A “Szent Gellért Plébánia” Szegeden különös előzményekkel indult a senki földjén. Szeptember 20-án ünnepelte a templom felszentelésének 40. évfordulóját, mely alkalomból a templom felújításával, festéssel és akadálymentesítéssel tisztelegtek.
Szeged perifériáján, Baktóban és Újsomogyi telepen az 1940-es években kevés pap fordult meg, csak a „vincés” nővérek és lazarista szerzetesek szolgálták az itt élők vallási életét. A Felsővárosi és az Újpetőfi-telepi plébániák küldtek ide néha miséző papot. A következő nevekre emlékeztünk: Balog Jenő, Bacsilla Sándor, Kiss István. Már ekkor felmerült az új templom építés gondolata, Horváth Lajos atya ezért gyűjtést is indított, de a kezdeményezés akkor elhalt.
A Szent Filoména kápolna, az akkori miséző hely az Uzsoki utca 10-ben ma már magánház. A kihalásra ítélt vallási közösséget özv. Muntyán Valérné Goller Emília (1871-1962) mentette meg, amikor a Tátra tér 5. szám alatti házát 1958-ban a csanádi püspökségnek ajándékozta miséző helynek és templom építése céljára. Itt kezdett új egyházközség alapításába Udvardi József szeged-csanádi püspök, amikor az Uzsoki utcából áttelepítette a miséző helyet a Tátra téri házba.
Kezdetben Kiss István atya – aki a kommunista időben megjárta szegedi Csillag börtönt és volt korábban tábori lelkész is – tartotta fenn a hitéletet 1958-1966 között. 1966-ban vált le az egyházközség a Felsővárosi plébániáról, Singer Ferenc atya plébánosi kinevezésével területileg is megosztották a városnak ezen részét. 1971 és 1975 között épült fel a Szent Gellért templom. Ebben az időben nem volt szabad a városban templomot építeni, az engedély csak imahely bővítésre szólt. De a szegedi hívek hitvallásnak tekintették, hogy saját templomuk legyen. Több százan vagy talán ezren is saját kezükkel tégláról téglára bontották a régi kápolnát és a már felépült oldalfalak közül kihordták Muntyán néni házának törmelékeit. Az imahelyből végül is templom lett, szinte kizárólag a hívek adományaiból és kétkezi munkájuk eredményeképpen. Tervezője az Ybl-díjas Tarnai István építész, aki ezen a jubileumi ünnepségen is jelen volt. Belső berendezése főként Fekete János hódmezővásárhelyi iparművész alkotása. A templomban található kerámia keresztút Varga Mátyás munkája és adománya. A templomkapura tervezték elődeink az úgynevezett „kis-panteont”, a Dóm téri nagy panteon kicsinyített mását, Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész szőlőfürt formában elhelyezett plakettjei szeged szellemi életében jelentős szerepet játszó személyeket ábrázolják. Szent-Györgyi Alberttől immár Ilia Mihályig, akinek plakettje most került fel a kapura.
Az új templomot 40 éve, 1975. szeptember 21-én szentelték fel és mindig új kezdeményezések kiindulója volt. Itt szervezte meg Gyulay Endre spirituális, a későbbi megyéspüspök minden félelem és politikai nyomás ellenére az első Szent Gellért Ifjúsági Napot. A templomépítőkből megalakult Szent Gellért Énekkar Lajos István karnagy vezetésével 25 éven át működött és határainkon kívül is öregbítette a közösség hírnevét. Ebben az időben sokat segített az énekkarnak Gyüdi Sándor karnagy is.
A templomépítő Singer Ferenc atya hirtelen halála után rövid időre Kovács Péter lett a templom kormányzója, majd Kiss Imre vette át a plébánia vezetését, aki a fokoláre mozgalom elkötelezett papjaként törekedett elődjének közösségi lelkületét erősíteni (1993-1999). Megvásárolva az Iglói utca 1. számú házat, a plébánia közösségi házzal bővült, melyet Laurinyecz Mihály plébánossága (2000-2011) alatt építettek fel és neveztek el a frissen boldoggá avatott Apor Vilmos mártír püspökről. Az ő idejében vert gyökeret a plébánián a Márton Áron cserkészcsapat, amely ma 50 fős aktív közösség, amely természet közeli élethez szoktatja a városi gyerekeket. Itt talált otthonra a nagycsaládosok csoportja, mely Katona Nándorról kapta a nevét, akik családonként 3-7 gyereket nevelnek és egyben a vallásosság egyik bázis közösségeként szolgálnak. Szegeden elsőként itt indult az akolitusok szolgálata, akik ma is, mint 40 évvel ezelőtt, kitartóan szolgálják a híveket igeliturgiával, beteglátogatással, áldoztatással és esetenként szociális munkával többek között az Acél utcai szociális otthon lakóinak lelki gondozásával. A Szentlélek külön adománya, hogy amit az egyik plébános épített, azt az utód nem rombolta le, hanem tovább építette. Szeptember 20-án ünnepelte a templom felszentelésének 40. évfordulóját, melyre a templom felújításával, festéssel és akadálymentesítéssel készültünk. Az ünnepi misét Forrai Tamás Gergely SJ a magyarországi jezsuiták tartomány főnöke celebrálta és jelen volt Laurinyecz Mihály a Pázmány teológiai fakultásának frissen kinevezett erkölcstan professzora, korábbi plébános, valamint Héray András a Magyar Katolikus Püspöki kar iroda vezetője.
A jubileumra készülve híveink segítségével indítottuk el a Biblia kézzel történő lemásolását, mely előbb szegedi, majd országhatáron túlnövő program lett 150 csoport összehangolt munkája következtében egy 5 kötetes 5061 oldalas kódex született belőle, amelynek első kötetét, ezen a búcsún mutattunk be a nyilvánosságnak, és amelyet 2015. október 14-én szeretnénk Ferenc pápának átadni Rómában egy szegedről induló busznyi zarándok kíséretében. Alapítóink, tégláról téglára hordták össze a templomot, most mi laponként másoltuk a Bibliát, és ezzel egy új mozgalmat indítottunk el, emlékül a régiek buzgóságára. A zarándokok között több határon túli iskolás is lesz, akik részt vettek a másolásban, közülük 10 főnek az utazás és szállás költségét közadakozásból támogatjuk. Ők lesznek azok az élő kövek, akik átadják Ferenc pápának a „Magyarok Bibliáját”.
no images were found
A "Szent Gellért Plébánia" Szegeden különös előzményekkel indult a senki földjén.http://szegedma.hu/?p=572880
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 22.
