Trócsányi a migrációról: Recseg-ropog az európai jogi környezet (FRISSÍTVE)

A migrációs válság váratlanul, felkészületlenül érte Európát, az unió jogi környezetét nem tudta a megváltozott helyzethez igazítani – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a TIK-ben. A szegedi konferencián Stefano Manservisi, az Európai Bizottság külügyi szolgálatának kabinetvezetője azt közölte, hogy az EU-nak újabb és újabb migránshullámokra kell felkészülnie, nem várható, hogy a bevándorlók száma csökkenni fog.

„Kétségbe vonom azt, hogy felkészült lett volna Európa a migrációra, váratlanul érte ez a helyzet” – jelentette ki

Trócsányi László

igazságügyi miniszter, az SZTE professzora hozzátéve, hogy a tévedés jogát fenntartja. A migráció nyomása a nemzetközi segélyezés megvalósítására című konferencián elmondta, hogy új helyzet alakult ki a migrációs folyamatokban, hiszen csak Szegednél az elmúlt hónapokban 250 ezer migráns vonult keresztül. Emlékeztetett, hogy korábban a mobilitásról és bevándorláspolitikáról esett szó, ami tagállami szinten jelentős, ám amikor egy nagy tömeg megindul, akkor foglalkozni kell a problémával, és adódik a kérdés, hogy az EU-s országok kormányai vagy éppen az európai intézmények vajon késve ébredtek-e fel, vajon megtették-e a szükséges intézkedéseket, vagy csak kullogtunk az események után. Trócsányi úgy értékelte, hogy az európai jogi környezet recseg-ropog, hiszen teljesen más helyzetben jött létre a genfi konvenció vagy éppen az uniós menekültügyi kódexei. Ezen dokumentumok abban egyeznek, hogy az egyént veszik alapul, ám az EU menekültügyi szabályozási kódexét senki nem tartja be, mert ekkora emberáradatra nincs felkészülve. A regisztrációs kötelezettségről szólva elmondta, talán egyedüliként Magyarország 200 ezer embert regisztrált, ami szintén jelzi, hogy Európának végig kell gondolnia ennek a területnek a jogi szabályozását. Ehhez tisztánlátásra és másfajta gondolkodásmódra lenne szükség, s ahogy kifejtette, Európa nem tud mindenkit befogadni, de nem is ez a cél, inkább arra kellene törekedni, hogy a problémákat ott oldják meg, ahol azok felmerülnek.

Trócsányi László szólt arról a Stipendium Hungaricum programról is, melyre a magyar kormány a jövő évi büdzsében 5,5 milliárd forintot különített el. A projekt célja, hogy olyan fiataloknak nyújtanak tanulási lehetőséget hazánkban, akik fejlesztésre szoruló országokban élnek. A professzor szerint ez a program is egyfajta módja a nemzetközi fejlesztésnek, hiszen az itt tanulók nagy része hazatér, és otthonukban futnak be karriert.

Stefano Manservisi

, az Európai Bizottság külügyi szolgálatának kabinetvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy külön kell választani a migrációt és menekültkérdést, különösen annak fényében, hogy nem várható a bevándorlók számának csökkenése, egy újabb migrációs hullámokra kell felkészülnie Európának. Megjegyezte, abban nem hihetünk, hogy egy idő után megszabadulhatunk a migráció problémájáról, éppen ezért hosszú távú programok kidolgozására van szükség. Elmondta, jelenleg még a tagadási fázisnál tart Európa a kérdésben, úgy tekint erre a folyamatra, mintha nem is létezne. Jogharmonizációt sürgetett, hogy mindenütt egyforma elbírálásban részesüljenek a bevándorlók, vagyis egy olyan rendszert kell kiépíteni, ami minden tagország számára adaptálható és működőképes is egyben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU belső tere sem egységes, hiszen közel sem egyformán érinti ez a probléma az uniós államokat, ráadásul teljesen más feladatokat lát el egy tranzit- és egy célország. Stefano Manservisi közölte, ebből a teherből mindenkinek ki kell vennie a részét. Az Európai Bizottság külügyi szolgálatának kabinetvezetője elismerte, jelenleg a külső határok védelme nem megfelelő, nincs elég ember erre, mint ahogy a kötelező regisztrációra sincs. Megjegyezte azt is, hogy az uniós tagállamoknak, valamint a származási országoknak együttesen kell fellépniük az embercsempészet ellen, emellett a legális bevándorlást segíteni kell. Az SZTE NRTI Europe Direct Szeged által rendezett konferencián

Radomir Ilić

szerb igazságügyi államtitkár arról beszélt, hogy a migráció egyidős az emberiség történelmével, és Szerbia esetében is folyamatosan megfigyelhető folyamatról van szó. Legutóbb az 1990-es években éltek meg jelentős menekülthullámot, akkor a szerbek 600 ezer embert fogadtak be Horvátországból, Boszniából és Koszovóból. Megjegyezte, ha Szerbia nem vonakodott ennyi embert befogadni, akkor az Európai Unió vajon miért aggodalmaskodik ezen. Ahogy fogalmazott, nem felejthetjük el, hogy keresztények vagyunk, és be kell fogadnunk mindenkit. A szerb Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte, számukra az Európai Unióhoz való csatlakozás prioritást évez, így jogszabályaikat is összehangolják az uniós előírásokkal, s úgy értékelte, hogy a szerb irányelvek alapvetően megfelelnek az EU-s elvárásoknak. Radomir Ilić azt is hangsúlyozta, hogy a felelősség megosztására és közös fellépésre van szükség a jelenlegi migrációs helyzet kezeléséhez.