Írjon nekünk

Közélet

Egy letűnt kor maradványai – a szegedi szocialista szobrok jelene + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

kommunizmus_relikviak10_gs

A rendszerváltás a politikai rendszer és a gazdasági szerkezet megváltoztatása mellett szimbolikus változásokat is hozott: a szocializmus által éltetett személyeknek állított szobrok és utcanevek is távoztak a rezsimmel együtt 1990-ben.

Minden politika rendszer törekszik arra, hogy hatalmának legitimitását szimbolikusan is megerősítse, ennek eszköze a különböző, az ideológiai alapnak megfelelő történelmi események, személyek kiemelése köztéri szobrok vagy elnevezések által. Ezek az ideológiai tartalmú lépések kiemelt jelentőséget kaptak Magyarországon a második világháború lezárása után után, az ország szovjetizálása és a kommunista diktatúra kiépítése alatt, ez alól Szeged városa sem volt kivétel.

kommunizmus_relikviak08_gs“Nehéz megmondani, hány szocialista szobor állt Szeged közterein. A legmeghatározóbb Rákóczi téren, a Megyeháza előtt állt egy Lenin-szobor, amit az elsők között távolítottak el a rendszerváltás során” – mondta el hírportálunknak Zombori István történész, nyugalmazott múzeumigazgató. Ide tartozik a Széchenyi téri két szovjet katonai emlékmű, melyeket a szovjet Vörös Hadsereg rendelt meg, ami az országban egyedülálló, mivel bár minden városban állítottak emlékművet a szovjet “felszabadító hősök” emlékére, azonban minden városban csak egyet, Szeged ebben a tekintetben a két emlékművel kuriózumnak számított. “Hivatalos indoklása nem volt a duplikált emlékműnek, de nyilvánvaló volt, hogy egyet a tisztek, egyet pedig a közkatonák emlékére állítottak” – fejtette ki Zombori István. (A képen Tóth István, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa mutatja a közkatonák emlékművéből megmaradt táblát, melyet ma a múzeum Cserje sori raktárában őriznek.)

A Szegedi Nemzeti Színház előtt állt a szegediek által csak Libás hölgynek nevezett Tanácsköztársaság emlékmű, valamint voltak még különböző, csak szocializmus által tiszteletben tartott személyekről elnevezett intézmények, melyek mindegyikén díszelgett egy-egy emléktábla vagy dombormű, ami névadójuk, mint például Szirmai István vagy Zalka Máté nevét őrizték, amelyek a rendszerváltás eredményeként hamar eltűntek az épületek falairól, illetve a közterekről. Ezek a szobrok, emlékművek, táblák a múzeumokhoz kerültek, Szegeden a Móra Ferenc Múzeumhoz.

Az emlékművek, domborművek a múzeum raktárába kerültek, a Libás hölgy és a Lenin-szobor jelenleg Makón található, felmerült a kiállításuk, mint egy letűnt kor emlékei, mint a Mementó Park Budaörsön, azonban nem valósult meg az elképzelés. A Móra Múzeum Cserje sori raktárában számos ereklye található a szocializmus negyven évéből, az egykor a Móra Parkban álló, Vlagyimir Iljics Lenint és Joszif Visszarionovics Sztálint ábrázoló szobor makettje, illetve a Munkásőrség laktanyájából számos tárgy került a múzeum gyűjteményébe, szobrok, portrék, tablók.

kommunizmus_relikviak09_gs

A rendszerváltás idején város illetékesei rendelték el a szobrok eltávolítását, Szegeden nem történt szobordöntés, a Rákóczi téren nagy sajtóérdeklődés mellett szakemberek távolították el a Lenin-szobrot daruval, szakszerűen, és nem volt kérdés, hogy a múzeumba kerül a szobor. Érdekesség, hogy Ukrajnában és Oroszországban is eltávolították az ideológiailag kompromittáló szobrok nagyrészét (nem mindegyiket, számos helyen ma is állnak), azonban a szobrok közül többet eladtak az Egyesült Államok különböző városainak, azonban hazánkban a szobrok helyi múzeumokba való szállítása volt a jellemző.

A Mars téren, amit Marx térről kereszteltek vissza eredeti nevére, a kommunista gondolkodó kő domborműve még ma is megtalálható, Zombori többször javasolta, hogy vigyék a múzeumba, ezt különböző politikai erők fel is karolták, azonban a lakók ellenezték, mondván “minek kell megbolygatni”, így ma is ott díszeleg a dombormű.

marx_dombormu_mars_ter
Karl Marx domborműve a Mars térnél – a szocialista rendszer bukása után huszonöt évvel.

Utcanevek egykor és most

“Szegeden egy sereg olyan politikai átnevezés történt a Rákosi-diktatúra kiépítése alatt, amelyet részben azért kereszteltek át, mert a régi rendszerre utalt, másokat pedig azért, hogy az új rendszert ünnepeljék vele” – emelte ki Zombori István. A Tisza Lajos körút, melyet a várost újjáépítő kormánybiztosról neveztek el, Vlagyimir Iljics Lenin nevét viselte a szocializmusban, ebből lett ismét Tisza Lajos körút.

kommunizmus_relikviak11_gs
Zalka Máté domborműve az egykori
Munkásőrség laktanyájának ajtajáról.

A rákosi rendszer támadta az egyházat, és ateizmust hirdetett, így vallási töltetű elnevezéseket, például szentek neveit őrző utcákat is átnevezték, mint a Boldogasszony sugárutat, amely Április 4. útjának neveztek át, a “felszabadulás” emlékére a Kálvária sugárút Fjodor Ivanovics Tolbuhin szovjet marshallról, a Szegedre érkező szovjet katonák vezetőjéről lett elnevezve, majd vissza, a Kálvária tér pedig Úttörő tér lett. “A szegedi színház mellett haladt a Tanácsköztársaság utca (a szocialisat időszak előtt és ma ismét Stefánia utca), és a Szentháromság utca, amely Szeged legrégebbi utcaneve, amelyet a XV. században is így hívtak, és 1522-ben írva is szerepel és a város kulturális kincse lett Hunyadi János sugárút, ami azért is problémás, mert közben létezett a Hunyadi tér, ami az összetéveszthetőség miatt a politikai korrektség mellett egyéb bonyodalmakat is okozott” – nyilatkozott Zombori István.

A nagykörút, melyet az 1883-as nagy újjáépítés kapcsán azokról az európai fővárosokról nevezték el, amelyek a legtöbb adományt adták Szeged újjáépítésére, hat fővárosról, Rómáról, Brüsszelről, Berlinről, Párizsról, Londonról, és Bécsről, majd a szovjet hadsereg kijelentette, hogy a náci Németország fővárosáról nem lehet utcát elnevezni, ezért Moszkvai körút lett a régi Berlini körútból. “1972-ben a megyei jogú városi tanács határozata alapján a párizsi és a brüsszeli körút között egy rövid szakaszt a Német Demokratikus Köztársaság fővárosáról, Kelet-Berlinről neveztek el” – mondta el Zombori István. Így ma a szegedi nagykörút hét főváros nevét viseli, amelyek közül a moszkvai körút a kakukktojás, mivel egyrészt az újjáépítéskor még Szentpétervár volt az orosz főváros, másrészt pedig nem járult hozzá olyan mértékben Szeged újjáépítéséhez, amiért kiérdemelte volna, hogy körutat nevezzenek el róla.

Nem csak a rendszer változott, egyes szimbólumok is eltűntek – hova lett a Lenin-szobor a Rákóczi térről? KLIKK: http://szegedma.hu/?p=525596

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 10.

Hírzóna

Adventi adománygyűjtést indít a makói Angyalsóhaj Alapítvány

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elsősorban hátrányos helyzetű, egészségkárosult gyermekeket nevelő családokat segítene az egyesület.

Tovább olvasom

Közélet

Magukat szerelőknek kiadó szélhámosok garázdálkodnak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szerelést színlelve próbálnak meg bejutni lakásokba.

Tovább olvasom

Közélet

Orbán: Bevándorlásellenesek vagyunk, magyart csak magyarral lehet pótolni

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kormányfő szerint egy fogyatkozó népességű ország nem tudja megoldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.

Tovább olvasom

Aktuál