Közélet

Műfenyő vagy valódi tűlevelű kerüljön a nappaliba?

Műfenyő vagy valódi tűlevelű kerüljön a nappaliba?

2015. december 23., szerda
Műfenyő vagy valódi tűlevelű kerüljön a nappaliba?
SZS20131223_karacsonyfadisz_001

Nincs karácsony fenyő nélkül. Egyre többen szeretnék élvezni az ünnep örömeit úgy, hogy arra is odafigyelnek, mekkora ökolábnyomot hagynak maguk után. Az ilyen családokban merül fel leggyakrabban a kérdés: műfenyő vagy valódi tűlevelű kerüljön-e a nappaliba. Makrai Lászlót arról kérdeztük, melyik megoldás környezetkímélőbb.

"A műfenyő kőolajipari származék azaz műanyagból készül, leggyakrabban polietilénből. Ezért nem mondható környezetbarátnak, mert technológiailag nagy energiafelhasználással, azaz széndioxid kibocsátással jár. Ráadásul Kínából érkezik ide a világ másik végéből hajón és kamionon" - cáfol rá rögtön a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatója a műfenyőpártiak azon érvére, miszerint a dísz környezetvédelmi szempontból kedvezőbb választás a valódi fánál. Tény, hogy a műfenyő egyszeri beruházást jelent, s maximum 5-8 évente kell lecserélni a hulló levélkék vagy a törött merevítők miatt, azonban

Makrai László

fentebb közölt indoka mellett van még egy nyomós érv, ami a műfenyő ellen szól. A műfenyő csak akkor hasznosítható újra, "amennyiben nincsen benne más merevítőanyag, fém, vagy egyéb műanyagfajta. De ha van, akkor nem dolgozgató fel. Jelentéktelen mennyisége miatt (például PET palackhoz, ALU dobozhoz képest) az ipar nem állt rá feldolgozására". Ennek tudatában máris sokkal kiterjedtebbnek tűnik az a bizonyos ökolábnyom. Ha valaki a fentiek hatására döntött úgy, inkább megválna a szekrény tetején porosodó műdísztől, azt ne a kukába vagy közterületre dobja. Az igazgató azt tanácsolja, vigyék a Sándorfalvi úti hulladékudvarra. "Én inkább az élő fát javaslom, amit Nyugat-Dunántúlon hazai kistermelők termesztenek ültetvényeikben erre a célra 3-5 évig. Tehát nem erdőből vágják ki. Így hazai, vidéki munkaerőnek adunk megélhetést. Akinek van kertje, vásároljon gyökerest, ki is ültetheti, de a megmaradása kockázatos, mivel elszakad mikrobiális talajkapcsolataitól, valamint az alföldi száraz és szélsőséges éghajlat és talaj nem kedvez az alpesi fenyőknek" - folytatta Makrai László. Idén a város Klauzál téri 20 méteres karácsonyfája egy kaukázusi Nordmann-fenyő. Az igazgatótól megtudtuk, az úgynevezett Abies nordmanniana mediterrán típus, ezért bírja szegedi viszonyok között. Aki pedig meghitt fenyőillatra és gyönyörű karácsonyfára vágyik otthonában, keresse a "klasszikus" lucfenyőt. Minél sötétebb zöld, annál tovább lehet az ünnepek éke. Sajnos a karácsony sem tart örökké, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai vízkereszttől számított két héten át gyűjtik a kidobott fenyőket. Általában "30 tonna szokott összejönni, amit a gyűjtőpontokon ledarálunk és minél kisebb szállítási távolság miatt a környékbeli parkokban mulcsként felhasználunk" - zárta gondolatait az igazgató.

Makrai Lászlót arról kérdeztük, melyik megoldás környezetkímélőbb.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=598252

Szerző: Szegedma Hírportál2015. december 23.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.