/

Tájkép választások után: merre tovább, Lengyelország? – beszélgetés Biernacki Karollal

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

biernacki_karol_01_gs

A vártnál nagyobb arányú győzelmet aratott a konzervatív Jog és Igazságosság Pártja a lengyel parlamenti választásokon. A Jarosław Kaczyński által vezetett párt ígéretei szerint több olyan intézkedést is bevezet, amely a magyar kormány 2010 óta szerzett tapasztalataira épül. Az új lengyel kabinet külpolitikai terveiben is számít Magyarországra, hiszen mindkét állam érdekelt egy erős Köztes-Európában. A lengyel politika színpadán több új párt és mozgalom megjelent, ezzel együtt azonban a régi posztkommunista baloldal nem került be a szejmbe. Karol Biernackival, Lengyelország tiszteletbeli konzuljával tekintettük át a választások eredményei mellett a Beata Szydło vezette, hamarosan megalakuló új kormány szándékait, terveit, a kormányváltás várható hatásait Magyarországra és Szegedre.

Parlamenti választásokat tartottak Lengyelországban október 25-én. Habár már tavasz óta sejthető volt a Jog és Igazságosság Pártjának győzelme, mégis szinte mindenkit meglepetésként ért, hogy egyedül alakíthatnak kormányt, miután a kétkamarás lengyel parlament alsóházában, a szejmben 460 székből 235 lett az övék. Pártok képviselői esetében öt százalék, koalíciók jelöltjeinél nyolc százalék felett jár a mandátum.

A választás a női miniszterelnök-jelöltek versenye volt, az eddigi Polgári Platform tag miniszterelnök, Ewa Kopacz (a 3. képen) ellen Beata Szydło indult, aki hamarosan megnevezheti kormányának tagjait. A Jog és Igazságosság Pártja által vezetett kabinet várhatóan jó kapcsolatokat fog ápolni a magyar vezetéssel, szoros együttműködés is feltételezhető a két ország uniós politikájában. Jarosław Kaczyńskiék (a 2. képen) a belpolitikában is „puskáznak” a magyaroktól, így a bankszektor megadóztatása mellett a multinacionális cégeket is megakadályoznák abban, hogy minden profitjukat külföldre vigyék. A lengyel választási eredmények elemzésében Karol Biernacki volt segítségünkre.

Jarosław_Kaczyński_(2)

A PiS sikersorozata tavasszal kezdődött

„Utoljára 2006-ben került kormányra a PiS, azaz a Jog és Igazságosság Pártja, de koalíciós partnereivel a következő években annyira megromlott a viszonya, hogy végül új választásokat kellett kiírni, amelyet elvesztettek. Ekkor a PO, magyarul Polgári Platform került hatalomra. A kampány során a média részéről komoly támadások érték a PiS-t, ez az ellenszél most is létezik. Azóta hét választást veszítettek el, de Jarosław Kaczyński nem adta fel, teljesítményét még ellenfelei is elismerik, habár a liberális sajtónak évek óta kedvenc célpontja” – mutatta be a választásokon győztes pártot Karol Biernacki.

Az előzményeket bemutatva elmondta, hogy az első sikert májusban aratta a Jog és Igazságosság Pártja, s az ő jelöltjük, Andrzej Duda nyerte meg az államelnöki választásokat. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy kampánya emberközpontú volt, bejárta Lengyelországot, míg a PO egykori jelöltje, a hivatalban lévő Bronisław Komorowski „nem tette ki a lábát palotájából”.

Komorowski népszerűségi indexe 70% százalékon állt. „Egyszer tanítani fogják az egyetemeken, hogyan lehet ekkorát bukni, ilyen rövid idő alatt” – vélekedett az eredményről.

A lengyel konzul szerint ekkor már látni lehetett, hogy az őszi választások is fordulópontot fognak jelenteni, csupán az okozott meglepetést, hogy milyen nagy arányban nyert a PiS.

Belefáradt a kormányzásba a Polgári Platform

Ewa_Kopacz_debata_z_Szydło_(19.10.2015)„A bukás oka véleményem szerint az volt, hogy a nyolc év kormányzásba belefáradt a Polgári Platform, nem tudtak már újat mutatni. Azt hirdették, hogy nem kell már semmit cselekedni, elég, ha az áramlattal úszunk. Időközben a nemzetközi helyzet is bonyolulttá vált, elsősorban az ukrán válság, másodsorban a menekültügy miatt, s komoly kritikák érték Ewa Kopacz miniszterelnök politikáját. Először kétezer migráns befogadásáról volt szó, ami egy negyvenmilliós országban nem tétel, korábban is fogadtunk be szépen csendben kilencvenezer csecsent, majd később több százezer ukránt” – elemezte Biernacki a Polgári Platform térvesztésének okait.

„Ez a kétezres szám, előbb öt-, hét, majd kilencezer lett, s egyre többen vetették fel a kérdést: mi lesz akkor, ha a hátunk mögött már megszületett az egyezség a lengyel vezetés és az unió között akár százezer bevándorló befogadásáról? Ewa Kopaczék nem tudták egyértelműen meggyőzni a társadalmat a kvóták helyességéről, s az iszlám jelentette esetleges veszélyről sem tudtak megnyugtató válasszal szolgálni. Egyre többen utasították el azt, hogy más mondja meg helyettünk, mit kell cselekednünk.

Önálló ország vagyunk, ne Berlin, Brüsszel, ne az EU diktáljon!” – jellemezte a lengyel honpolgár gondolkodásmódját Karol Biernacki.

Rámutatott arra, hogy a társadalom többsége a migránsok befogadása ellen volt, s ellenezte azt, hogy a nyugati politikusok mondják meg, hogy hány migránst, milyen feltételekkel fogadjon be Lengyelország. Az ellenzék fel is használta, hogy a többi visegrádi állammal szemben a PO beleegyezett a Brüsszel által kínált megoldásba, s a V4-ek megállapodásával ellentétes módon szavazott. A lengyel konzul hangsúlyozta, korábban is előfordult hasonló, más tagállamok esetében, tehát ez nem jelentette volna az együttműködés végét, de az új kormánnyal nagyobb lesz az egység, mert a PiS megígérte, hogy nem fogadja el a kvótákat.

biernacki_karol_02_gs

„Államelnök úr, jelentem, hogy a feladatot teljesítettük!”

Jarosław Kaczyński pártelnökkel és Beata Szydło miniszterelnök-jelölttel a Jog és Igazságosság Pártja megnyerte a választásokat, a 460 székből megszereztek 235-öt a szejmben, rájuk szavazott az aktív választópolgárok 37,58 százaléka. „Sokak számára meglepő volt, hogy Kaczyński tartott először beszédet, de ezt jogosnak érzem, mert ő felelt pártja sikeréért és esetleges kudarcáért is. „A párt vezetősége kedden este megerősítette, hogy Beata Szydłot jelölik miniszterelnöknek, ezzel elejét vették a pletykáknak, hiszen hatalmas csalódást okozott volna a PiS szavazóinak, ha a győzelem után váltottak volna jelöltet” – mondta el azokról a vádakról, amely szerint a párt jelöltje csak egy báb, helyette a pártelnök fog kormányozni.

„Jarosław ikertestvére Lech Kaczyński 2005-ben azt mondta a testvérének, hogy „jelentem a feladatot teljesítettük, megnyertük az államelnöki választást”. Ekkor sokan kritizálták azt, hogy az államfő egy pártelnöknek számol be, miközben az egész nemzetet kellene képviselnie. Azonban ekkor még nem volt köztársasági elnök, csak az eredmények derültek ki, beiktatása előtt ki is lépett a PiS-ből, s a tragikus szmolenszki repülőkatasztrófáig kiválóan ellátta feladatát” – emlékezett vissza Karol Biernacki egy olyan eseményre, amely tíz évvel később folytatódott.

Megható volt, hogy a mostani választás után Jarosław Kaczyński elcsukló hangon azt mondta: „Államelnök úr, jelentem, hogy a feladatot teljesítettük”.

„A vesztes táborból egyesek azzal viccelődtek, hogy már a következő napon reggel hatkor a rendőrség elviszi az ellenzékieket, mások erre úgy tromfoltak rá, hogy csak hétkor, mert addig hagyják őket aludni. Azonban semmi ilyesmiről nem lesz szó. Valójában egy ütőképes, jó szakemberekből álló csapatról beszélünk, amely felkészült a vállalt feladat elvégzésére. Kaczyński megígérte, hogy bővíti az ellenzék jogköreit, így könnyebben tudják ellenőrizni a kormányt, párttársait arra figyelmeztette, hogy irtani fogja a bosszú és a kicsinyesség legapróbb megnyilvánulásait is” – mutatta be a lengyel konzul azt, hogyan kíván békejobbot nyújtani a PiS vezére az egy évtizedes háborúskodás után.

biernacki_karol_05_gs

„A magam részéről elvárom az újonnan hatalomra kerülő kormánytól, hogy tartsa tiszteletben azokat a tradicionális értékeket, amelyekre alapozva elődeink felépítették Lengyelországot. Roppant fontosnak tartom kiemelni, hogy az értékrend meghatározása kapcsán mellőzendő a relativizálás, főként most, amikor a judeo- görög-keresztény értékekre épült Európa a szemünk láttára követ el „tömeges öngyilkosságot”.

A gerinces, határozott és egyenes magatartásnak nagy közösségek, így az államok szintjén is érvényesülnie kell. Felháborítónak tartom a nyugati liberális sajtó egyes képviselőinek hisztérikus reagálását a lengyel választások eredményére. Én is ahhoz a társadalomhoz tartozom és kikérem magamnak az általuk használt xenofób, náci, pejoratív értelemben vett szélsőjobboldali konzervatív, katolikus stb. jelzőket. Vállalom a katolicizmusomat, vállalom a hagyományokhoz való mély ragaszkodásomat, konzervativizmusomat, de egyben nyitott vagyok az enyémtől eltérő vélemények, világnézetek és látásmódok iránt. Hangsúlyozni szeretném, hogy a lengyel társadalom nagyobbik része is hasonló beállítottságú. Szívem szerint néhány, a hasznos idióták kasztjába tartozó újságírónak továbbképzést tartanék arról, hogy mit is jelent pontosan a parlamenti demokrácia, valamint az elementáris emberi jogok tiszteletben tartása” – osztotta meg gondolatait a lengyel konzul.

„Minden új kormánynak száz napot ad „ajándékba” a társadalom és az ellenzék, ez idő alatt hagyják érvényesülni, lehetőséget biztosítanak a stratégia kidolgozására, a konszolidációra. Remélhetőleg a 101. naptól konstruktív ellenzéki kritikák fognak érkezni” – jellemezte a rendszerváltás óta élő politikai hagyományt Karol Biernacki.

Bukott a baloldal – nem került be a szocialista koalíció a parlamentbe

A jelenlegi és jövendőbeli kormánypárt bemutatását követően a többi ellenzéki pártot jellemezte a szegedi lengyelek képviselője. „Szerencsés volt a PO koalíciós partnere, a Lengyel Parasztpárt, amely túllépve az öt százalékos küszöböt, bejutott az országgyűlésbe. Ugyanez nem igaz viszont a régi baloldalra, amely köztársasági elnököt, több kormányt adott az országnak, ugyanis ők nem kerültek be a szejmbe 7,5 százalékos eredményükkel, miután koalíciók esetében nyolc százalék a bejutási küszöb. Bukásuk tíz éve kezdődött, s úgy gondolom, hogy most tetőzött be, a hatvan-hetvenéves politikusokat új generáció váltja. Nem tudták megszólítani a fiatalokat, miközben szavazótáboruk elöregedett.

Egyetértek azokkal, akik szerint egy egészséges baloldalnak helye van a parlamentben, de ez a tábor nem érdemli meg” – mondta el az egykori kisebbik kormánypártról és a hagyományos baloldalról.

„A Modern egy neoliberális párt, amely igen gyorsan szerzett népszerűséget, pár hónap működés után több mint egymillióan szavaztak rájuk, ami 7,6 százalékos eredményre volt elég. Élén Ryszard Petru, egy bankár áll, tagságukról, terveikről nem sokat tudni, az biztos, hogy vezetőjük elsősorban a gazdasági kérdésekhez fog hozzászólni” – folytatta.

Paweł_Kukiz„A Paweł Kukiz (a 6.képen) rockzenész által vezetett Kukiz ’15-ben a „Nemzeti Mozgalom” tagjai is bekerültek a parlamentbe, akik hagyományosan jó viszonyt ápolnak a Jobbikkal, igaz a magyar radikális párt oroszbarátsága sokat rontott a kapcsolatukon. Egy tipikus rendszerellenes párt, elsődleges céljuk a lengyel választási rendszer átalakítása úgy, hogy az tisztán szavazókörökre épüljön (Angliához hasonlóan) – a lengyel választási rendszerről én is úgy gondolom, hogy annál csak a magyar bonyolultabb. Kukiz több mint 20 százalékot ért el az államelnöki választáson, most pártja a szavazatok 8,81 százalékát kapta” – mutatta be a magyar médiában jobb-és baloldali meggyőződésűek olvasztótégelyeként és populistaként ismert pártot.

Érdekesnek tartja még a „Razem” (Együt)t elnevezésű pártot, amely a szélsőbaloldalhoz tartozik, s szerinte valószínűleg ők képviselik a jövőt ezen az oldalon. „Tagsága csupa fiatalból áll, szinte mindenki negyven évesnél fiatalabb. 3,62 százalékot értek el, amellyel nem jutottak be, de elvettek annyi szavazatot a posztkommunista szocialistáktól, ami miatt nem kerültek be a szejmbe. Ez legfőképpen Adrian Zandbergnek köszönhető, aki a választások előtt két-három nappal akkora sikerrel képviselte pártját egy televíziós műsorban, hogy a nézők szerint ő nyerte meg az ott folytatott vitát. Úgy gondolom, ha hamarabb készítik el ezt a műsort, be is juthattak volna az országgyűlésbe” – vélekedett a lengyel konzul.

A lengyelek átveszik a Magyarországon bevált lépéseket

„Komoly támadások érik a PiS-t a nemzetközi sajtó részéről, nacionalistának, xenofóbnak demokráciaellenesnek nevezik az eredményt, megsértve ezzel a lengyel nép többségét. Hasonló kampány folyik Kaczyńskiék ellen, mint amilyen a magyar kormány ellen zajlik évek óta” – mutatott rá egy olyan párhuzamra hazánk és Lengyelország között, amely még mindkét állam számára nehézségeket okozhat.

„Még nem tudjuk, hogy kik lesznek a kormány tagjai, de valószínűleg az a Ryszard Legutko lesz a külügyminiszter, aki az EU-s vitákban többször is megvédte, frappánsan szólalt fel az Orbán-kormány és Magyarország érdekében. Általa Magyarország egyik barátja kerülne be Lengyelország vezetésébe, habár ugyanez a jelző igaz az egész kormányra. A külügyminiszteri bársonyszék elfoglalására esélyes még Kazimierz M. Ujazdowski is. A PiS egyik külpolitikai célja a köztes-európai egység – a Baltikumtól a Fekete-tengerig – létrehozása, hiszen együtt mind a NATO-ban, mind pedig az unióban könnyebben és határozottabban tudnánk fellépni közös ügyeinkért” – jellemezte az új kormány várható külkapcsolati céljait.

Több gazdaságpolitikai ígéret is elhangzott, ezek egyike a PO által felemelt és a katasztrofális demográfiai helyzettel indokolt nyugdíjkorhatár visszaállítása. A probléma valós Karol Biernacki szerint, hiszen Lengyelországban is kevés gyermek születik, de a PiS inkább a gyermekvállalás támogatását tartaná megoldásnak, ezért minden csecsemő után 35 ezer forintnak megfelelő összeget fizetnének.

„Ezzel kapcsolatban a Polgári Platform azt kérdezte, hogy miből finanszíroznák, a Jog és Igazságosság Pártja pedig azt válaszolta, hogy a multinacionális cégek és a bankszektor megadóztatásából, s azt állítják, hogy a szükséges összeg rendelkezésre áll, csupán megfelelően kell gazdálkodni ezzel.

A devizahitelekkel is nagyjából az a helyzet, mint Magyarországon, így bátran mondhatjuk, hogy több helyen is „puskázik” a lengyel kormány a magyartól” – mutatott rá arra, hogy Magyarország pozitív példaként jelenik meg e téren.

biernacki_karol_03_gs

„Az energiaszektor esetében is hasonló a helyzet, nagyban függünk Oroszországtól, ezért fontos, hogy megakadályozzuk az Északi Áramlat II. megépítését, amely a Balti-tengeren keresztül, Ukrajna és Lengyelország megkerülésével látná el Nyugat-Európát gázzal, s jelentősen rontaná a tárgyalási pozícióinkat, így pedig komoly bevételektől esnénk el. A lengyel emberek azt kérdezik: ilyenkor hol van az a nyugati politikusok által emlegetett szolidaritás, amit a migránskérdésben emlegetnek?” – mondta a Nyugat lengyelekkel szemben is időnként álszent politikájáról. „Úgy vélem, hogy a kérdés teljesen jogos.”

„A kereskedelmi média magánkézben van, ők azt tesznek, amit csak akarnak. A közszolgálati média azonban sok kívánnivalót hagy maga után pártatlanság terén, ezen valószínűleg változtatni fog a PiS” – válaszolta a lengyel médiát érintő kérdésünkre.

Szeged barátai ülnek a PiS és az ellenzék padsoraiban is

„Úgy vélem, hogy a magyar és a lengyel kormány a korábbiakhoz képest több olyan közös pontot fog találni, amelyek mentén mérvadóan együtt tudnak majd működni. Sok olyan politikus bekerül a kormányba, a szejmbe, aki szimpatizál Magyarországgal, s ez várhatóan a kulturális kapcsolatokban is megjelenik” – osztotta meg gondolatait Karol Biernacki.

„A szegedi lengyel közösségnek és Szegednek bizonyosan lesznek barátai az új kormányban. Előreláthatólag az egyik fontos hivatal élére is egy olyan személyt neveznek ki, aki többször járt a városban. Nagyon sok ismerős került be a szenátusba és a képviselőházba is, az ellenzék és a kormánypárt soraiban egyaránt vannak olyanok, akik kellemes (gasztronómiai) élményekkel gazdagodtak Szegeden” – mondta arról, hogy talán a dél-alföldi város előtt is nyílhatnak újabb lehetőségek a választások eredményének köszönhetően.

A lengyel választások eredményének tükrében várható, hogy hazánk és Lengyelország kapcsolata még inkább javulni fog – részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=584537

Szerző: Szegedma Hírportál2015. október 29.

Default thumbnail
Előző sztori

Kosárlabda: újabb hazai győzelemre hajt a Szedeák

Következő sztori

Labdarúgás: volt mestere ellen meccselhet szombaton a Szeged-Grosics trénere