Lázár: a kormány a parlamentben vitatná meg a kvótarendszer kérdését (FRISSÍTVE)

Országgyűlési vitát kezdeményez a kvótarendszerről a kormány, amely szeretné megismerni az ügyben a parlamenti pártok véleményét mielőtt határoz arról, hogy bíróságon támadja-e meg az uniós kvótadöntést - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Szavai szerint a kvótarendszer tipikus példája a "morális imperializmusnak", amelyet "Németország kényszerít rá Európára". A magyar kormány súlyosan hibás döntésnek tekinti a kvótarendszert - nyomatékosította, megjegyezve: nem tudja akceptálni, hogy azok, akik demográfiai, lelkiismereti vagy munkaerőpiaci problémák miatt be akarnak fogadni, azok "velünk is be akarnak fogadtatni".

Lázár János

azt is közölte, hogy

Orbán Viktor

miniszterelnök csütörtök délután a nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülésén ad tájékoztatást bajorországi és brüsszeli tárgyalásairól, és szó lesz a magyar-horvát határszakasz védelméről is. Megjegyezte, hogy a kormány a következő napokban folyamatosan konzultálni fog a szomszédos érintett országok vezetőivel. Reagált arra is, hogy a szerdai rendkívüli uniós csúcson

Werner Faymann

osztrák kancellár azt hangoztatta, ha a kerítés az ára a bevándorlók megállításának, akkor Magyarország inkább engedje át őket. A tárcavezető veszélyesnek minősítette ezt a kijelentést, utalva arra, hogy akár 30-40 ezer ember is lehet a horvát és magyar határnál, s jelezte: a kancellár felvetését mérlegelni kell. Kiemelte, hogy a magyar tapasztalat szerint a schengeni külső határ megvédhető, de ha Ausztria mást akar, akkor viselnie kell a következményeket. "Kell beszélnünk Ausztriával arról, hogy hogyan képzeli ezt a súlyos mondatot" - fogalmazott. Azt is hangoztatta: az európai vezetők közül többeknek "a bölcsessége és a hangereje arra terjed ki, hogy elmondja nekünk mi a jó és hogy miért vagyunk fasiszták", de amikor felmerül olyan kérdés, hogy ki viseli a költségeket, akkor nem tudnak válaszolni. A miniszter kiemelte, hogy szerdán "abszolút rekord" dőlt meg: több mint 10 ezer illegális bevándorló lépett Magyarország területére, mintegy száz ember kivételével - akik Szerbia felől jöttek - szinte mindenki Horvátország felől. Így szerda éjfélig az idén már összesen 242 ezer illegális bevándorló lépte át Magyarország határát, ami példátlan - közölte. A Miniszterelnökség vezetője szervezett akcióról beszélt, mint mondta, a magyar-szerb határzár felállításával megváltozott az útirány, a magyar-horvát határszakaszra "szerveződött rá" az illegális bevándorlás, ami súlyosan sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. Szerinte "elképesztő biztonsági kockázata van annak, amit jelen pillanatban Európa csinál". Arra a kérdésre, hogy a kormánynak van-e letelepítési terve, Lázár János azt válaszolta: a kabinetnek egy letelepítési terve van, ez a határon túli magyarokra vonatkozik, ha támadás érné őket.

Ha Ausztria mást akar, viselnie kell a következményeket

A magyar tapasztalat szerint a schengeni külső határ megvédhető, de ha Ausztria mást akar, akkor viselnie kell a következményeket - mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra reagált, hogy a szerdai rendkívüli uniós csúcson

Werner Faymann

osztrák kancellár azt hangoztatta, ha a kerítés az ára a bevándorlók megállításának, akkor Magyarország inkább engedje át őket. A tárcavezető veszélyesnek minősítette ezt a kijelentést, utalva arra, hogy akár 30-40 ezer ember is lehet a horvát és magyar határnál. Hozzátette: a kormány mérlegeli a kancellár felvetését.

Államtitkárrá nevezik ki Csepreghy Nándort

A Miniszterelnökség államtitkárává, miniszterhelyettessé nevezik ki

Csepreghy Nándor

fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárt október elsejétől - jelentette be

Lázár János

csütörtökön. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az eddigi miniszterhelyettes,

L. Simon László

államtitkár munkájára a továbbiakban is számít egyebek mellett az örökségvédelem, a műemlékvédelem, a kulturális kapcsolattartás területén. Lázár János azt is tudatta, hogy megköszönte

Nobilis Mártonnak

, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökének munkáját, aki csütörtökön benyújtotta lemondását. A hivatalt a kormányzati kommunikációs költségek racionalizálása miatt hozták létre, nyáron egy 25 milliárd forint értékű közbeszerzést bonyolított le. Nobilis Márton a továbbiakban közbeszerzési területen segíti a kormány munkáját. Távozik a Miniszterelnökségről Bódi Gábor, az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár, és megszűnik ez a helyettes államtitkárság is. Lázár János ezzel összefüggésben sikeresnek ítélte a közigazgatás korszerűsítésének informatikai fejlesztéseit és a Digitális Magyarország programot. Arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel megkezdte a miniszterekkel azokat a beszélgetéseket, amelyeken áttekintik a minisztériumok helyzetét és az államtitkárok munkáját. A személyi kérdéseket október 1-jéig zárják le. A kormányzati struktúraváltást - a Miniszterelnöki Kabinetiroda megalakítását - firtató kérdésre Lázár János úgy válaszolt: mindig a munkájára koncentrál, "nem a kavarásra". A Kormányinfón

Giró-Szász András

kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt is kérdezték jövőbeni kormányzati szerepvállalásáról. Az államtitkár azt mondta: ezt a kérdést Orbán Viktor miniszterelnökkel fogja megbeszélni. "Ezen beszélgetés előtt vagyok meg" - tette hozzá. A Kormányinfo sorsával kapcsolatos kérdésre Lázár János azt válaszolta: a Miniszterelnöki Kabinetiroda leendő vezetőjének, Rogán Antalnak - aki a kormányzati kommunikációért is felel majd - kell eldöntenie, hogy szükség van-e a Kormányinfóra. Ha ő úgy dönt, "szívesen állok a rendelkezésére" - közölte. A Miniszterelnökség vezetője arról is beszámolt, hogy jövő héten Brüsszelben tárgyalni fog

Margrethe Vestager

versenyjogi EU-biztossal a paksi erőmű kapacitásfenntartó beruházásának ügyében. Közölte, a miniszterelnöktől azt a mandátumot kapta, hogy Brüsszelben próbáljon megegyezni a versenyjogi biztossal a megvalósítás feltételeit illetően. Lázár János szólt arról is, hogy eddig 8200 milliárd forint uniós forrást fizetett ki a kormány a 2007 és 2013 közötti finanszírozási ciklusból, és az árfolyamnyereség miatt további 400 milliárd forint kifizetésére van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy év végére 8600 és 8800 milliárd forint között lesz a kifizetés összege. A hét év alatt 200 ezer új munkahely jött létre, az államkassza 1100 milliárd forintot keresett, az uniós kifizetés az elmúlt évek gazdasági növekedésének egytizedét adta - fűzte hozzá. Szó volt a tájékoztatón a mintegy 380 ezer hektárnyi állami föld értékesítéséről is, amellyel kapcsolatban Lázár János elmondta: a nyílt árverések október 31. és december 31. között zajlanak majd, az első árverési hirdetményeknek október 15-éig kell megjelenniük. Egyúttal érthetetlennek nevezte a Jobbik és az MSZP tiltakozását az ügyben. A szocialisták 2010 előtt árveréseken értékesítették az állami földterületeket Gőgös Zoltán akkori államtitkár szervezésében - mondta. A Jobbikkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: sajnálja, ha a nagybirtok oldalán állnak.