Hencz Péter: Trianon és Klebelsberg

A Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán Klebelsberg Kúnó a trianoni békeszerződést követő munkásságára hívja fel a figyelmet Hencz Péter főorvos.

"Az 1920-ban hazánkra kényszerített trianoni rabló békediktátum okozta veszteség a mohácsi vészt követő török pusztítást is felülmúlta. Az ezeréves Magyarország elveszítette területének 71,4%-át, népességének 61,8%-át, erdőinek 88%-át, vasútvonalainak 62,1%-át, közútjainak 64,5%-át, évi vastermelésének 83,1%-át, ipari üzemeinek 55,7%-át, hitelintézeteinek 67%-át, teljes arany-, ezüst- és só termelését. (Aranytermelésünk

Nagy Lajos

uralkodása alatt a világ termelésének közel felét adta.) Határon kívül maradt iskoláink kétharmada, könyvtáraink több mint fele, múzeumaink, színházaink jelentős része, nem beszélve nagyhírű egyetemeinkről – kolozsvári és pozsonyi – azok rangos klinikáiról. Románia egymaga nagyobb részt kapott, mint a maradék Magyarország. Páratlan volt az is, hogy a szövetséges és szintén vesztes Ausztria is részesedett az osztozkodásban. A diktátum hivatásos hadseregünk létszámát 35 000 főben szabta meg, eltörölte az általános védkötelezettséget. Megtiltotta a nehéztüzérség, repülőgép és tank használatát. Jóvátételre kötelezte az országot, amit később természetben és 20 éven át fizetendő 10 millió aranykoronában szabtak meg. Abban, hogy a nemzetünk nem semmisült meg, melyet külföldön komolyan hittek, sőt a kis Csonka-Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa lett, és városunk az egész világra kisugárzó egyetemi, tudományos és egyházi központtá vált, meghatározó szerepet játszott gróf

Klebelsberg Kunó

(1875-1932), a Bethlen kormány - vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922-1931), városunk országgyűlési képviselője (1926-1931). Klebelsberg

Szent István

léptékű programjának vezérelve az volt, hogy a kultúrát, oktatást, tudományt, egészségügyet és sportot kell kiemelten fejlesztenünk ahhoz, hogy nemzetünk fennmaradjon, nemzetközi tekintélyét visszaszerezze, és gyarapodjék. A nemzeti jövedelem 10-15%-át fordította ezen célokra, mely páratlan volt hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. (Ma ez 3-4%) „A magyar hazát elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” Egyetemeket épít Szegeden (az elűzött kolozsváriból), Pécsett (az elűzött pozsonyiból), Debrecenben, 21 Európa hírű klinikát, megalapítja a kontinens vezető intézményének számító testnevelési főiskolát és az Országos Közegészségügyi Intézetet, a szintén páratlan Tihanyi Biológiai Intézetet és a Margit- szigeti sportuszodát. Collegium Hungaricum-ok (Róma, Bécs, Berlin, Párizs, stb.) és magyar intézetek létesülnek világszerte. Három év alatt – jelentős részben a világválság idején – 5000 népiskolai objektum épül, továbbá 500 óvoda, 1500 iskolakönyvtár, és 1500 népkönyvtár. Szeged az egyetem kívül főiskolákkal (pedagógia, hittudományi), 18 új iskolával gyarapszik. Sárospatakon angol internátust, Sopronban evangélikus teológiai fakultást létesít. Decentralizációs programjában kiemelt szerepet játszott a monarchia idejében aránytalanul fejlődött Budapesttel szemben a töröktől legtöbbet szenvedett, és így elmaradott Alföld fejlesztése. De szinte nem volt magyar település, mely nem kapott volna tőle valamit: iskolákat, kultúrházakat, sportlétesítményeket, múzeumokat. Klebelsberg politikai hitvallásában a legfontosabb elem a jogok és kötelességek összhangja. „A hatalommal bíróknak, a vagyonosoknak erkölcsi kötelességük, hogy többet teljesítsenek, a vagyonhoz csak akkor van jogalapjuk! Ha erre nem képesek, a szociális lelkiismeret alapján kell tenniük.” „Veszve van az a nemzet, amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok betöltésére legmegfelelőbb embereket állítani.” „Ma a nagyobb vagyonból csak kérünk, de követelnünk nem lehet. Azonban elérkezik az idő, hogy kényszeríteni fogjuk a nagyvagyont” – mondja. Klebelsberg kultúr- és tudománypolitikájának köszönhetők világhírű tudósaink, Nobel díjasaink, így Szegeden Szent-Györgyi Albert, akit ő hívott Szegedre, háború előtti és utáni vezető értelmiségünk színe-java. A világon – arányosan a lakosok számához – nálunk volt a legtöbb orvos. Sportpolitikájának köszönhető a magyar sport akkor kezdődő és máig is tartó sikersorozata. Az analfabetizmus nyugati szintre csökkent. Klebelsberg példája reményt is ad: ha nemzetünk szabad és független, az ezeréves keresztény értékrendjét követi és kiemelkedő vezetői vannak, még a legreménytelenebb helyzetből is képes felemelkedni és szárnyalni."

Hencz Péter