szolgáltató központok kialakításában és az IT-szektorban viszont komoly…

Szerző: Szegedma Hírportál2015. december 13.

Hírzóna

Sikeres a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra visszatérését segítő program

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A jelenleg tíz megyében zajló programot további öt megyére terjesztik ki a következő időszakban.

Tovább olvasom

Hírzóna

Mintegy 31 ezren igényelték eddig a babaváró támogatást

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Eddig 181,5 milliárd forint értékben született szerződés.

Tovább olvasom

Hírzóna

Új gyártócsarnokot avatnak Makón

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében.

Tovább olvasom

Aktuál