Multilaterálistól transzatlantiig - Martonyi János a szabadkereskedelmi szerződésekről

Hazánk korábbi külügyminisztere volt az SZTE GTK, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a CIB Bank ZRt. által szervezett CIB ECOdemia Nyári Egyetem első előadója, aki az ideológiák gazdaságban elfoglalt helyéről, a transzatlanti együttműködésről, beruházásvédelemről és más érdekességekről tartott előadást az SZTE Gazdaságtudományi Karán.

"A szabadkereskedelmi egyezmények témája, ugyanúgy, mint már egyszer a második világháború lezárása utáni években, az utóbbi időszakban is kiemelt figyelmet kapott, ebben többek között a politikának van jelentős szerepe" - kezdte előadását

Martonyi János

. Példaként hozta fel a jelenlegi, nagy hatású szerződéstervezetekre a transzatlanti együttműködés tervét, amely mind a szakmai, mind a szélesebb közvélemény figyelmét felkeltette. Ennek a figyelemnek ugyan hátránya lehet, hogy a politika eszközként használja fel a szakmai témákat céljai elérése érdekében, azonban ennél jelentősebb előnyt jelent a transzparencia megkövetelése, vagyis a tárgyalások, szerződéskötések menetének nyilvánossá, átláthatóvá tétele, amit ugyan nehéz elérni, de a jelenleg zajló folyamatok iránya pozitívnak mondható. "Az ilyen tárgyalások alatt gazdasági és társadalmi filozófiák ütköznek, a transzatlanti együttműködésről szóló eszmecseréken az ideológiák vívják harcaikat, amely küzdelmek hasznosak, azonban veszélyesek is, mivel az ideológiák a főszereplők a szakmaiság helyett" - hangsúlyozta a volt külügyminiszter, valamint hozzátette:

A téma alapvetéseit érintve Martonyi János a "kereskedelem jó dolog" jelmondatot emelte ki, mivel ez a fajta gazdasági tevékenység gerjeszti a növekedést, növeli a foglalkoztatottságot és a fogyasztói igények legmegfelelőbb kielégítését adja. Ennek jegyében a huszadik század második felében sokak célja a kereskedelem nyitottabbá tétele volt, majd ennek helyébe a fenntartható fejlődés elérésére irányuló törekvések léptek. "A kereskedelem nem veszélyeztetheti az emberiség jövőjét, kimondhatjuk, hogy a klímaváltozásnál fontosabb kérdés nincs" - hívta fel a figyelmet az előadó.

Kitért arra, hogy a kereskedelem nyitottság, bár egyértelműen pozitív tulajdonság (Magyarország rendelkezik jelenleg az egyik legnyitottabb gazdasággal), azonban ennek a nyitottságnak is határt kell szabni, akadnak módszerek, melyek alkalmazásának megelőzése érdekében tiltásra, és vannak helyzetek, amelyekben kompenzációra van szükség. Ezek a szabályozások azonban az 1990-es évek és a 2000-es évek fordulóján elérték határaikat, túlterjedtek.

Várakozások és félelmek

Ennek a kérdésnek a megoldása adta az előadás témájának magvát: az országok eltértek a multilaterális rendszertől és egymás közt kezdtek megállapodásokat kötni - ezek lettek a szabadkereskedelmi szerződések, és jelenleg ezeknek a két- vagy három oldalú megállapodások versenye folyik a világgazdaságban. Ezt a versengést többek között befolyásolja a globalizáció, de a fragmentáció, a regionalizáció és a lokalizáció is komoly hatást fejti ki, vagyis rendkívül bonyolult folyamatról van szó. Martonyi János az Egyesült Államok Csendes-óceáni együttműködését említette sikeres szerződésként, amely hamarosan céljához ér. Jóval messzebb áll a megvalósulástól a transzatlanti együttműködés terve, amelynek beteljesülését 2017-re jósolta a volt külügyminiszter. Az előadó cáfolta azt az elméletet, hogy a megállapodás az Egyesült Államok trójai falova lenne, mellyel le akarja győzni az Európai Unió gazdaságát, aminek nem sok realitása van, mivel

"Az Európai Unió kereskedelme igenis erős, és rendkívül exportorientált, vagyis nagy hasznot tudna húzni a szabad kereskedelmi szerződés megszületéséből, például a vámcsökkentés pozitívan hatna a német autóiparra, ami a magyar gazdaságot is érintené" - fejtette ki Martonyi János. A konkrét példa mellett a nem vámjellegű akadályok feloldása, a szabályozások harmonizációja is hasznot tartogatna az Európai Unió számára. Az előadó beszélt az eltúlzott várakozásokról és félelmekről, mint például a génmódosított növények forgalmának beindulása - ezeket a feszültségeket többnyire a politika gerjeszti. Szó esett továbbá a beruházásvédelemről, melynek kapcsán a magyar álláspont szinte egyedinek mondható, ugyanis az EU tagállamai közül Magyarország nem javasolja a beruházásvédelem bevezetését, mivel egyrészt annak eddigi hiánya sem okozott fennakadást, valamint egy olyan méretű gazdasági partnert, mint az Egyesült Államok nagy cégei, nem is biztos, hogy befolyásol egy ilyen intézkedés. "Ennek a megállapodásnak a megszületéséig még egy nagyon hosszú vita vár a tárgyaló felekre, amely vita azonban használ a demokratikus közbeszédnek, az ideológiák természetes és főként nyilvános ütköztetése által" - zárta gondolatait Martonyi János.