Labdarúgás: Felvidéken aratott győzelmet a délvidéki magyar válogatott + VIDEÓ

Felvidék válogatottja ellen játszott újabb mérkőzést a délvidéki magyar labdarúgó válogatott: a Bősön megrendezett találkozón 2-1-re nyert Apró Attila együttese.

A mérkőzés kezdőrúgását egy illusztris vendég, a Slovan Bratislava és a norvégok elleni pótselejtezőre készülő magyar válogatott csatára,

Priskin Tamás

végezte el. Az első 10 percben a vendéglátók domináltak, azt követően azonban rövid időn belül két gólt is szereztek a délvidékiek. Előbb

Pintér Norbert

ragasztott a jobb felső sarokba egy 20-22 méteres szabadrúgást, majd nem sokkal később egy védelmi hibát kihasználva

Dalibor Crkvenjakov

mattolta

Rusznák Ádám

kapust. Fordulás után már egy teljesen más felfogású felvidéki csapat ment ki a pályára, látszott, hogy nagyon akarnak bizonyítani, ám a szerencse ezúttal nem tartott velük, a lövések rendre elkerülték a kaput, vagy elhaltak a kapus kesztyűi közt. Végül a rimaszombati

Köböl Máté

találatával a szépítés összejött a hazaiaknak, az egyenlítés viszont már nem, így a Délvidék válogatottja egy értékes győzelemmel lett gazdagabb a lefújást követően.

Pintér Norbert bombasztikus szabadrúgása

Felkészülési mérkőzésen:

Felvidék - Délvidék 1-2

Délvidék:

Özvegy Tamás (Öreg Tibor) - Rigó Ervin, Barta Ottó /csk/, Takács Kornél, Pócs Tamás, Tandari Zsolt, Szalai Áron (Mezei Olivér), Pintér Norbert (Faragó Dávid), Nagy Zoltán, Mihalecz Sándor (Csanádi István), Crkvenjakov Dalibor (Horvát Roland).

Szakmai stáb:

Apró Attila - szelektor, Cs. Tóth Zoltán - csapatmenedzser, Szilágyi Balázs - edző, Teslic Igor - edző, Bagdi Ferenc - kapusedző, Ferenczi Attila - elemző, Apró Dénes - kit manager.

Gól:

Pintér Norbert, Crkvenjakov Dalibor. Apró Attila:

"A mérkőzésre elsősorban a nemzetbeli kapcsolatok erősítése és a játékosok tesztelése, valamint a játékszervezésünk alapjainak folyamatos mélyítése miatt utaztunk el. Azt gondolom, hogy mindhárom célkitűzést sikerült elérni. Vendéglátóink parádés körülményeket biztosítottak az elmúlt két napban. Minden játékosunk tényleg válogatott labdarúgónak érezhette magát, mi pedig a stábommal optimális feltételek mellet készíthettük fel a csapatot a mérkőzésre. A játékosok megpróbáltak felnőni a szurkolókhoz és tették a dolgukat becsülettel. Azt mondom, hogy ettől a mérkőzéstől mindenki csak kapott. A mérkőzés előtti utolsó edzésen pedig - az előzetes tervekhez hűen - beállítottuk a pontrúgásainkat. Késő éjjel érkeztünk vissza és még mindig a mérkőzés hatása alatt vagyok. Nehéz így a tervekről beszélni, de nyilvánvalóan a következő napok feladata elsősorban az lesz, hogy melyik nemzeti kisebbségeknek rendezett világversenyre nevezzünk, mert szinte valamennyi a következő év júniusában kerül megrendezésre. Emellett pedig folyamatosan térképezzük a kollégákkal az utánpótláskorú tehetségeinket."