Közélet

Akciós az árcsökkentés - Mire figyeljünk, hogyan spóroljunk a boltokban?

Akciós az árcsökkentés - Mire figyeljünk, hogyan spóroljunk a boltokban?

2015. augusztus 24., hétfő
Akciós az árcsökkentés - Mire figyeljünk, hogyan spóroljunk a boltokban?
learazas_akcio003_gs

Utánajártunk, valóban olcsóbb az akciós termék? Ha nem, miért érdemes mégis azt választani? Mire figyeljen a tudatos vásárló?

Manapság egyre több akciós ajánlattal, árcsökkentett termékkel, összefoglalva kedvező lehetőségek ígéreteivel találkozunk. A fogyasztót annyi impulzus éri, hogy szinte képtelen dönteni. Egyik pillanatról másikra csökkennek az árak, vagy éppen ellenkezőleg: megnő a fogyasztási cikk ára, de a címke alatt még mindig az akciós felirat lóg. Hol húzódik a korrekt marketing és a megtévesztés határa? Mit értünk akció, vagy árleszállítás alatt? Hogyan spóroljunk tudatos vásárlóként? Miért figyeljünk az apróbetűs részekre? Mit tesz a fogyasztóvédelem értünk, megfelelőek-e az aktuális jogszabályaink?

Petrik Sándorral

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyeztetési és Fogyasztóvédelmi Osztályának a vezetőjével és

Prónay Szabolccsal

, az SZTE GTK egyetemi adjunktusával igyekeztünk választ találni azon kérdésekre, amelyek minden bevásárlás alatt felmerülnek. „Alapvetően az árleszállítás egy szűkebb kategória, egy termék árának a csökkentését jelenti, míg akció lehet egy kedvező ajánlat, például hármat fizet, négyet vihet lehetőség” – mondta el a SZEGEDma kérdésére Prónay Szabolcs. Petrik Sándor megjegyezte, a fogyasztóvédelem az akció kifejezést nem használja, helyette a vásárlásra felhívás fogalmával él.

„Az akció alkalmazása mögött az a szándék húzódik meg, hogy manapság annyira széles a kínálat, hogy a fogyasztók képtelenek fejben tartani az árakat, bizonytalanok vagyunk abban, mi az a reális összeg, amelyet egy adott termékért kell fizetnünk” – mondta az adjunktus,

s hozzátette: megkérdezhetjük, mennyibe kerül egy kiló kenyér, de rögtön visszakérdeznének nekünk, hogy milyen fajtára gondoltunk? „Még ha a statisztikákból ismert 1 kilós Erzsébet-kenyérről is beszélünk, az emberek 160-tól 360 forintig különböző összegeket válaszolnának” – hozott egy mindennapi példát az egyetemi oktató. „Egy csaptelep, egy radiátor, vagy bármilyen olyan dolog esetében, amit ritkábban vásárol az ember, akkor még inkább bizonytalanabbak a fogyasztók” – folytatta Prónay. Keresnek egy fogódzkodót, ilyen például az, ha látnak egy árat, akár egy holnapon, akár egy boltban, ami megmutatja, hogy mihez képest olcsó egy adott ár. Az oktató szerint üzletek arra építenek, hogy adnak egy úgynevezett referenciaárat, például, ha egy cipő 16 ezer forint, az tűnhet drágának, de ha azt állítják, hogy ez korábban 23 ezer forint volt, onnantól kezdve az új, alacsonyabb árat olcsónak érzékeljük. „Nem feltétlenül kell az adott terméknél árleszállítást alkalmazni, megteheti azt, hogy a 16 ezres cipő köré kirakok egy 29 és 43 ezres lábbelit, így amikor a fogyasztó referenciaárat keres, azt látja, hogy a hasonló jellegű termékek általában drágábbak, tehát ennyiért olcsó” – mutatott be a marketingoktató egy másik legális módszert.

„Az akció, a kedvező vásárlási lehetőség szinonimájává válik, s gyakran nem is jelent valódi árkedvezményt. Ettől kezdve megváltozik a fogyasztó döntésfolyamata, nem azt nézi, hogy erre a termékre szüksége van-e, hanem azt, hogy ez-e a legjobb lehetőség” – foglalta össze Prónay Szabolcs.

Miért lehet még akciós egy áru? „Igen gyakran az akciós termék minőségileg csökkent, közeledik a felhasználhatóságának a határideje, vagy szavatossági ideje hamarosan lejár – ez nem azt jelenti, hogy a termék lejárt, használhatatlan, hanem a kereskedő szándékát mutatja, minél gyorsabban túl kíván adni a terméken” – válaszolta a szakértő. Természetesen ez esetben – főleg nem hivatalos üzletekben - érdemes figyelnünk, a cikk írója a piacokon, vásárokon többször találkozott lejárt szavatosságú csokoládékkal és más termékekkel.

learazas_akcio005_gs

Mivel tehetnek a fogyasztók azért, hogy ne manipulálhassák őket? „Ha egyszerűen akarok fogalmazni: tudatos tájékozódással” – adta meg a választ Prónay röviden. Javasolta, éljünk előzetesen tájékozódást segítő eszközökkel, hiszen egyre több lehetőség van erre, ilyenek példának okáért a különböző árösszehasonlító oldalak a weben. Tanácsolta, az impulzusvásárlást, a hirtelen jött döntéshozatalt, maximum kis értékű termékeknél, szolgáltatásoknál alkalmazzuk. „Egy fagylaltot megvásárolhatunk úgy, hogy nem nézek körül, hogy hol lehetne húsz forinttal olcsóbban venni, de egy elektronikai cikknél fontos, hogy ne hirtelen benyomás alapján döntsünk, hanem szánjon rá néhány órát az árak összevetésére. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy ugyanazt ugyanazzal hasonlítsa össze” – hangsúlyozta a gazdaságtudományi kar oktatója.

„Sokszor egy tejföl olcsóbbnak tűnik, mert az egyik 100 forint, a másik 130, de az előbbiben 100 gramm, az utóbbiban 150 gramm van, s arányosan megnézve a számszerűleg drágábbal jár jobban a vásárló. Egyre több cég él ezzel a lehetőséggel, 4 decis sörök, 90 grammos táblás csokik jelentek meg a piacon, az üdítőitalokból pedig számtalan kiszerelés van, amelyeket nehéz összevetni. Ezért kell ma kötelező jelleggel feltüntetni az egységárakat, igaz, sajnos ezek még mindig elég kis betűméretűek” – vélekedett Prónay.

Előfordulhat az is, hogy több árat látunk, más van például a vendégcsalogató étlapon a bejáratnál, s más árat mondanak a pultnál. "Ez esetben, azaz több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására. A vállalkozás ösztönző magatartása – kereskedelmi kommunikációja- akkor jogellenes, ha torzítja az ügyleti döntést. Ez a torzítás megvalósulhat valótlan információ szolgáltatásával, valós információkat elhallgatásával, illetve olyan tevékenységgel amely megfelel a Fogyasztói Törvény mellékletében - a feketelistában - felsorolt tevékenységek valamelyikének" - mondta Petrik Sándor. „Úgy gondolom, jó irány a hatóság részéről az egységárak feltüntetése, abban lehetne előrelépést elérni, hogy ne legyen nagy méretkülönbséggel kiírva az adott termék ára és az egységár, így könnyebben tudja alapul venni a fogyasztó az utóbbit. Egy szemüveges, vagy idősebb ember számára néha el sem olvasható az egységár” – mondta a marketingoktató, aki hozzátette, természetesen a másik oldal érdekei is fontosak, érdemes mozgásteret hagyni az üzlet és a marketing számára. Úgy vélekedik, részben vannak valódi átverések, ezek ellen fel kell lépni, viszont a mostani jogszabályok majdhogynem tökéletesek, az ellenőrzés oldaláról kell jobban odafigyelni. "A vállalkozás által alkalmazott kereskedelmi gyakorlat akkor minősül árleszállításnak, ha a vállalkozás alacsonyabban kínálja eladásra a terméket, mint a korábbi eladási ár. A Hatóság a kereskedelmi kommunikáció valóságát vizsgálja, ez azt jelenti, hogy az eladási ár akkor minősül alacsonyabbnak, ha a vállalkozás a termék értékesítése során valamikor magasabb áron kínálta eladásra" - magyarázta Petrik Sándor. „Ennek világosan kommunikáltnak kell lennie, például, ha egy fél napra emeltem meg a termék árát, s utána egy hónapig ezt veszem figyelembe referenciaárnak az árleszállítás idején, az nem megfelelő, de ha az előbbi egy hét, az utóbbi három, már megfelel a jogszabálynak” – mutatta be a fogyasztóvédelem által alkalmazott gyakorlatot Prónay. „Ha egy valóban kedvező akciót népszerűsítenek, ahhoz használnak marketingeszközöket, az nem baj, nem kell túlszabályozni a területet. Például, ha van két hasonló adottságú termék, de az egyiknél felhívták a figyelmet, hogy ez akciós, azzal a vásárló jól jár, elégedett lesz. Ugyanis az egyik szélsőséges álláspont szerint az összes akciós árat vissza kell szorítani – ezzel nem értek egyet” – vélekedett egy esetleges túlzott korlátozásról az egyetemi oktató.

Valóban olcsóbb az akciós termék? Mire figyeljen a tudatos vásárló?KLIKK: http://szegedma.hu/?p=554524

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 24.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.