/

A szabadságharc hőseire emlékeztek a Huszárlány szobránál + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

szoregi_csata_megemlekezes07kf

166 évvel ezelőtt elbukott a szabadságharc, ám a polgári Magyarország megteremtése megkezdődött – hangsúlyozta Miklós Péter történész a szőregi csata évfordulóján rendezett megemlékezésen, ahol a nőknek a harctéren betöltött szerepét is hangsúlyozták a Huszárlány szobornál.

„Szegeden lehetett látni a Bocskai-huszárok között egy szép, fiatal barna lyányt, hajdú lyány volt, már akkor őrmesteri rangot viselt, a szőregi csatában elesett” – olvasható az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent Elbeszélések 1850 című kötet hasábjain, mely arra is kitér, hogy Erdei Gyula tanár megtalálta a levéltárban a honvédsereg 1867-ben összeállított névjegyzékét, melyben szerepelt egy hajdúszováti születésű, 18 éves hajadon, Szalóki Zsuzsánna, akit 1849. március 29-én avatták az 52. zászlóalj tisztjévé, Gál Lajos néven. Rá, a „Huszárlányra” és a szőregi csata többi áldozatára emlékeztek a Szőregen.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentős ütközete volt a 166 évvel ezelőtt, augusztus 5-én vívott szőregi csata, mellyel kapcsolatban a megemlékezésen Miklós Péter történész, az Emlékpont múzeum igazgatója, a KDNP megyei közgyűlési képviselője kiemelte, hogy a bukott szabadságharc fontos pillanata volt ez az ütközet. „Igaz, elbukott ez a csata és a szabadságharc is, de bizonyos vívmányokat át tudtak menteni a következő nemzedéknek, így például a polgári Magyarország megteremtését, de a felelős kormányzat létrehozása és a törvény előtti egyenlőség is olyan érték, melyek túlélték a szabadságharc elbukását” – hangsúlyozta a történész.

szoregi_csata_megemlekezes01kf

A nők szerepéről is szólt beszédében, hiszen az 1848-49-es események idején az ápolónői feladatok vagy éppen a szabói munka mellett a harcokban is kivették a részüket. Miklós Péter elmondta, 1848 nyarán a nők készítették a nemzetőrség számára az ingeket, nadrágokat és csákókat, továbbá élelmiszerrel is ellátták a harcoló egységeket, azonban a nők hadi szolgálatáról azonban viszonylag keveset tudunk. „Szegedhez kötődik például, hogy Lebstück Mária – akit Jókai Mór elbeszélése és Huszka Jenő operettje nyomán Mária főhadnagyként ismerünk – 1849-ben Dorozsmán kötött házasságot. Róla a hagyomány azt tartja, hogy kénytelenek voltak elmenekülni a lakodalom éjszkáján, és nászéjszaka helyett a harctérre mentek. A hajdúsági születésű Szalóki Zsuzsanna pedig férfiruhába öltözve vett részt a szőregi csatában 166 éve” – mondott példát a szabadságharc Szegedhez kötődő női alakjaira a történész. Hozzátette, azért sem tudunk sokat a nők harcokban betöltött szerepéről, mert az akkori szabályzat tiltotta, hogy fegyvert fogjanak, ezért őket gyakran férfinéven jegyezték be. A történészek egy-kéttucatnyi olyan nőről tudnak, akik részt vettek a harcokban, a háttérben azonban sokan dolgoztak például ápolónőként.

Rózsavölgyi József, a megemlékezést szervező Szőregi Baráti Társaság vezetője, a Fidesz-L.É.T. frakció önkormányzati képviselője portálunknak elmondta, hogy a „Huszárlány” szobor felavatásakor megszületett a gondolat a baráti társaság, a vadászok és a helybéli gazdák körében, hogy március 15-ét és a szőregi csatát minden évben a Thököly utca-Szőregi úti körforgalomnál lévő szobornál ünnepeljék. „Most arra is emlékeztünk, hogy pont egy évvel ezelőtt, a szőregi csata 165. évfordulóján adtuk át a Huszárlány szobrot, és azóta ez egy emlékező helye lett a szőregieknek” – fogalmazott. Az ünnepségen a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület részéről ifj. Szilágyi Árpád szavalta el Polner Zoltánnak a szőregi csata emlékére írt költeményét, míg a szoborra nemzeti színű szalagot kötöttek egy egybegyűltek.

no images were found

166 évvel ezelőtt elbukott a szabadságharc, ám a polgári Magyarország megteremtése megkezdődött – hangsúlyozta Miklós Pé…

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 2.

Előző sztori

Helyreigazítás

Következő sztori

Kalmár Ferenc: Nem kér olyat a magyar kisebbség, amire Európában ne lenne precedens