/

Devecz Miklós kancellár: Az egyetem polgárainak stratégiai partnere akarok lenni

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

devecz_miklos01_gs

A pénztelenség kontra pazarlás paradoxonját oldaná fel az SZTE kancellárja, akinek határozott célja a rendelkezésre álló források legoptimálisabb felhasználása.

– Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a kancellárok a kormányzat stratégiai partnereként tevékenykednek az egyetemeken 2015. január 1-jétől. Ön is négy hónapja kezdte meg működését az SZTE-n, és első nagy eredményként március 30-án hatályba lépett az intézmény új szervezeti és működési szabályzata, rögzítve többek között a rektori, illetve kancellári feladat- és hatásköröket. Hogyan összegezné az első négy hónap tapasztalatait?

Balog miniszter úr valóban azt mondta, hogy a kancellár a kormányzat stratégiai partnere, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a kancellár az egyetem polgárainak is stratégiai partnere akar lenni, sőt, az universitas stratégiájának egyik alakítója is. A Szegedi Tudományegyetemen is valamennyien egy közös célért kell hogy dolgozzunk: jelesül azért, hogy az intézmény még jobb, még elismertebb, még sikeresebb legyen. Mindehhez összefogásra van szükség: egy 27 ezer hallgatót oktató, 7 ezer embernek munkát adó intézmény ugyanúgy csak közösen irányítható, mint egy nagyvállalat, csak együtt tudunk újabb sikereket elérni, melyek alapjai – úgy látom – megvannak itt, az SZTE-n.

– Rangos kutatási eredmények mellett jelezték ezt azok a mértékadó nemzetközi felsőoktatási ranglisták is, melyeken az SZTE az utóbbi években stabilan tartotta a helyét. Elégedett mindezzel?

– Soha nem elégedhetünk meg azzal, ami van, mert a világ fejlődik, és a körülöttünk lévő országok egyetemei a vetélytársaink, melyekre figyelnünk kell. Persze jobban örülnék annak, ha ők figyelnének ránk, mert az azt jelentené, hogy előrébb vagyunk. Sajnos még nem mondhatjuk el ezt minden területen, de fontos, hogy őszintén feltárjuk az okokat, melyek oda vezetnek, hogy az ön által említett nemzetközi ranglistákon nem tudunk olyan ütemben előrelépni, ahogy szeretnénk. Miután önkritikusan feltártuk az okokat, meg kell terveznünk, rövid, közép- és hosszú távon miként tudjuk érvényesíteni erősségeinket, hogyan tudunk megfelelni a 21. század kihívásainak hogy méltó vetélytársai legyünk a szűkebb és tágabb környezetünkben lévő universitasoknak.

devecz_miklos02_gs– A folyamatban lévő vizsgálat során látszanak már olyan szempontok, olyan területek, melyekben kevésbé volt versenyképes eddig a szegedi egyetem?

– Természetesen vannak már elképzelések arról, mik ezek az okok, de botorság lenne négy hónap után egyértelműen kinyilatkoztatást tennem. Inkább annak a jelentőségét emelném ki, hogy ebben a vonatkozásban is megindult a közös gondolkodás az oktatói-kutatói szférával, és közösen meg fogjuk találni azon kitörési pontokat és azokat a részterületeket, niche-t a tudományban, ahol sikeresek és eredményesek tudunk lenni.

– Mivel az SZTE a nemzetközi felsőoktatási térben, versenyporondon határozza meg önmagát, kiemelt szerep juthat a nemzetköziesítésnek is, e téren viszont szintén látszottak elmaradások a riválisokhoz képest.

– Stratégiai területként tekintünk a nemzetköziesítésre, és nemcsak oly módon, hogy mi fogadjunk minél több külföldi diákot, illetve vendégoktatót vagy akár kutatót, de a tekintetben is, hogy a diákjaink minél nagyobb számban töltsenek egy vagy több szemesztert külföldön, oktatóinkat, kutatóinkat minél nagyobb számban hívják meg rangos külföldi egyetemek, hogy vigyék jó hírünket szerte a világban. Hiszem, hogy nincs jobb annál a marketingnél, mikor az adott szervezetet megtapasztalt személy közvetlenül adja át pozitív benyomásait. Ezen a téren egyértelműen erősíteni akarunk, ezért is kezdtük el néhány hónapja szervezni a Szegeden végzett külföldi diákok alumni szervezetét. Örömünkre már több mint százan jeleztek vissza különböző földrészekről, hogy szívesen vennének részt az adott országban az alma matert népszerűsítő programokban, vagy látogatnának vissza hozzánk, hogy megnézzék, hogyan él, hogyan dolgozik ma az egyetem.

– A külföldi kapcsolatkeresés terén az elmúlt években Kína, Szaúd-Arábia, Brazília látszott a fő iránynak, ön milyen irányba bővítene?

– A világ változik, így nekünk is változni kell; nemcsak más földrészek, országok kerülnek előtérbe, de más-más oktatási ágak népszerűsége növekszik meg a külföldi diákok körében. Vannak persze olyan hagyományos képzések, melyekre bizonyosan mindig sokan fognak jelentkezni, ilyen az orvos- és a fogorvosképzés. Az utóbbi időben azonban az ázsiai országokban megnőtt érdeklődés az EU-s média és kommunikáció szak iránt, ami érthető, hiszen ezek az államok tudatosan építik fel magukat, és a gazdaságpolitikájukban fontos terület Európa. Szeretnék megérteni, hogyan működik itt a média és a kommunikáció, mert ezen keresztül népszerűsítenék magukat, emellett e csatornákon keresztül kívánják jobban megérteni kontinensünket. Elengedhetetlen, hogy ismerjük ezeket a trendeket, és gyorsan reagáljunk a kihívásokra!

devecz_miklos04_gs

– A külföldi diákokat a magyar felsőoktatásban fontos (többlet)bevételi forrásként tartják számon, ami már továbbvezet a következő területre: milyen állapotban találta a Szegedi Tudományegyetem gazdálkodását?

– Hasonlóan azokhoz az állami, önkormányzati vállalatokhoz, ahol korábban dolgoztam, az SZTE-re egy időben jellemző a pazarlás és a pénztelenség. Ezt a paradoxont kell egyik oldalról a kancellárnak feloldania, másrészt fontos feladat a rendelkezésre álló források legoptimálisabb felhasználása. A cél, hogy költséghatékony módon a lehető legtöbbet hozzuk ki egyetemből a kutatás, az oktatás és az innováció terén, illetve minél több külföldi diákot fogadhassuk.

– Hol lehet költségeket megtakarítani?

– A közbeszerzések, beszerzések olyan terület, ahol van még mit racionalizálni. A feladatközpontú működésből pedig át kell állnunk folyamatszabályozott működésre. Ezekkel a lépésekkel már jelentős mértékben lehet forrásokat megtakarítani.

– Ami a másik oldalt illeti, vannak olyan útjai, eszközei a forrásszerzésnek, melyeket nem vagy nem megfelelően használt ki eddig az intézmény?

– Úgy fogalmaznék, hogy mindent ki lehet jobban használni, mint ahogy eddig tettük. Ilyen a külföldi diákok minél nagyobb számban történő fogadása, illetve az ipari kapcsolatok, az ipari kutatások és az ipari innováció előtérbe helyezése. Ehhez fontos megértenünk, hogy működik, gondolkodik az ipar, hogy megfelelően reagálhassunk ezekre a kihívásokra.

– Ha már itt tartunk, a duális képzés is olyan, régi adóssága a magyar oktatási rendszernek, mely most – úgy tűnik – végre a helyére kerülhet…

Igen, és a duális képzés nekem személyesen is szívügyem, valamint az SZTE számára is kiaknázandó lehetőség. Zalaegerszegi vagyok, és 2005-ben hívtam ott életre a Pannon Fejlesztési Alapítványt azzal a céllal, hogy kis- és közepes vállalkozásokat versenyképes helyzetbe hozzon. Inkubátorházat alapítottunk, és oly módon indítottuk el a duális képzést, hogy kis-, közepes, majd nagyvállalatoknak (mint az Opel) a termelésben a mai napig használatos alkatrészeket, eszközöket gyártottunk le a „mérnökóvodába” járó, a helyi mechatronikai képzésben részt vevő diákokkal közösen együttműködve, együtt dolgozva. Ezt a sok kis apró vállalatos duális képzési formát ma is zalaegerszegi modellként tartja számon a szakma.

devecz_miklos03_gs

– Mi a legfontosabb személyes célja a Szegedi Tudományegyetemen az elkövetkező időszakban?

– A március 30-án életbe lépett SZMSZ – mint az egyetemek működését szabályozó a 2014-ben elfogadott Nemzeti Felsőoktatási Törvény helyi leképeződése − külön hangsúlyt fektet arra, hogy a kancellárhoz tartozó területek valós szolgáltatóként jelenjenek meg az egyetemen belül. Szolgáltatni szeretnénk, de ehhez ismernünk kell azok elvárásait, akiknek a szolgáltatásokat nyújtjuk, illetve valamennyi szervezeti egységnek csapatként kell éreznie, gondolkodnia és teljesítenie. Ez lehet a szegedi modell lényege, ezen keresztül érhetjük el együtt azt, hogy még jobb, még sikeresebb és még versenyképesebb legyen a Szegedi Tudományegyetem!

Az eddigi eredményekről és a rá váró feladatokról beszélt interjúnkban az SZTE kancellárja!

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. május 10.

Előző sztori

Hallássérült gyerekeknek segítettek a polgárőrök

Default thumbnail
Következő sztori

Érettségi - Újabb írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Legutóbbi hasonló cikkek