Városi séták, kiállítások, hangversenyek a szegedi Vedres István-emlékévben

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Városi séták, kiállítások, tudományos konferenciák, hangversenyek is szerepelnek Szegeden az egykori helyi főépítész, Vedres István tiszteletére meghirdetett emlékév programjai között.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a programokról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Vedres István számos ponton kapcsolódott Szegedhez, nemcsak az építészet, hanem a kultúra területén is, ezért is volt fontos, hogy a város közgyűlése 2015-öt az egykori építész előtt tisztelgő emlékévvé nyilvánította.

Ennek első eseménye márciusban volt, azóta belvárosi sétákat és előadásokat is tartottak a neves építészhez köthetően. Júniusban egy előadás tárja fel Vedres István könyvterjesztéshez fűződő viszonyát, majd az építők napján tudományos ülést tartanak emlékére.

A nyáron séták keretében bemutatják az általa megálmodott épületeket a városban, és külön kiadással készül a Szeged című folyóirat. Szeptemberben emlékülést tartanak a városházán, ahol kiosztják az egykori főépítész nevét viselő kitüntetéseket. A Somogyi-könyvtárban kiállítás nyílik majd Szeged Széchenyije címmel, és kamarahangversenyt rendeznek a Vedres István által tervezett szőregi templomban. Előadások idézik fel az építész színházhoz fűződő viszonyát, és kiderül, mely városrészt szerette a legjobban. A decemberi zárórendezvényen a néhai szakembert mint a kora reformkor urbanistáját és szegedi építészét mutatják be.

A mérnök, gazdasági-műszaki szakíró, szépíró Vedres István sokoldalú tevékenységével meghatározó szerepet játszott Szeged fejlődésében.

Vedres István 1765. szeptember 22-én született Szegeden. A város mérnökeként, majd főmérnökeként közmunkák irányításával foglalkozott egészen nyugalomba vonulásáig, 1821 májusáig. Első nagyobb munkája a II. József-féle kataszteri felmérésben való részvétel volt. Mint városi mérnök a környék számos mocsarának lecsapolási tervét készítette el. Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötésében, javasolta víztárolók létesítését, az öntözéses gazdálkodást, a rizstermelés és a tógazdálkodás fejlesztését is. Közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára volt. Tervei szerint készült el a szegedi városháza és nagyobbították meg a kőszínházat. A magyar nyelvű gazdasági műszaki irodalom egyik megteremtője volt. Mérnöki működése mellett nyelvújítói és szépirodalmi tevékenységet is folytatott. Szépíróként Dugonics András körének tagja volt. Érdemeit elismerve 1826-ban nemesi rangra emelték. A polihisztor 1830. november 4-én hunyt el.

Előző sztori

Kiválasztották a Szegedi Vadaspark tevecsikójának nevét

Következő sztori

Halálbüntetés – Erdő Péter: hatékony és emberséges igazságszolgáltatásra kell törekedni