/

Nemesi Pál: A következő négy-öt évben dől el, hogy lehet-e sikeres Szeged gazdasága

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

nemesi_pal01_gs

A kamara elnöke szerint Szeged semmiképpen sem számítható az iparilag fejlett területek közé. Közlekedési, földrajzi szempontból jók a lehetőségeink, azonban készülni kell a befektetők fogadására. Ellenkező esetben az SZTE adta lehetőségeket továbbra is Makó és Mórahalom aratja le.

Az uniós támogatások nagyobb részéből nem termelő beruházásokra fordítottunk, a korábbi gazdaságfejlesztési tervek pedig csak részben valósultak meg – lapunk Nemesi Pált, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökét kérdezte Szeged versenyképességéről. Mint korábban megírtuk, Szeged és vonzáskörzete csupán a közepes versenyképességű területek közé tartozik, mert hiába van kiváló egyeteme, erős iparral nem rendelkezik.

Szeged infrastruktúrája jó, de a lehetőségeket ki kell használni

„Már évszázadokkal ezelőtt, Szeged létrejöttekor meghatározó volt a földrajzi elhelyezkedése, hiszen a Tisza és a Maros révén a vízi útvonalak, majd később a szárazföldi közlekedés miatt nevezhettük gazdasági szempontból jelentősnek. Meggyőződésem szerint a közlekedési infrastruktúra szempontjából a megye jól ellátott terület ma is, gondoljunk csak a szerb határig elérő M5-ös autópályára, a Romániában folytatódó M43-ra, vagy a Szegedet és Hódmezővásárhelyet összekötő gyorsforgalmi útra. A vízi út mostanra korlátozottabbá vált, ebben van fejlesztési potenciál, vasút ügyében kevésbé jó a helyzet, mert Szeged a szárnyvonal végpontja, a repülőtéren van szilárd burkolatú pálya, de itt is még ki kell használni a lehetőségeket” – vélekedett a közlekedési lehetőségekről Nemesi Pál.

nemesi_pal04_gs

Tradicionális iparágak szűntek meg

„Az 1990-es évek, s az ezt követő időszak nem tartozik Szeged gazdasági, ipari fejlődésének aranykorához. Megszűntek olyan tradicionális iparágak, mint a kötélgyártás, a kenderfeldolgozás, az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódóan a konzervgyár, bezárt a textilgyár, kábelgyár. Szerencsére maradtak meg zászlóshajók, ezek közé tartozik a Pick Zrt. Évtizedek óta jelentős a ContiTech gumigyár, amely nemzetközi befektetőként Szegeden és Makón van jelen, most is beruházást hajtanak végre új technológiák bevezetése céljából” – mutatott rá arra a kamara elnöke, hogy a rendszerváltás sokkjából máig nem tudott talpra állni a város gazdasága, s ma már csak néhány jelentős cég maradt a megyeszékhelyen.

„Szeged nehéz helyzetbe, mély pozícióba került, a város és térsége semmiképpen sem tartozik az iparilag fejlett területek sorába” – foglalta össze az aktuális helyzetet.

„Ezt már a probléma kialakulásakor látták a gazdaságkutatók, a szakemberek, s igyekeztek választ adni rá, a tervek azonban csak részben valósultak meg. Kiemelt stratégiai célok között szerepelt az egészségiparnak, egészségügynek, turisztikának, logisztikának, energiaiparnak a fejlesztése, ezek egy részével végül adósok maradtunk” – jellemezte a korábbi papíron maradt terveket.

Az EU-s pénzek nagy részét nem a gazdaságfejlesztésre fordították Szegeden

„A kis- és középvállalkozások az előző uniós pénzügyi ciklus lehetőségeiből arányaiban kevésbé tudták kivenni a részüket. Ugyan jó eredményt értünk el a 2007 és 2013 közötti Európai Uniós támogatási időszakban, azonban az így megszerzett összegek nagy része az önkormányzatokhoz, az intézményekhez, az infrastruktúrához került felhasználásra és csak az utolsó kettő-kettő és fél évben nyitottak a vállalkozások felé. Az utóbbi jelentett valódi gazdasági fejlődést, amellyel új munkahelyeket hoztak létre, új technológiákat vezettek be.

A források többségét nem termelő beruházásokra fordították, amiből gazdasági növekedést nem, vagy alig, áttételes módon lehet elérni, így a jövő fejlesztési koncepcióinak e problémára választ kell nyújtaniuk” – vélekedett Nemesi Pál.

A kamara elnöke szerint a magyar kis- és középvállalkozások elaprózottak, erősítésük szükséges, fúzióknak kell létrejönniük, így kevesebb, de erősebb cégekre épülne a gazdaság. Tőke, szakember, technika, rendelkezésre álló termelési javak tekintetében nagyobb erőforrások kellenek, ezen múlik a szektor versenyképessége.

Összefogva, hitelesen

nemesi_pal03_gs„Fontos feladatnak tartom, hogy az említett területen működő intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, gazdálkodó szervek össze tudják hangolni terveiket, elképzeléseiket, mert eddig ezt nem használtuk ki, mindenki a saját terveivel foglalatoskodott. Ma már azonban csak így lehet olyan eredményt elérni, amelyre a tágabb környezet is felfigyel, s ezzel befektetőket csábíthatunk ide. Hiába készít terveket az önkormányzat, ha adópolitikájában, elképzeléseiben nem talál kedvező fogadtatásra a környező vállalkozások részéről a kommunikáció miatt” – mutatott rá arra Nemesi Pál, hogy csak közös erővel érheti el Szeged és Csongrád megye a sikereit.

„Jelentős a szerepe a cégeknek és az egyetemnek, amely több mint 30 ezer hallgatót, kutatót, oktatót, dolgozót, tanárt jelent. A vállalkozások esetében fontos a felkészültség, a szakmai kompetenciákon túl többek között a jogi, pénzügyi, piaci ismeretekből, ezek közvetítésében a kamara is törekszik a szerepvállalásra. Az SZTE is látja ezt, hiszen Szabó Gábor rektor úr évek óta a kutató, oktató, nyitott, és szolgáltató egyetem fogalmáról beszél, például a Gazdaságtudományi Kar tud olyan lehetőségeket biztosítani, amelyek a vállalkozók továbbképzését segítik” – mondta a helyi felsőoktatási intézmény és a gazdaság együttműködésének kérdéseiről.

„Hitelesnek kell lennünk, akár a kamarához, akár az önkormányzathoz fordul egy beruházási szándékkal érkező cég, mindig ugyanazt a választ kell adnunk, mert csak így bizonyíthatjuk azt, hogy Szegedet érdemes választani” – hívta fel a figyelmet.

Szeged helyett Makó és Mórahalom használja ki az SZTE adta lehetőségeket

Nemesi Pál óvatosságra intett az ügyben, hogy Szegedet más településekkel történő összevetésének kérdésében. „Nincs két egyforma eset, ezért nem támogatom, hogy egy külföldi példát, (vagy akár egy hazait) egy az egyben lekoppintsunk, hiszen más a társadalmi, a kulturális háttér, s ezek alapján alakul ki egy fejlődési pálya. Az viszont közelebb áll hozzánk, hogy megvizsgáljuk, milyen adottságai, tervkoncepciói voltak Győrnek, Kecskemétnek, s ebbe hogyan illeszthető be Szeged. Autópálya, szakember-utánpótlás (felsőoktatás) esetében mindhárom város azonos szinten áll, habár Szeged gépészmérnöki képzését még fejleszteni kell” – sorolta a hasonlóságokat.

nemesi_pal02_gs

„Nagy különbség viszont az, hogy Győrben, Kecskeméten több száz hektár beruházásra előkészített terület állt rendelkezésre. Más megyei jogú városok is követik példájukat, ők arra törekszenek, hogy a beruházót olyan környezet várja, ahol láthatja, hogy meghatározott időn belül várható a fejlesztés befejezése” – vélekedett arról, hogy miért fontos a megfelelő előkészítés.

Csongrád megyében Mórahalom és Makó városát kiváló példának tartja. Úgy tapasztalta, az autópályától pár kilométerre fekvő homokhátsági településen folyamatos a bővítés, a foglalkoztatottság megfelelő, s a városvezető is szívügyének tartja az ipar fejlesztését. „Makó kevésbé ismert, de ott is rendelkezésre áll több mint száz hektár zöldmezős beruházásra, az autópálya szintén kiépült, nem véletlen, hogy a svájci tulajdonú Givodan is a városba települt. Mindkét település esetében fontos az SZTE, mert így a szakemberek utánpótlása is lehetővé válik” – mutatott rá arra, hogy a megyeszékhely előnyeit más városok ki tudják használni.

„Szegeden a terület-előkészítésben, amelyre alapozhatnánk a gazdaságfejlesztést, komoly lemaradásban vagyunk. Hiába vagyunk logisztikai szempontból megfelelőek, ha a városhoz, az egyetemhez, a kamarához érkező vendégnek szüksége lenne több száz hektár beruházási területre, akkor nem tudnánk mit ajánlani számára. Mondjuk meg őszintén, hogy a mai adminisztratív környezetben nem egy-két hónap, hanem akár évek sora, mire rendelkezésre állhat megfelelő hely, ez komoly hátrányt jelent Szeged számára” – fogalmazott a CSMKIK vezetője.

Úgy gondolja, a problémát meg kellett volna oldani már évekkel ezelőtt, mert az állami földek privatizációja miatt az utolsó pillanatban vagyunk, hogy meghatározzuk azt a területet, amely legalkalmasabb beruházási célra a város közelében: jól megközelíthető, tulajdoni viszonyai rendezhetőek rövid időn belül. Két terület megfelelő erre a célra, vagy a Szeged-Hódmezővásárhely tengely, s annak körzetének feltárása szükséges, vagy pedig az M5-M43 csomópont környékén kell az előkészületeket végrehajtani.

Hangsúlyozta, fontos az aktív együttműködés a kormányzat és a helyi gazdaságpolitika szereplői között, hiszen az ország vezetésének aktív szerepre volt abban, hogy Győrbe az Audi, Kecskemétre a Mercedes, Szegedre az ELI lézerközpont kerülhetett. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy legyen mit ajánlani, valamint az is, hogy a helyi adópolitika és szolgáltatások versenyképesek legyenek.

A következő négy-öt évben eldől, hogy mennyire lesz sikeres a megye

„A vállalkozások egy része valóban csak azért hajtott végre beruházást az utóbbi években, mert úgy ítélte meg, hogy neki megéri nem saját pénzből, megtermelt jövedelemből, hitelből fejleszteni” – vélekedett Krisán László kritikájáról, amely szerint a vállalkozásoknak hozzá kell szokniuk, hogy „ingyen hitel helyett olcsó hitel lesz csak hamarosan”. A CSMKIK is készül arra, hogy 2020-ig tartó fejlesztési ciklus az utolsó, amikor lehetőség van ilyen támogatások megszerzésére, ezért fontosnak tartják, hogy ezekből a kis- és középvállalkozások számára is jussanak pénzösszegek.

„Hosszabb távon jövőnk sikerességét az elkövetkező négy-öt év eredményei fogják meghatározni. Nagy kérdés, hogy a fejlesztési pénzekből mennyit tudunk beépíteni a gazdaságba.

Sok a teendő, de mi azért dolgozunk a kamarában, hogy élni tudjanak az érintettek a lehetőségekkel. Ezért kínálunk elsősorban a kis- és középvállalkozások számára szakmai továbbképzéseket, konferenciákat, ami növeli üzletbiztonságukat, piacra jutásuk esélyeit” – zárta szavait Nemesi Pál.

Készülni kell a befektetők fogadására. Ellenkező esetben az SZTE adta lehetőségeket továbbra is Makó és Mórahalom aratja le.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=586496

Szerző: Szegedma Hírportál2015. november 5.

Előző sztori

Labdarúgás: a hétvége teljes Csongrád megyei programja + TABELLÁK

Következő sztori

Barnák László: Sikerült megőriznünk magunkban a gyermeki világot