Lázár: nem szívesen építjük fel a kerítést, de nem várhatunk

A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát, amibe beletartozik a határ védelme is - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint

Pintér Sándor

belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar-szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes - a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó - kerítéssel történne meg - ismertette

Lázár János

, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország. A Miniszterelnökség vezetője - a 130 percen át tartó tájékoztatón - úgy fogalmazott: "nem szórakozásból, nem jókedvünkből" született döntés a határzárról - "nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat" -, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak. A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg. Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget - sem jogit, sem anyagit - a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher. Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar-szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel. A magyar külügyminiszter egyébként már - a szerdai kormányülés közben - tájékoztatta szerb kollégáját - tudatta. Kiemelte továbbá, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz. Azzal folytatta, hogy a magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik. A magyar kabinet különbséget tud tenni a háborús viszonyok és aközött, amikor valaki illegális bevándorlóként próbál belépni - tette hozzá. Kérdésre azt is mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében. Arra a felvetésre, hogy az ország más határszakaszán is lehet-e határzár, azt felelte: minden előfordulhat mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hoz a bevándorlás ügyét megoldó intézkedést. Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a magyar-szerb határon építendő kerítést Románia, illetve Horvátország felől kerülik majd ki, Lázár János azt válaszolta: Románia és Horvátország uniós tagállam, így biztonságos ország, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat. A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) óriásplakátokon mutat be a 2-es és a 3-as metró megállóiban néhány olyan menekültet, aki - mint azt szervezet az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében írta - Magyarországon új hazára lelt, és tevékenyen hozzájárul az ország fejlődéséhez. Lázár János erre azt mondta: a kormány tiszteletben tartja az ENSZ álláspontját, jó dolognak tartja a plakátkampányt, mert ez is hozzásegít ahhoz, hogy beszéljenek az ügyről. "Ha az ENSZ-nek lehet plakátkampánya, akkor a magyar kormánynak is" - tette hozzá. Az UNHCR plakátjaival kapcsolatban kiemelte: akiket az ENSZ szerepeltet a plakátokon, azoknak Magyarország menekültjogi státust biztosított, mert vélelmezhetően olyan helyről jöttek, ahol az életük nem volt biztonságban.