Közélet

Török Gábor Szegeden: Nyírják egymást a jobboldalon, kiüresedett a mai magyar politika

Török Gábor Szegeden: Nyírják egymást a jobboldalon, kiüresedett a mai magyar politika

2015. március 27., péntek
Török Gábor Szegeden: Nyírják egymást a jobboldalon, kiüresedett a mai magyar politika
tisza_lajos_kozeleti_egyesulet13_gs

Nincsenek rákényszerítve a mai magyar politikai szereplők az irányok keresésére, a lakossági igényekhez igazodik a tartalomnélküliség – jelentette ki Török Gábor szegedi előadásán. A politikai elemző úgy látja, a politika abban a nagy munkában, hogy kicsinálja a másik oldalt, valójában elvesztette a jövőképét.

„Nemcsak a ’polgári Magyarország’ az, ami válságba jutott, hanem a magyar politikai elit jövőképe jutott válságba” – jelentette ki

Török Gábor

politikai elemző, aki szerint hiba, ha valaki nem vesz tudomást a hatalmi logikáról, de az is hiba, ha azt gondoljuk, hogy csak erről szól a politika.

G. Fodor Gábor

, a Századvég stratégiai igazgatója, aki magát nem elemzőként, hanem politikai gondolkodóként definiálja a

Magyar Narancsnak adott interjújában

fogalmazott úgy, hogy „a jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a ’polgári Magyarország’ hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt”. A nagy vitákat kiváltó kijelentés volt a kiinduló témája annak a beszélgetésnek, melyet a Tisza Lajos Közéleti Egyesület rendezett, Török Gábor politikai elemzővel

Löffler Tibor

politológus beszélgetett. Löffler emlékeztetett, a „polgári Magyarország” a Fidesz víziója volt már az 1990-es években is, programok születtek erről, s ezért is fontos kérdés, hogy a mostani Orbán-kormány vajon tartja-e ehhez magát, vagy inkább tényleg marketingfogásról beszélhetünk. G. Fodor kijelentése pedig ideológiai zavart keltett a jobboldali szavazókban, de az elmúlt évek kormányzati gyakorlata is egyre nagyobb elégedetlenséget keltett a Fidesz-szavazók bizonyos táborában Löffler szerint.

A király meztelen

A választók és a politikai elit szintjén a barát-ellenség felismerő rendszerében van értelme politikai elvekről beszélni Török Gábor szerint, de ha csak a politikusok megfontolásait nézzük, akkor egyszerű célrendszert tudunk felvázolni. „A jobboldali politikusokat nagyon régóta az a cél vezeti, hogy győzzük le a kommunistákat, míg a baloldalt nagyon régóta az, hogy győzzük le

Orbán Viktort

. A baloldal meggyengülése óta egyetlen kérdéssé egyszerűsödött a magyar politika: az Orbán Viktorhoz való viszonyról szól” – közölte az elemző. Ez jól megfigyelhető volt a 2006-os választások után, amikor is a baloldal megnyerte a „versenyt”, de nem volt jövőképük. Török Gábor most hasonlót érzékel a jobboldalon, aki szerint elfogyott a Fidesz lendülete, politikai válságban van a kormánypárt.

Megjegyezte, jól el lehet különíteni, hogy a „polgári Magyarország” mit jelent a választóknak és a politikai elitnek. Előbbinek jóval többet jelentett, mint egy politikai marketing termék, valódi kohéziós erő volt, s azokra is hatott, akik nem voltak a Fidesz hívei. Tökéletes termék volt ebből a szempontból, hiszen képes volt arra, hogy lelkesítse a választók jelentős részét. „A probléma az, hogy mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az, amiről G. Fodor Gábor beszélt, az a valóságban tényleg így működik: a magyar politika abban a nagy munkában, hogy kicsinálja egymást, elvesztette a víziót, a jövőképet” – fogalmazott hozzátéve, ezért ma már világosan látszik, hogy a király meztelen. Éppen ezért kapták fel G. Fodor kijelentését, hiszen korábban nem fordulhatott volna elő, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédében foglalkozna egy politikai elemző gondolatával. Török Gábor szerint azért hatott elemi erővel ez a mondat, mert olyasmit mutatott meg a politikából, amit nem szerettek volna láttatni a politikusok. Elmondta, a politikus termékmenedzserként definiálható, az ő feladata, hogy eladja a terméket, ami a tartalom, ez azonban hiányzik a magyar politikából, mely így mára teljesen kiüresedett. Megjegyezte, a termékmenedzsert le lehet cserélni, lehet találni jobbat, de ma hazánkban nincs mit „eladni”, ráadásul nálunk a politikus lett maga a termék. Ezért, ha valaki bármit is szeretne a magyar politika megújításáért tenni, akkor először tartalmat kell előállítania.

Látványosan nyírják egymást a jobboldalon

Amerikai kitiltási botrány, netadó, vasárnapi zárva tartás - 2014 ősze óta folyamatosan jönnek elő az ilyen és ehhez hasonló ügyek, amelyeket tünetekként definiált Török Gábor megjegyezve, hogy ezek nem maguktól jönnek, hanem azt jelzik, hogy valamilyen betegség rágja a jobboldal testét. „Ez nem jelenti azt, hogy meghal a beteg, de jelzi, hogy probléma van, amit orvosolni kell” – fűzte hozzá. Török Gábor szerint egy évvel ezelőtt még nem volt jellemző, hogy a jobboldaliak ilyen látványosan nyírták volna egymást a közvélemény előtt is, az Orbán-Simicska konfliktus elképzelhetetlen lett volna még akkor. Ez is jelzi, hogy fordulat következett be, de az még nem tudható, hogy hol és mivel kezdődött el a folyamat. A politikai elemző az amerikai kitiltási botrány környékére teszi ezt, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az is csak egy következmény volt. Löffler Tibor politológus úgy értékelte a helyzetet, hogy a Fidesz olyan lejtmenetben van, hogy nagy valószínűséggel 2018-ben elveszti a választást a Fidesz, ha nem változtat. Problémának nevezte, hogy a polgári szavazótábor elégedetlenségét vagy nem veszik észre, vagy csak nem reagálnak rá. A választók nem olyan dolgok miatt csalódtak a Fideszben, ami pénzbe került volna – mutatott rá Török Gábor, hanem azért, mert a „polgári Magyarország” víziója már nincs meg. Megjegyezte, nem kötelező lopni például vagy kinyírni a másikat, vagyis a polgári viselkedés hiánya az, amit számon lehet kérni. Jellemző, hogy a gyengeség jelének tartják a mai magyar politikában, ha valaki nem eltapossa a másikat. „Ezt tanulták meg a politikusok, mert azt látták, hogy ez sikeres. Meg kell nézni a fiatal politikusokat, mind rosszabb, mint az öregek” – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy a politika egy tanulási folyamat, és mindig alkalmazkodik az igényekhez, vagyis jeleket kell adnia ahhoz a lakosságnak, hogy bármi is változzon.

Nem magyar betegség a tartalomnélküliség

Bár világjelenség, hogy a politika egyre kevésbé szól a tartalmakról, programokról a huszadik század vége óta, Török Gábor azt hungarikumnak nevezte azt, hogy olyan mértékű legyen az alapnélkülisége a politikának, mint hazánkban. „A fejlettebb, régebb óta működő demokráciákban nagyon erősek a cölöpök, amelyekre épülnek a rendszerek. A magyarban is van kettő ilyen, de ez kizárólag az ellenfélről szól, egymás legyőzéséről. Ezt a helyzetet mi termeltük ki, hiszen nem így indultak a pártok a rendszerváltás után” – nyilatkozta portálunknak Török Gábor. Logikusnak és professzionálisnak nevezte, ahogy a magyar politikusok reagálnak az elvárásokra, vagyis ha elegendő pár hangzatos mondat és pénztárcanövelő intézkedés, akkor ezt nyújtják. A politikai elemző egyelőre csak értelmiségi vitákban látja a nyomait annak, hogy ezzel elégedetlenek az emberek, de a tömegek szintjén ez még nem fogalmazódott meg. ”Leszámítva az LMP-t és a Jobbikot – mint a két sikeres zöldmezős beruházást – a magyar politikában nagyon ritka az új politikai erők megjelenése. A civil tüntetések is általában nagyon hamar kifulladnak, ami érthető, hiszen politikát politikusok csinálnak, de a politikai szereplők sincsenek igazán rákényszerítve arra, hogy irányokat keressenek” – fogalmazott. Hozzátette, a választói igényeket a színfalak mögött rendszeresen, profi módon szondázzák. Ha ezekből a kutatásokból az látszana, hogy mást akarnak az emberek, saját maguk indulnának el más irányba. Kérdésünkre elmondta, a helyi politika merőben más, nemcsak Szegeden, máshol is megfigyelhető, hogy egy-egy népszerű polgármester szembe tud úszni az országos tendenciákkal. „Abban az értelemben van hasonlóság a helyi és az országos politika között, hogy ahol ellenzéki jelöltek nyertek, hasonló tróngyakorlási modellt valósítottak meg, mint országosan a kormányoldal. A szegedi helyzetet csak felületesen ismerem, de országos tendenciakánt látom azt, hogy azt ellenzéki polgármesterek is időnként kiskirályként viselkednek, saját hűbéri területükként kezelik az önkormányzatot” – fogalmazott Török Gábor, aki szerint talán kicsit másképp is fel lehetne fogni a hatalomgyakorlást, hiszen néha az önkorlátozás nem a gyengeség jele.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.