Írjon nekünk

Közélet

Munkahelyünk is bánhatja a felelőtlen internethasználatot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

facebook

Az internet behálózza életünket, számos előnyt jelentve a mindennapi életben, azonban nem kevés veszélyt jelent, amennyiben nem használjuk azt kellő belátással. Egy-egy meggondolatlan bejegyzés a közösségi portálokon, esetleg szabálytalan letöltés könnyen komoly bajba sodorhatja az internethasználót.

Napjainkra az internet, főként pedig a közösségi oldalak komoly lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak a digitális önmegvalósításra, a Facebook-on bármit megoszthatunk magunkról, adatokat, képeket, gondolatainkat, véleményünket, megmutatva magunkat barátainknak, ismerőseinknek, viszont nem szabad felednünk, hogy nem csak ismerőseink látják humoros vagy éppen kritikus bejegyzéseinket, hanem jóval többen, akár munkaadóink is. Egy-egy felelőtlen tett az interneten könnyen nehéz szituációba sodorhatja az embert, ennek jogi hátteréről a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóit kérdeztük.

Ne harapj a kézbe, amely enni ad

“Alapvetően azt mondjuk, hogy véleménynyilvánítási szabadság van, bárki elmondhatja véleményét, vannak ennek speciális esetei, mint például a holokauszttagadás, de normál esetben a véleménynyilvánítás szabadságát mindenki gyakorolhatja” – mondta el hírportálunknak Ember Alex, az SZTE ÁJTK Munkajogi és Szociális jogi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. A véleménynyilvánítás jogát nagyon szűk körben lehet korlátozni, ennek egyik példája a munkajogban az a sajátos eset, amikor a munkavállalónak megvan a véleménynyilvánítási szabadsága, ami egy alapvető jog, azonban ezt nem gyakorolhatja úgy, hogy ezzel a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. “A probléma gyakran abból ered, hogy a munkavállaló ezt nem tudja, Facebook-bejegyzésben bírálja munkáltatóját, ezt látják az ismerősei, azonban az ismerősei között lehetnek üzleti partnerek, potenciális vásárlók, beszállítók, illetve bárki, aki üzleti kapcsolatban áll a munkáltatóval, egy negatív üzenet sugárzása feléjük ront a munkáltató megítélésén, veszélyeztetheti a jó hírnevét” – fejtette ki Ember Alex. Ha ezt a munkáltató megtudja – egy közösségi portálon ez könnyen megeshet – akkor könnyen nyúlhat ahhoz az eszközhöz, hogy egyszerűen elbocsátja az alkalmazottat, a munkavállaló magatartására való hivatkozással.

Az ilyen esetekkel foglalkozó perekben a bíróság azt vizsgálja, hogy a munkáltató jogszerűen szüntette-e meg a jogviszonyt azért, mert a munkavállaló mindössze kinyilvánította a véleményét. A bíróság ítélkezési gyakorlata azt mutatja, hogy jogszerű a megszüntetés, amennyiben a véleménynyilvánítás ténylegesen gazdasági érdeket sért vagy veszélyeztet, azonban az adott eset összes körülményeit megvizsgálva kell döntést hozni, nehéz erről általánosságban beszélni. “Itt bizonyos fokig korlátozzák a véleménynyilvánítási szabadságot, tehát amikor bárki kinyilvánítja a véleményét, akkor figyelnie kell arra, hogy ez a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét súlyosan ne veszélyeztesse, ha mégis, akkor a munkáltató, megteheti a szükséges lépéseket, figyelmeztetheti, vagy akár el is bocsáthatja az alkalmazottat” – hangsúlyozta Ember Alex.

A csúsztatás nem kifizetődő

Egy munkavállaló online tevékenysége már a munkaviszony létrejötte előtt górcső alá kerül, a nagyobb cégeknél külön szakembert alkalmaznak az új munkaerő kiválasztására, például egy multinacionális nagyvállalat álláshirdetéseire pályázók Facebook profilját ellenőrzik, megvizsgálva, hogy miket nyilatkozik, valós adatokat adott-e meg a munkára való jelentkezéskor, valóban oly elkötelezett-t a munkavégzés iránt, mint ahogy azt a jelentkezésében leírja. “Sok esetben egy jelentkező nem is tudja, hogy azért nem veszik fel, mert utánanéztek online tevékenységének, amely alapján akár egy munkahely is elúszhat” – hívta fel a figyelmet Ember Alex. Igaz ugyan, hogy a munkaszerződés megkötését megelőző eljárásokra vannak jogi szabályozások, ezek közül az egyik legfontosabb az egyenlő bánásmód követelménye, miszerint nem érhet valakit hátrány valamilyen vélt vagy valós tulajdonsága miatt, például vallási, politikai nézetei miatt, azonban ezekben a szabályozásokban pusztán egy Facebook bejegyzés nincs itt nevesítve, a valóságban mégis vezethet ilyen eredményre egy-egy poszt.

ember_alex01kf

Nyilván munkavállaló szempontjából ez nem tűnik a legkorrektebb eljárásnak, viszont érthető, hogy a munkáltató mérlegel (mint ahogy a digitális korszakot megelőzően a kézzel írt önéletrajzot grafológussal vizsgáltatták meg), a munkavállaló próbálja kiszűrni a legjobb munkaerőt. Önmagában az a helyzet, hogy valaki azért nem kap meg egy állást, mert életrajzában tett állításaival ellentétes dolgok szerepelnek a Facebook idővonalán, nem sért jogszabályt. A munkaadónak egészséges körülmények között – figyelembe véve, hogy nem lehet diszkriminatív – joga van mérlegelni azt, hogy kit alkalmaz, és a munkaadó azt fogja felvenni, aki minden szempontból megfelel, tehát óvakodnunk kell attól, hogy feleslegesen olyan nyilatkozatot tegyünk az interneten a munkaszerződés megkötése előtt, ami veszélyes lehet.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló betegség miatt van távol munkahelyétől, mégis megjelenik az interneten egy kompromittáló fotó, amin egy lakodalomban táncol az asztalon, láthatóan makkegészségesen – ennek lehetnek olyan következményei, melyek a munkaviszony és a táppénz szempontjából is súlyosak, mivel felmerülhet a táppénzcsalás kérdése. A munkáltató is megkérdőjelezheti azt, hogy valaki munkát végezni nem tud, mert táppénzen van, ugyanakkor Facebook tevékenysége azt bizonyítja, hogy egészségi állapot nem gátolta az aktív szórakozásban

Nehezen megtartható titkok

Az internet lehetőségeinek nem kellő körültekintéssel való használata nem csak a munkavállalók esetében merülhet fel, a munkaadóknak a rájuk bízott személyes adatok esetében figyelniük a maximális biztonságra, ami az online térben nem egyszerű. “Az adatvédelemmel kapcsolatban azt kell külön választani, hogy valaki önkéntesen tesz közzé adatokat és tisztában van azzal, hogy amit egyszer az interneten közzé tesznek, azt nagyon ritkán lehet eltávolítani, mégis kötelezettség nélkül megteszi az személyes döntés volt, amikor tiszta a felelő személye” – világított rá Ember Alex. Kiemelte, hogy nehezebb ügy, amikor valamilyen kérésnek, feladatnak eleget téve kerülnek fel fontos, mondhatni értékes adatok az internetre, ugyanis ebben az esetben annak, aki ezt az adatot kéri, annak a kell a jogszabályi rendelkezésnek eljárni, tájékoztatni az adatkezelési szabályzat részleteiről, arról hogy meddig és hogyan tárolják a személyes adatokat. Aki adatot kér el, annak a felelőssége az adatokat kezelni, továbbítani, tárolni, ugyanúgy, mint ahogy a tényleges iratok esetében.

Aki A-t mond…

Több példát hozhatunk arra, hogy valaki egy Facebook bejegyzés miatt került komoly bajba, például holokauszttagadásért, vagy a hatóságok kritizálásáért, vagy mint Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, aki egy nem általa írt, hanem a hivatalos közösségi profilján megjelent hozzászólás miatt vesztett pert.

“Hozzászólások esetében mögöttes felelőssége van az oldal üzemeltetőjének, ez egy elég bonyolult helyzet, a felelősség kérdése mindig nagyon kényes” – nyilatkozta a témáról Ember Alex. Főszabály szerint felelősséggel az tartozik, aki a nyilatkozatot teszi, a probléma az, hogy sokszor nem lehet beazonosítani, hogy ki tette a nyilatkozatot, illetve a működtetés során kell vizsgálni, hogy a szolgáltató hogyan próbálja ezt kiszűrni, bejelentés estén eltávolítani.

“Az adott oldaltól is függ, ahol megjelenik a problémás hozzászólás, általában az oldal fenntartójának van felelőssége az oldalon közölt tartalmakkal kapcsolatban, de egy magyar hírportál és a Facebook fenntartói felelősségében nyilván más eszközökkel tud élni és mást tud érvényesíteni, itt felmerül a hozzászólások moderálása, a tartalomszolgáltató felelőssége” – fejtette ki Sulyok Márton, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. “Ha úgy vizsgáljuk az ügyet, mint politikai részvételi jogok gyakorlását az információs társadalomban, akkor elvileg a véleménynyilvánítás olyan politikai szabadságjog, aminek az interneten is érvényesülnie kell, és csak nagyon kevés más joggal szemben kell engednie.” – fűzte hozzá. Sulyok Márton kiemelte: más kérdés, hogy – ahogyan a reális térben is – az interneten is megállják a helyüket azok a korlátozások, melyeket általában a véleménynyilvánítási szabadság kapcsán felmerülnek, ilyenek például a társadalom érdekei vagy az állam érdekei, egyes társadalmi csoportok védelme, illetve a magánszféra (pl. egyéni jó hírnév) védelme.

szamitogep_laptop_internet_web

Egy Toroczkai László kapcsán felmerült véleménynyilvánítási kérdésre az oktató kiemelte válaszában, hogy politikusok kapcsán ez – mármint a magánszféra védelme – mindig érdekes kérdés, nevesül, hogy mit szabad és mit nem szabad a politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánításban „megengedni magunknak.” Az ő esetükben az a szabályozás az irányadó az Alkotmánybíróság szerint, hogy mivel közfeladatot látnak el, így nyilván közfeladat gyakorlásával összefüggésben nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a velük szemben megfogalmazott vélemények kapcsán, mint egy átlagembernek, és ez pont a közfeladatukból fakad. A politikusok kapcsán megnyilvánuló, vagy éppen az általuk kinyilvánított vélemények nem minden esetben terjedhetnek ki becsületsértésre és rágalmazásra.

„A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas – e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint – az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel – elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.” –ismertette a 36/1994 (VI. 24.) AB határozat érvelését Sulyok Márton. Hozzátette a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel gyakorolt elvárható körültekintést az internet által adott megannyi lehetőség között nem mindig könnyű gyakorolni, és a konfliktusok gyakran ebből is adódnak. Nemcsak a politikusok kapcsán.

Tanulságként kijelenthetjük, hogy merjünk élni az internet adta lehetőségekkel azonban – mint ahogy a való életben is – kellő odafigyeléssel kell kezelnünk minden megszólalásunkat, hiszen online meglepő gyorsasággal terjedhet egy-egy gondolat, amely miatt könnyen megüthetjük a bokánkat. A véleménynyilvánítás szabadsága mindannyiunknak alkotmányos joga, viszont ezzel nem szabad saját kárunkra felelőtlenül visszaélnünk, megvan a helye a kritikának és a tiszteletnek is.

Egy-egy meggondolatlan bejegyzés a közösségi portálokon, szabálytalan letöltés könnyen komoly bajba sodorhatja az internethasználót.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=561879

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 3.

Közélet

Átlag alatt a szegedi fizetések, de Botka szerint süvít a város gazdasága!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tény: sokkal jobbak a fizetések más hazai városokban, mint Szegeden. Akkor meg miről beszélt az MSZP-s polgármester?

Tovább olvasom

Közélet

Valaki korán kezdte a hétvégét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szesztől bódult hajléktalanon botránkoznak az iskolások a Mars térnél.

Tovább olvasom

Közélet

Leszart kapualjjal és határozottan nem szemétlerakó virágtartóval sokkol a belváros

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Aktuál