Atlétika: az utóbbi évtized érmeinek harmada a doppingnak köszönhető?

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

atletika_01_ia

Vasárnap robbant a bomba: az angol Sunday Times és a német ARD/WDR hozta tényfeltáró anyaga szerint 2001 és 2012 között az olimpiákon és világbajnokságokon kiosztott 55 atlétikai aranyérmet és 146 érmet szereztek meg gyanús, doppingolásra utaló módon a sportolók. A történettel kapcsolatban Menyhárt Zoltánt, a Titán TC edzőjét és a doppingügyekben jártas Erdélyi Endrét kérdeztük.

Amennyiben igazak az angol és a német lap állításai, akkor 2001 és 2012 között a kiosztott atlétikai érmek harmadát doppinggal szerezték meg a sportolók. A két médium rejtett forrásnak köszönhetően a doppingellenőrzések mintáit a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) adatbázisából szerezte meg, azt pedig a szövetség el is ismerte, hogy valóban az IAAF adatbázisából származóak az vizsgálati eredmények, amelyek szerint a nyomok vérátömlesztésre és mikrodózisban adagolt EPO-ra utalnak. A 800 gyanús mintából a vizsgálat eredménye szerint a doppingolt sportolók fele, mintegy 415 sportoló orosz, de kenyai, spanyol, ukrán és török atléták is ott lehetnek a gyanúsítottak listáján. Az eddig legtisztábbnak tartott 2012-es, londoni olimpián tíz érmet szerezhettek a gyanús versenyzők, volt olyan versenyszám, amelyben mindhárom dobogós eredménye gyanús volt. Felmerül a kérdés: amennyiben az IAAF tényleg tudott ezekről az esetekről, akkor miért nézte mindezt tétlenül, és miért nem buktak le az érintett sportolók már hamarabb, azaz a szervezet miért titkolta, hogy ilyen mennyiségű doppingolás zajlik a sportágban.

„Több világversenyen voltam kint, és többet nézek is, szerencsére 2012-ben az olimpián is ott voltam. El kell mondani, hogy itt nagyon komoly csúcsteljesítmények vannak a sportolóknál, elképzelhető az, hogy ők különböző teljesítményfokozókat, vagy bármiféle olyan dolgot beszednek, fogyasztanak, ami az eredményeiket befolyásolja. A nézők is azért mennek ki, hogy ki a leggyorsabb százon” – mondta el portálunk érdeklődésére Menyhárt Zoltán, a Titán TC utánpótlás edzője.

Ahogy azt a szegedi szakember hozzátette, nem elképzelhetetlen, hogy azért került napvilágra most ez a történet, mert hamarosan elnökválasztást tartanak az IAAF-nél, amiért az angol Sebastian Coe és az ukrán Sergey Bubka száll harcba az eddigi elnök, a szenegáli Lamine Diack helyéért, így az ő vetélkedésük is elhozhatta azt, hogy kiderültek az évekig titkolt vizsgálati eredmények. „Én amikor elkezdtem edzősködni, mindig is azt hallottam, hogy voltak zöldkártyás versenyzők, ami azt jelentette, hogy őket nem nagyon nézegették. Biztos, hogy van bennem valami, de arról még soha nem kaptam hírt eddig, mint fiatal edző, hogy kenyai sportolók megbuknának, most viszont előkerült az ő csoportjukból is 1-2 ember. Érdekes ez a történet, remélhetőleg inkább a politika áll csak az egész mögött. Ugyanakkor én nem tudom elképzelni, hogy csak ebben a sportágban fordulna ez elő, azt gondolom, hogy akik ott vannak az olimpián, és egyéni sportágban csúcs szuper dolgokat művelnek, ott bárhol előfordulhat ez, csak kérdés az, hogy az orvoslás van-e előrébb, vagy a szerek, azaz mi az, ami kimutatható, és mi az, ami nem. Nem mellesleg óriási pénzekről van szó, egy-egy rajtpénz, vagy versenyeken való pénzdíjak esetében is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy ilyen komoly sportoló mögött egy komoly menedzsment is áll” – fogalmazott kérdésünkre Menyhárt Zoltán.

Mi is hibásak vagyunk?

Az ügy kifejletével kapcsolatban a szegedi edző elmondta, főleg a következmények terén lesz nagy a kérdőjel, hiszen Menyhárt Zoltán nem gondolná, hogy visszamenőleg mindenkit megfosztanának az érmektől és a címektől. „Volt már erre persze precedens, de szerintem annál rosszabb nincs, mint amikor a postás hozza el az érmet 2-3-4 évvel később. Ezeket le kellene zárni úgy, ahogy van, itt valaki akkoriban nagyot hibázott, vagy nagyon elnéző volt, mert akkor is kellett a cirkusz és a fesztivál az arénában, most kellene igazából átgondolniuk azt, hogy hol tartanak ebben a kimutatásban, és hogy mik azok a szerek, amik alapvetően ott vannak ahhoz, hogy ilyen eredményeket érjünk el. Aki olvasta Lance Armstrongnak, a nyolcszoros Tour de France-győztes kerékpárosnak, vagy több más sportolónak a könyveit, amiben leírják, hogy miken estek át, az tudja, hogy alapvetően ő volt a figura, de aki a pénzt adta, aki a teljesítményt elvárta, azok mi voltunk, vagy én voltam, aki odaült a TV elé, és azt vártam, hogy újra nyerje meg a Tour de France-t. Alapvetően ebben mindenki hibás, csak kellett hozzá egy egyed, aki ezt szervezetileg elbírta, és meg tudta csinálni” – mondta el Menyhárt Zoltán.

Ahogy azt a szegedi tréner hozzátette a vérdoppinggal kapcsolatban, a kollégákkal folytatott beszélgetések után arra jutottak, hogy akik 2000 méteren edzenek, azok a tengerszinten edződött sportolókat simán megverik. „Át kellene gondolni, hogy mik azok a szerek, amikről most beszélgetnek, mert nem viccből viszik fel a rövidtávfutókat, a távolugrókat, magasugrókat is magaslatra. Elképzelhető, hogy velük is megcsinálják ezeket a dolgokat, leveszik a vért, és aztán centrifugázva visszaadagolják. Az biztos, hogy mi emberek azokat várjuk, hogy ki fog a legmagasabbra, a leghosszabbra, a leggyorsabban teljesíteni különböző versenyszámokat” – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak a Titán TC edzője.

A hírek arról szólnak, hogy két világsztár futó, a jamaikai Usain Bolt és a szomáliai születésű angol Mo Farah tiszta, Menyhárt Zoltán utóbbi sportolót pedig látta is Londonban futni: ahogy fogalmazott, lenyűgöző könnyedséggel futott és teljesítette bámulatos idő alatt a távot. „Lehet, hogy ők tényleg ennyire jók, de nehéz ezt ilyen tisztán elhinni, hogy e mögött nincs valamilyen dolog. A kerékpársportban is megy tovább az élet, mindig jön egy új attól függetlenül, hogy elkaszálnak 5-6 kerekest, de nem akkor teszik ezt, amikor kellett volna. De mindig jönnek újak, ugyanez lesz az atlétikában is, ha befejeződik ez a dolog, Justin Gatlinnak ugyanúgy lesz majd utódja, ahogy Bubkának is lettek. A kérdés az, hogy az utódok ezeket a dolgokat mivel és hogyan fogják tudni elérni, ezek a nagy kérdések” – fejtette ki Menyhárt Zoltán.

Nevezzék meg a érintetteket!

Az atlétika világában kirobbant üggyel kapcsolatban megkérdeztük Erdélyi Endre belgyógyász doktort, igazságügyi szakértőt, aki hazánkban több doppingügyön is dolgozott, így például a kecskeméti röplabdázó, Bagics Balázs esetében is, akit első fokon 2 évre, másodfokon végül 4 hónapra függesztettek fel a sportolás alól. A Sunday Times és az ARD/WDR egyelőre csak az érintett nemzeteket nevezte meg, és néhány klasszist, akik értesüléseik szerint tiszták – ugyanakkor még nem derült fény egyetlen pozitív mintát leadó sportoló nevére sem.

“Még senki nem mondta ki, hogy XY doppingolt volna. Az doppingol, akinél kimutatták. Bárkire ráfoghatom, hogy alkoholista, vagy doppingolt, de nincs erre bizonyíték. Felvetették ezt az úszó Hosszú Katinkánál is, de nem mutatták ki nála, hogy tiltott szereket használt volna. A doppingszerek ugyanakkor tehetség nélkül nem érnek semmit, mert aki alapból 10 másodperc körül tudja futni a száz métert, annál jelenthet valamit, de aki csak 20 másodperc körül, az a doppingtól nem fogja 10 alatt lefutni azt. A doppingkérdés azoknál számít igazán, akik már egy szinten vannak” – fogalmazott portálunk érdeklődésére Erdélyi Endre.

A több dopping ügyben is dolgozott orvos kifejtette, az atléták esetében felmerült EPO használata azt eredményezheti, hogy több vörösvérteste lesz a használónak, ez pedig segíthet abban, hogy magasabb legyen az oxigénfelvevő képessége, ezáltal nem fogja úgy érezni magát verseny közben, hogy elfogyott körülötte a levegő. “Ugyanakkor ezt is inkább hosszútávfutóknál használhatják, ahol levegő kell, a 100 méteres sprintereknél például nem, ugyanúgy a súlyemelőknél sem jelent előnyt például” – nyilatkozta a szakértő.

Erdélyi Endre kitért a közelmúltban előkerült kajak-kenuzókat érintő ügyekre is: meglátása szerint Dombvári Bence és Csipes Tamara ügye jogellenes volt, mert olyat vétettek, amire nincs törvény. “Nincs arra törvény, hogy versenyen kívül miket fogyaszthatnak. Kucsera Gábor ügyében ugyanakkor nincs kétség, ő be is ismerte a dolgot, ő büntetőjogilag is támadható, viszont a másik két versenyző ügyében véleményem szerint jogtalan volt a szankció a szövetség részéről, mert versenyen kívül szedték. Nem is tudok rá példát, hogyha versenyen kívül valaki ilyet tesz, azt eltiltsák, ez olyan, mintha én ma alkoholt fogyasztok, majd holnap beülök az autóba, és a tegnapiért büntetnek meg, ekkor nem ítélhetnek el. Ugyanígy harcoltam Fazekas Róbert ügyében is, akit azzal támadtak, hogy nem adott elég mintát, holott ma már minimális mennyiségből is ki lehet mutatni a szereket. A másik probléma az volt, hogy nem mentek vissza később mintát adni, holott az a mintavétel már nem akkor készült volna, amikor kellett volna” – mondta el Erdélyi Endre.

Azzal kapcsolatban, hogy a londoni olimpián az állítások szerint volt olyan szám, ahol mind a három dobogós pozitív mintát adott volna, Erdélyi Endre kifejtette: az olimpiákon automatikusan rögtön a verseny után viszik a versenyzőket mintavételre. “Őket már egyszer megvizsgálták, és akkor negatív eredményeket adtak. Ezt inkább egy jó sztorinak tartom. Az úszóknál is jó barátom volt anno Dobai Gyula, ő úszta Európában a száz métert egy percen belül. Most majdnem ötvenen belül ússzák. De vajon hova vezet ez, meddig mehet még? Lassan ki kell tenni a sebességkorlátozó táblát…” – tette fel a kérdést Erdélyi Endre.

Az IAAF következő kongresszusát, ahol a szervezet elnökét is megválasztják, augusztus végén tartják, a kirobbant doppingügynek pedig várhatóan addig lesznek még fejleményei.

Elképzelhető, hogy azért került napvilágra éppen most a doppingbotrány, mert hamarosan elnökválasztást tartanak a nemzetközi atlétikai szövetségnél? Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=558170

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 8.

Előző sztori

Tatárföld köztársasági elnökével tárgyalt Orbán Viktor Kazanyban

Következő sztori

A kukoricaföldtől az irodáig – mit ér a diák a nyári munkaerőpiacon?