Szerdai programajánló: Swing, népzene

Alkotóműhely a Somogyi gyermekkönyvtárában, swing est a Muzsikáló udvarban, népzene a Millenniumi Kávéházban, megemlékezés a Szőregi Csatára - ízelítő a szerdai programokból Szegeden.

A

Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtára

augusztusban is várja vakációs programjaival a gyermekeket, 10 órától Mesés kezek címmel indul alkotóműhely az elhangzó történetekhez, a nap témája: a barátság. A Szőregi Csata emlékére rendeznek koszorúzást a

Kamara-töltés

nagy keresztjénél 17 órától, ezt követően, a Hősök terén helyezik el a megemlékezés virágait, ahol beszédet mond Bolgár József tüzér alezredes, a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület tagja, közreműködik a Sárgarózsa Hagyományőrző Népdalkör Egyesület és Mátó Mátyás. Népzene a szökőkútnál - Patyi Zoltán és barátainak táncháza várja a

Millenniumi Kávéház

vendégeit 19 órától az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szervezésében. A

Városháza udvará

n működő Muzsikáló Udvaron Gájer Bálint swing estje kezdődik 20:30-tól a Smoodies Zenekarral.

Folyamatos kiállítások, programok:

A gyermekvilág kincsei – régi gyermekkönyvek a

Somogyi-könyvtárban

címmel nyílik kiállítás a bibliotéka aulájában. A gyűjtemény muzeális értékeit bemutató tárlat a gyermeki olvasáskultúra régmúltját idézi föl, a 18. századtól a 20. század elejéig. Ábécés-, hit- és erkölcstan könyvek, ismeretterjesztő művek mellett a gyermek- és ifjúsági irodalom köteteinek régi kiadásai is láthatók a tárlókban. Winnetou és Robinson kalandjai, Cooper és Mark Twain regényei, Cilike történetei épp oly népszerűek voltak a gyermekolvasók körében, mint Móra Ferenc Betűországa, vagy Balázs Béla, Lesznai Anna és Babits Mihály meséi. A tárlat szeptember 23-ig tekinthető meg.

A világhírű pop art művész, Mel Ramos idén júliusban tölti nyolcvanadik életévét. Születésnapjának méltó ünneplése az a nagyszabású kiállítás, mely pénteken 17 órakor nyílik a

REÖK-palotában

és amely Ramos első magyarországi tárlata. Ramos műveivel már a 60-as években a pop art irányzat legnagyobbjai közé tartozott, Andy Warhollal és Roy Lichtensteinnel tartott közös kiállítást. A REÖK-ben látható színes grafikáin megidéződik a frivol, napfényes kaliforniai életérzés; az erotika és a kommersz szórakoztató elegye pedig tágabb üzeneteket is közvetít. A közel hatvan képet és több szobrot is felvonultató kiállítás anyaga 16 éves kortól látogatható. Ez nem véletlen, hiszen alkotásain a buja pin-up lányok kihívó pózokban tekerednek a kor és egyúttal napjaink emblematikus amerikai termékeire. A művész célja valami olyat ábrázolni, amit mindenki rögtön felismer, ami már szinte közhelyes. A kiállítás a bécsi Galerie Ernst Hilgerből érkezik. Mel Ramos alkotásai szeptember 13-ig tekinthetőek meg.

Gróf

Bánffy Miklós

életéről és munkásságáról látható kiállítás csütörtöktől a

REÖK-ben

. Az erdélyi polihisztornak a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz is szoros kötődése van, hiszen ő vitte színre a Dóm téren második alkalommal, 1934-ben Az ember tragédiáját.

Herczeg Tamás

, a kiállítóházat működtető Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta: fontosnak tartja, hogy a nagy múltú fesztivál színháztörténettel is foglalkozzon – ezért is rendeztek az elmúlt két évben két alkalommal is konferenciát ebben a témában. A Bánffy-kiállítás szintén e törekvés része. Bánffy az élet számos területén alkotott maradandót, volt író, grafikus, rendező, politikus, de a színpadi látványtervezés az, amiben európai színvonalon, igazán különlegeset alkotott és ezzel hozzájárult a modern magyar szcenika-művészet megújulásához.

Szebeni Zsuzsanna

kurátortól megtudtuk: a REÖK kiállításán a sokoldalú főnemes családjával, életével, színházi tevékenységével és az egykori bonchidai családi kastéllyal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tárlaton láthatók többek közt rekonstruált jelmezek, rendezőpéldányok, a Bánffy-család portréi, fotók a kastélyról, a gróf kardja és személyes emlékei is, így például egy szobor, mely korán elvesztett édesanyjáról készült.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele.

Ötven évvel ezelőtt kezdődött az olaj- és gázkitermelés Algyőn, így Csongrád megye bányászgenerációk és az ország legkitűnőbb olajszakembereinek az otthonává vált. A

Reök-palota

előtti téren a máig élő bányászai kultúra hagyományait is bemutatja Déri Miklós egy emberöltőt felölelő, „Egy aranykor emlékei” címet viselő portrésorozata. A fotóművész mindenkivel külön interjút készített, akit végül lencsevégre kapott, s mint elmondta, egyfajta szobrot szeretett volna nekik állítani portréival. Gondolatfújás, Bóbita-sarok, versfoltozás és gépelde: így kelnek életre Weöres Sándor versei a szegedi

Fekete-házban

a Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításán. A megmozdult szótár című tárlaton izgalmas installációk segítségével lehelhetnek életet a legendás író-költő műveibe a látogatók. A tárlaton lehet gondolatot fújni, verset foltozni, rajzolni és szüretelni is. A legkisebbek a Bóbita-sarokban játszhatnak, míg a nagyobbakat a gépelde várja: egy korabeli írógép segítségével saját alkotásokat faraghatnak Weöres műveiből. A falakat az író saját illusztrációi díszítik, így a látogatók teljesen elmerülhetnek Weöres Sándor verseinek csodálatos világában. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg.

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.