Felül kell vizsgálni, hogy mennyi jogászra van szükség Magyarországon, ez is része a jogászképzés színvonalának megerősítésének – jelentette ki Trócsányi László a Jogász Dékáni Kollégium szegedi ülésén. Az igazságügyi miniszter elmondta, jelenleg nincs jogásztúlképzés, a kormány számára májusra készíti el a szaktárca átfogó helyzetértékelését.

„Magyarország versenyképessége szempontjából sem közömbös, hogy milyen szakemberek, jogászok dolgoznak az országban. A jogi karokon folyó munka meghatározza később azt, hogy milyen színvonalú bírák, ügyészek és ügyvédek fognak dolgozni. Meg kell erősíteni a jogászképzés színvonalát” – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Jogász Dékáni Kollégium szegedi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján.

Elmondta, a rendszerváltáskor 3, majd 4 helyen folyt jogászképzés, míg jelenleg 8 helyen várják a hallgatókat. Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta, tartalmilag is jelentősen megváltozott a képzés, hiszen új jogterületek jelentek meg, ehhez igazították a képzés tematikáját, és ez is indokolja azt, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a hazai jogászképzésről egy átfogó értékelést készítsen az Igazságügyi Minisztérium a kormány számára. A miniszter kijelentette: a színvonal megerősítéséhez szüksége megvizsgálni, hogy mennyi jogászra van szükség.

A képzés finanszírozásának átalakítása révén csak a legkiválóbbak kapnak állami támogatást jogi tanulmányaikhoz, de a miniszter hangsúlyozta azt is, hogy pusztán anyagi okok miatt nem zárulhatnak be az egyetem kapui senki előtt. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy csökkent a jogászhallgatók száma, és a Jogász Dékáni Kollégium álláspontját ismertetve Trócsányi kijelentette: „nincs jogásztúlképzés”. Úgy értékelték, hogy a három fővárosi mellett az öt vidéki képzőhelyre is szükség van, ez utóbbiaknál figyelembe kell venni a vidék népességmegtartó szerepét is. „Kormányzati törekvés az is, hogy a vidéki egyetemek is megállják a helyüket a nemzetközi versenyben. Ennek jegyében az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése javaslatokat fog tartalmazni arra nézve, hogy miként nézzen ki 2015 után a magyarországi jogászképzés” – tette hozzá a miniszer.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a jogi karok együttműködéséről, illetve a jogászképzés esetleges átalakítási irányairól tanácskoztak a Jogász Dékáni Kollégium ülésén, mely után Handó Tünde, az OBH elnöke is a képzés minőségének fontosságát hangsúlyozta. „Hazánkban a bírósági szervezetben 11 ezren dolgoznak, közülük mintegy 4500-an jogász végzettségűek, ezért is lényeges, hogy milyen a képzés” – jelentette ki. Handó Tünde hozzátette, megújítják a bírósági fogalmazóképzést, illetve az egyetemek és a bíróságok közötti kapcsolatot együttműködési megállapodásokkal, melyben jeleskedik a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi bíróságok. „Húsz törvényszék és 5 ítélőtábla fogadhatja a jogászokat, mely nem csupán a hallgatókkal való foglalkozást jelenti, hanem a tudományos munkának is jelentős színtere” – fogalmazott.

Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a képzés minőségének javítása kapcsán a gyakorlatorientált oktatás fontosságát hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a nemzetközi piacot sem szabad figyelmen kívül hagyni a jogászképzés kapcsán, ugyanis ingyenes vagy alacsony tandíj mellett hirdetnek meg szakokat, vagyis a jogi szakma nemzetközi szinten sokkal átjárhatóbb, mint azt egyesek gondolják. „A jogászok a társadalom üzemmérnökei” – jegyezte meg hozzátéve, univerzális diplomájukkal az élet számos területén el tudnak helyezkedni.