Közélet

Trócsányi a halálbüntetésről: Magyarországnak kötelezettségei vannak

Trócsányi a halálbüntetésről: Magyarországnak kötelezettségei vannak

2015. április 30., csütörtök
Trócsányi a halálbüntetésről: Magyarországnak kötelezettségei vannak
trocsanyi_laszlo02_gs

A jog szilárd és a jogból egyértelműen következik, hogy Magyarországnak milyen kötelezettségei vannak – szögezte le Trócsányi László a halálbüntetéssel kapcsolatban. Az igazságügy-miniszter kijelentette, hazánk az áldozatok pártján áll és a bűnmegelőzésre helyez nagy hangsúlyt az új büntetőeljárási törvény is.

„Magyarország elfogadta a Lisszaboni Szerződést 325 igenszavazattal, 4 nem és 14 tartózkodás mellett, és ez a mai napig hatályban van. Ez kötelezi hazánkat, az Alapjogi Chartát is alkalmazzuk, fontosnak tartjuk az abban megfogalmazott értékeket. Másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezményének a 6-os számú jegyzőkönyve is a magyar jog része 1993 óta, vagyis a jog szilárd, a jog a helyén van, és a jogból egyértelműen következik, hogy Magyarországnak milyen kötelezettségei vannak” – jelentette ki

Trócsányi László

igazságügy-miniszter Szegeden újságírói kérdésre válaszolva. A tárcavezető hozzátette, elsősorban a jogászok között a jogtudomány szintjén van vita a halálbüntetésről, mellyel a tudományos szakirodalom is foglalkozik, de ettől független az, hogy egy ország mit tekint irányadónak. Emlékeztetett, hogy az Európai Unióról szóló szerződése és az Európa Tanácsnak a jegyzőkönyve hatályban van hazánkban, amit az országnak figyelembe kell vennie. „Magyarország az áldozatok pártján áll a büntetési tételeket illetően és a büntetőjogban, vagyis a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, azt tartom a legfontosabbnak, hogy alapvetően kerüljük el a súlyos bűncselekményeket. Hazánk büntetőpolitikájának másik alapja, hogy az áldozatoknak megfelelő védelmet nyújtson és a új büntetőeljárási törvény is ezt tűzi ki célul” – közölte a miniszter. Trócsányi emlékeztetett, volt olyan időszak hazánkban, amikor embereket politikai okokból ítéltek halálra, s kifejezte reményét, hogy ez sosem fog visszatérni Magyarországra.

Előzmények:

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsett azt mondta

, hogy néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani – fogalmazott. „Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget tettei megbánására” – erről már

Rétvári Bence

, a KDNP alelnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön. Mint elmondta, a Btk. szigorítását a KDNP támogatja, „ugyanakkor nekem személyesen, keresztény emberként az az álláspontom, hogy magát az életet nem mi adjuk másnak, hanem a Jóistentől kapjuk, és amit ő ad, azt ember ne vegye el” – fogalmazott Rétvári. A KDNP alelnöke a halálbüntetésről szóló társadalmi vitáról azt mondta, szükségesnek tartja, azért, hogy mindenki kialakíthassa álláspontját e kérdésben. Az MTI arról is ír, hogy a jövő héten az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban. A javaslat megvitatásáról – olvasható

Ujhelyi István

MSZP-s EP-képviselő tájékoztatásában – az EP frakcióvezetőinek strasbourgi tanácsülésén, az úgynevezett „elnökök értekezletén” döntöttek. Ujhelyi szerint a frakcióvezetők fontosnak tartják, hogy az európai közösség vizsgálja meg, mit jelentene a halálbüntetés esetleges bevezetése egy uniós tagállamban.

Trócsányi László szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban egyértelmű, milyen kötelezettségeink vannak.

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 30.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.